|
|
 |
|
 |
Bush első válsága (1. rész)
|
1989. Washington, 1989. augusztus 13. (Reuter/MTI-Panoráma) - George Bush amerikai elnök odahaza csak dícséreteket kapott amiatt, hogy hidegvérrel kezelte a túszválságot; arra is felfigyeltek, hogy a kialakult feszült helyzetet felhasználva az elnök igyekszik megragadni az alkalmat nemcsak az Iránnal való kapcsolatok javítására, hanem a még fogságban lévő amerikai állampolgárok kiszabadítására.
Kormányzati tisztségviselők Washingtonban úgy vélekednek, hogy
az izraeli emberrablási akció - amely a jelenlegi túszválságot
voltaképpen provokálta, s amelyet kezdetben keményen bíráltak is
Washingtonban - talán még alkalmat is kínálhat az elnöknek arra,
hogy kapcsolatot létesítsen az iráni iszlám köztársaság új
elnökével, Hasemi Rafszandzsanival.
,,Jóval nagyobb tétről van itt szó, mint a túszokról. Az
asztalon valójában az Egyesült Államoknak Iránnal és Szíriával való
viszonya, valamint a terrorizmus megítélésének kérdése fekszik,, -
jelentette ki a Fehér Ház egyik tisztségviselője.
Miután Izrael július végén Dél-Libanonból elrabolta a Hezbollah
egyik vezetőjét, Obeid sejket, az Egyesült Államokban sokan
feldühödtek azon, hogy Washingtonnak a térségben legközelebbi
szövetségese ezzel az akcióval amerikai állampolgárok életét sodorta
veszélybe; ugyanakkor ma elismerik, hogy a szembenálló felek az
emberrablás után kezdik felülvizsgálni eddigi politikájukat, és
lehetséges, hogy éppen ez az akció lesz a kulcs a Libanonban fogva
tartott túszok ügyének megoldásához.
A Fehér Házban mindamellett türelemre intenek: a jelekből ítélve
arról van szó, hogy nemcsak Bush elnök, de Rafszandzsani is olyan
megbékélési formulát keres, amelyet ,,eladhat,, az évtizedes
ellenségeskedés által egymás ellen tüzelt állampolgárainak.
,,Iránban azt tanították eddig az embereknek, hogy gyűlölniük
kell Amerikát. Nem lehet elvárni az ország vezetőjétől, hogy ezt a
közhangulatot egy csapásra megváltoztassa,, - mondotta az idézett
magas rangú személyiség, hozzátéve, hogy ugyanez alkalmazható az
Egyesült Államokra is.
Amióta meggyilkolták az amerikai William Higgins alezredest,
Bush és munkatársai megpróbálják csillapítani a türelmetlenséget és
azt elfogadtatni az ország közvéleményével, hogy ebben az ügyben
gyors áttörésre nem lehet számítani. (folyt.)
1989. augusztus 13., vasárnap 13:01
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Halló Szer? Szeretnék egy magánjellegűnek látszó dolgot elmondani ha lehet. Ugyanis én ez év márciusában jöttem NSZK-ba. Német származású vagyok. Itt rokonaim vannak. Egy ezzel kapcsolatos kérelem el lett küldve, ami eltarthat talán egy évig is, tovább is, hogy elfogadnak németnek vagy nem. Minden a legnagyobb rendben van itt. Lakásom, hivatalos munkahelyem van és egy dolog aggaszt. Sok mindennel nem vagyok tisztában, ezért kérem világosítson fel. Ugyanis olyan dolgok történtek Magyarországon a családdal, lehet hogy meg sem tudom várni a döntést velem kapcsolatban. Mire számíthatok Magyarországot hátrányt figyelembe véve, hogy pl. hogy mehetek vissza, útlevelem lejárt, nem tudok semmit sem, pl. 28 év folyamatos munkaviszonyom van M.o-on az elveszett? Tehát nem tudom, hogy ha ez bekövetkezik, hogy tudok visszamenni, mit kell tennem. Köszönöm, ha választ kapok a rádióban, viszonthallásra."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|