|
|
|
|
Fellebben a titok fátyla... (1. rész) Mennyit költ a Szovjetunió katonai célokra?
|
1989. augusztus 13. vasárnap (MTI-Press) - Amikor Szergej Ahromejev, a Szovjetunió marsallja (a szovjet fegyveres erők korábbi vezérkari főnöke, jelenleg pedig Mihail Gorbacsov katonai tanácsadója) röviddel ezelőtt az Egyesült Államokban vendégeskedett, teljesen szokatlan módon az amerikai Képviselőház védelmi bizottsága előtt is megjelent és ott a legnagyobb nyíltsággal válaszolt minden, katonai kérdésre. Megkérdezték tőle - egyebek között -, hogy a Szojvetunió évente mennyit fordít nemzeti össztermékéből a hadsereg fenntartására? A marsall nem tagadta, hogy az USA-hoz képest ez az arány magasabb, 8,4 százalék, vagyis közel két és fél százalékkal több. Aztán a bizottság tagjai azt tudakolták, összegszerűen mégis mennyire rúg az évi szovjet védelmi költségvetés? A válasz erre is a legőszintébb volt: 77,3 milliárd rubel, de ez csak a bármilyen külső agresszió elhárítására alkalmas aktív erők védelmi kiadásait foglalja magában. A jelzett keretösszeg azonban nem tartalmazza a KGB és az építő-műszaki alakulatok költségeit, úgyhogy ezzel még némileg emelkedik az államháztartás tehertétele.
Ahhoz képest, hogy korábban a hivatalos szovjet hírközlő szervek mindössze 22 milliárd rubeles védelmi költségvetésről beszéltek, a több mint 77 milliárdos ,,bevallás,, nyilvánvalóan nem történhetett volna meg a katonai glasznyoszt ,,törvényesítése,, nélkül. A felesleges titkolózások kora, úgy tűnik, véget ért. Moszkvában ugyanis rájöttek arra, nincs értelme annak, hogy a ,,belső használatra,, szóló információkban elhallgassanak bizonyos tényeket, hiszen a honvédelem terhei mindenkit egyformán érintenek. Ami pedig a nemzetközi környezetet, s főleg a Nyugatot illeti, felesleges tápot adni a különféle találgatásoknak, nem egyszer az eltúlzott becsléseknek, a ,,szovjet veszélyt,, mesterségesen felnagyító propagandának. Másrészt az is indokolta a tényleges adatok nyilvánosságra hozását, hogy megfelelő viszonyítási alap álljon rendelkezésre a katonai kiadásoknak a Varsói Szerződés országai által szorgalmazott kölcsönös csökkentésére. És ebben a vonatkozásban nincs helye a manipulálásnak, annál inkább sem, mert ha a leszerelésben érdekelt államok - így a Szovjetunió - nem bocsátják egymás rendelkezésére a hadügyi kiadásokról szóló valós információkat, aligha lehet szó a bizalom erősítéséről. (folyt.)
1989. augusztus 13., vasárnap 11:52
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Halló Szer? Szeretnék egy magánjellegűnek látszó dolgot elmondani ha lehet. Ugyanis én ez év márciusában jöttem NSZK-ba. Német származású vagyok. Itt rokonaim vannak. Egy ezzel kapcsolatos kérelem el lett küldve, ami eltarthat talán egy évig is, tovább is, hogy elfogadnak németnek vagy nem. Minden a legnagyobb rendben van itt. Lakásom, hivatalos munkahelyem van és egy dolog aggaszt. Sok mindennel nem vagyok tisztában, ezért kérem világosítson fel. Ugyanis olyan dolgok történtek Magyarországon a családdal, lehet hogy meg sem tudom várni a döntést velem kapcsolatban. Mire számíthatok Magyarországot hátrányt figyelembe véve, hogy pl. hogy mehetek vissza, útlevelem lejárt, nem tudok semmit sem, pl. 28 év folyamatos munkaviszonyom van M.o-on az elveszett? Tehát nem tudom, hogy ha ez bekövetkezik, hogy tudok visszamenni, mit kell tennem. Köszönöm, ha választ kapok a rádióban, viszonthallásra."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|