|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Nyitott szemmel:
Mélypontok
"Tessék mondani,
van önnek ünneplő ruhája, önálló lakása, tévéje, 10 évesnél
fiatalabb télikabátja, olvas Ön napilapot, eszik gyümölcsöt, húst,
és egyáltalán eszik naponta meleg ételt, vásárol könyvet, jár
színházba, moziba? Ezek a kritériumai a szegénységnek, és persze az
örökös gond, mely a nyomort kíséri és az anyagi nincstelenséget
lelki kifosztottsággá teszi. Ma már ott tartunk, hogy az utcaképet
is jellemzik a csoszogó, elhanyagolt külsejű öregemberek, a rongyos
ruhák, széteső cipők, a gondozatlanság. Még jó, hogy nyáron mindez
nem olyan feltünő. S ami a legszomorúbb, hogy a jövőben sem a
szegénység enyhülésére, hanem fokozódására lehet számítani."
|
|
|
|
|
|
|
A természeti és a gazdasági környezetszennyezés
|
München, 1989. augusztus 12. (SZER, Agrárpolitikai reflektor) - Tollhegyen. Kedves hallgatóim Felolvassuk Szép Zoltán jegyzetét a természeti és a gazdasági környezetszennyezésről. - Amennyire veszedelmes az ózon megfogyatkozása odafenn, annyira káros megnövekedése idelenn, talajközelben. A főváros légszennyezettségének méréseivel foglalkozó szakemberek vizsgálatai kimutatták, hogy a mind súlyosabb környezetmérgezés ártalmas következményei a vidéket is sújtják, leginkább pedig a mezőgazdaságot. Budapesttől 80-100 kilométerre a széljárás irányának megfelelően szennyezett levegő borítja el a földeket, lakott, lakatlan területet egyaránt. Naponta kétszer ismétlődik meg ez a jelenség, mindig a csúcsforgalmat követő 4-5 óra elteltével. Addigra a szél által elsodort kipufogógázok és más, az ipari üzemekből származó égéstermékek ózonná átalakulva fejtik ki ártalmas hatásukat. A megfigyelők nyomonkövetik az újabb ellenséget, észleléseiket leírják, s az arra illetékesek miután összegezték, továbbítják. A főváros pedig tovább árasztja magából a mérgezett levegőt, s a vidék elszenvedi a következményeket. Még a természet történései is hasonlítanak a politika körforgásához. A központban felerősödött áramlatok eljutnak vidékre és ott így, vagy úgy, de hatni, erősíteni és erőtleníteni kezdenek. Ez az, ami kevéssé mérhető, tény azonban, hogy szinte minden valamiképpen hatással van a mezőgazdaságra is. A KGST elejétől fogva elhibázott kereskedelmi gyakorlata, hogy a szovjet gyártmányokkal együtt importálta a hanyag, elnagyolt munka többé-kevésbé selejtes készítményeit. Ugyanígy piaci erőszakot alkalmazva kényszerítették a vevőket olyan NDK, bolgár, román vagy csehszlovák, sőt kubai termékek átvételére is, amelyek már eleve rossz konstrukciójuak voltak, nagy üzemanyag-fogyasztásuk ellenére kis hatékonysággal működtek, illetve hát működnek, és állandó meghibásodásukkal örök bizonytalanságban tartják használóikat. (folyt.)
1989. augusztus 12., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|