|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Nyitott szemmel:
Mélypontok
"Tessék mondani,
van önnek ünneplő ruhája, önálló lakása, tévéje, 10 évesnél
fiatalabb télikabátja, olvas Ön napilapot, eszik gyümölcsöt, húst,
és egyáltalán eszik naponta meleg ételt, vásárol könyvet, jár
színházba, moziba? Ezek a kritériumai a szegénységnek, és persze az
örökös gond, mely a nyomort kíséri és az anyagi nincstelenséget
lelki kifosztottsággá teszi. Ma már ott tartunk, hogy az utcaképet
is jellemzik a csoszogó, elhanyagolt külsejű öregemberek, a rongyos
ruhák, széteső cipők, a gondozatlanság. Még jó, hogy nyáron mindez
nem olyan feltünő. S ami a legszomorúbb, hogy a jövőben sem a
szegénység enyhülésére, hanem fokozódására lehet számítani."
|
|
|
|
|
|
|
- Mélypontok - 1. folyt.
|
Növekszik a pénzromlás, ami tulajdonképp azt jelenti, hogy lopják az emberek pénzét, s alig pár ezrecskéje van egy hónapban, olyan, mintha a koldust fosztanák ki. Csodálkozhatunk, ha ezen az életszínvonalon és ilyen kilátásokkal a fiatalok jórésze nem akar gyereket, s nem akar ilyen jövőt az utódoknak? Szegénysorba süllyedt fogyó magyarság - az egyik végén a meg nem születettek csökkentik létszámát, a másik végén a korai halál és az öngyilkosok. Nem szembeötlő, hogy Európában a kommunista országokban a legalacsonyabb az átlagéletkor, hogy korán halnak meg az emberek? De vajon mi tartsa őket életben, mi adna beléjük élni akarást? Egy emberöltő telt el bajban, megalázásban, hazugságban. Most, hogy nyiltabban mernek beszélni az emberek, még ott is sötét foltokat, mély lyukakat, sebeket látunk, ahol még eddig vidám zenét hangszóróztak, mint a falvakból, a mezőgazdaságból. Jóhiszeműen, de vakon hírdették a városiak: a magyar parasztnak jól megy a dolga, a falvakban nincs baj. Mígnem, most kivonultak az utakra, és azt mondták: nem akarunk megdögleni, tarthatatlan a mezőgazdaság helyzete. A falvak idilli helyzete egyszeriben hazugságnak minősült. A valóság az, hogy a virágzó községek szomszédságában körös-körül mennek tönkre a falvak. A központosítás azt eredményezte, hogy a központnak talán jobb lett, de a többi település nem kapott vezetékes ivóvizet, csatornázást, járdát, nem is beszélve a telefonról és más luxusról. A Népszavában olvasom: - Ahol nincs telefonösszeköttetés délután 4 után, ahol hetente csak egyszer fordul meg a kenyeret és húst szállító autó, nem csoda, hogy rövid időn belül kísértet-falvakká válnak a települések - eddig az idézet. Az előbb az értelmiség költözik el - az orvos, a tanár, az agrármérnök -, aztán a fiatalok, a dolgos kezek, és szaporodnak az üres, düledező házak. (folyt.)
1989. augusztus 12., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|