|
|
 |
|
 |
Fellebben a titok fátyla...(2. rész)
|
Bár Nugaton kellően méltányolják a szovjet nyíltságot, bizonyos
politikai körökben és sajtóorgánumokban mégis kételyeket igyekeznek
táplálni. Tényleg ennyi lenne a Szovjetunió éves katonai
költségvetése, mint amennyit Moszkvában most elismertek? Vagy ennél
még mindig jóval több? Az amerikai Wall Street Journal és a brit
Financial Times - de sok más tekintélyes lap is - hasonló kérdéseket
tesz fel mostanában. A bizalmatlanságnak nyilván az is egyik oka
lehet, hogy szovjet részről évtizedekig valószínűtlenül alacsony
számadatokat közöltek a védelmi kiadásokról, ami kétségtelenül igaz.
És bizony a bizalmat nem könnyű helyreállítani, bár erre Moszkva
őszintén törekszik.
Szovjet szakértők gyakran hivatkoznak arra, hogy a nyugati
kételyek nem kis részben az összehasonlítási alap
tarthatatlanságából erednek. Az Egyesült Államokban, a NATO-ban
ugyanis abból indulnak ki, egyes fegyverek és fegyverrendszerek (a
fejlesztés, a gyártás) mennyibe kerülnek náluk, ám ezeket a
költségeket nem lehet átvetíteni a szovjet gazdaságra. Kézenfekvő,
hogy a Szovjetunióban, ahol a profitérdekek nem érvényesülnek, egy
adott harceszköz olcsóbban állítható elő, mint bármelyik tőkés
országban. Ehhez járul egyebek között a nyersanyagár és a bérköltség
alacsonyabb szintje, a legyártott eszközök önköltségi áron való
leszállítása a hadseregnek. De vegyünk egy másik lényeges tényezőt.
A mintegy 4 millió főt számláló szovjet fegyveres erők fenntartási
költségei - mindenekelőtt az általános hadkötelezettség miatt -
jóval kisebbek, mint a zsoldos rendszerű amerikai, vagy brit
hadseregé. Ott, ahol a hivatásos és a sorállományú - vagy inkább a
katonai életpályát hivatásul választó fiatalokat - igen jól
megfizetik, az úgynevezett személyi költségek
összehasonlíthatatlanul nagyobbak, mint - mondjuk - a szovjet
hadseregben, ahol a tisztek és a sorkatonák illetménye messze
elmarad a példaként említett két nyugati hadsereg hivatásosainak
illetményétől. Már önmagában véve ez a különbség is ,,olcsóbbá,,
teszi a szovjet fegyveres erőket. Emellett még számos más jellemzőt
lehetne figyelembe venni annak tárgyilagos megítéléséhez, miért
,,csak,, annyi a szovjet katonai költségvetés végösszege, mint
amennyi. (folyt.)
1989. augusztus 13., vasárnap 11:57
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Halló Szer? Szeretnék egy magánjellegűnek látszó dolgot elmondani ha lehet. Ugyanis én ez év márciusában jöttem NSZK-ba. Német származású vagyok. Itt rokonaim vannak. Egy ezzel kapcsolatos kérelem el lett küldve, ami eltarthat talán egy évig is, tovább is, hogy elfogadnak németnek vagy nem. Minden a legnagyobb rendben van itt. Lakásom, hivatalos munkahelyem van és egy dolog aggaszt. Sok mindennel nem vagyok tisztában, ezért kérem világosítson fel. Ugyanis olyan dolgok történtek Magyarországon a családdal, lehet hogy meg sem tudom várni a döntést velem kapcsolatban. Mire számíthatok Magyarországot hátrányt figyelembe véve, hogy pl. hogy mehetek vissza, útlevelem lejárt, nem tudok semmit sem, pl. 28 év folyamatos munkaviszonyom van M.o-on az elveszett? Tehát nem tudom, hogy ha ez bekövetkezik, hogy tudok visszamenni, mit kell tennem. Köszönöm, ha választ kapok a rádióban, viszonthallásra."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|