|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Nyitott szemmel:
Mélypontok
"Tessék mondani,
van önnek ünneplő ruhája, önálló lakása, tévéje, 10 évesnél
fiatalabb télikabátja, olvas Ön napilapot, eszik gyümölcsöt, húst,
és egyáltalán eszik naponta meleg ételt, vásárol könyvet, jár
színházba, moziba? Ezek a kritériumai a szegénységnek, és persze az
örökös gond, mely a nyomort kíséri és az anyagi nincstelenséget
lelki kifosztottsággá teszi. Ma már ott tartunk, hogy az utcaképet
is jellemzik a csoszogó, elhanyagolt külsejű öregemberek, a rongyos
ruhák, széteső cipők, a gondozatlanság. Még jó, hogy nyáron mindez
nem olyan feltünő. S ami a legszomorúbb, hogy a jövőben sem a
szegénység enyhülésére, hanem fokozódására lehet számítani."
|
|
|
|
|
|
|
A Független Jogász Fórum tanácskozása (1. rész)
|
1989. február 25., szombat - A sztrájktörvény-tervezetet és a Munka Törvénykönyve módosításának javaslatait jelenlegi formájában nem fogadja el a Független Jogász Fórum - ebben állapodtak meg a szervezet tagjai szombaton az ELTE jogi karán tartott tanácskozásukon, ahol a két tervezet mellett az alkotmánykoncepciót is megvitatták. A jogászok egyetértettek abban, hogy a sztrájkjogot alkotmányi szinten kell szabályozni, a Munka Törvénykönyve esetében pedig teljesen új kodifikáció szükséges. Ezért a jelenlévők úgy vélekedtek: mindkét tervezet megtárgyalását egyelőre vegyék le az országgyűlés napirendjéről.
A sztrájktörvény vitájából kiderült: a Független Jogász Fórum álláspontja szerint a tervezet egyértelműen korlátozó jellegű. Többen kifogásolták, hogy a sztrájkjog munkahelyi panaszokra korlátozódik, egyértelműen a gyár falai közé szorítva a sztrájkot, s ezzel egyidejűleg nem vesz tudomást - a szakszervezeti mozgalom egyik alappillérét jelentő - szolidaritási sztrájkról, amely túlnő a munkahelyi kereteken. Szóvá tették továbbá, hogy a tervezet a sztrájkindítás jogával csak a többségi szakszervezetet ruházza fel, s ezzel háttérbe szorítja a még éppen most szerveződő, kisebb szakszervezeteket. A vitában felvetődött még, hogy a törvénytervezetben homályos a sztrájk jogszerűségének elbírálása, miként a sztrájk okozta károk megtérítése kérdésében sincs pontos körülírás. A Független Jogász Fórum véleménye szerint elsősorban a magabiztos, erős szakszervezetek, illetve a munkaadó és munkavállaló rendezett viszonya révén előzhetők meg a sztrájkhoz vezető konfliktusok. A jelenlegi tervezetből azonban úgy tűnik, hogy az állam a mérsékelt eszközökkel való szabályozás helyett korlátozó intézkedéseket próbál kodifikálni. Ez a vélemény fogalmazódott meg a Munka Törvénykönyve tervezett módosításával kapcsolatban is. A jogászok elsősorban azt kifogásolták: hátrányos, kiszolgáltatott helyzetbe hozza a munkavállalót azzal, hogy a jelenlegi kollektív szerződés helyett egyéni munkaszerződést javasol. Szükséges egy teljesen új alapokon nyugvó Munka Törvénykönyv megalkotása. Emellett - ám attól elkülönülten - szükséges egy úgynevezett gazdasági kapcsolatok törvényét is kidolgozni - fogalmazódott meg a tanácskozáson. (folyt. köv.)
1989. február 25., szombat 16:18
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Független Jogász Fórum tanácskozása (2. rész)
|
A tanácskozáson felvetődött: szükséges-e egyáltalán most egy új alkotmány. Szerencsésebb lenne a jelenleg még csak készülődő politikai fordulat lezajlása után alkotmányban rögzíteni a tényeket, immár a változások tükrében. Ezt támasztották alá azok a felszólalások is, amelyek úgy ítélték meg: jogtudományi szempontból nem vagyunk kellően felkészülve egy új alkotmány megalkotására. Az alkotmányban foglalt kitételekről szólva egyebek közt elhangzott: egyetlen párt, egyetlen személy sem sajátíthatja ki magának a népszuverenitást, továbbá ki kell zárni mindenfajta politikai, világnézeti alapon történő megkülönböztetést. A választójogot politikai pártokra, tömörülésekre kell alapozni. A pártok arányos parlamenti képviselete kapcsán azonban elhangzott a kétely: ennek megvalósulása az állandósuló kormányválság veszélyével járna. (MTI)
1989. február 25., szombat 16:19
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|