Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › augusztus 11.
1989  1990
1989. június
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
1989. július
HKSzeCsPSzoV
262728293012
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31123456
1989. augusztus
HKSzeCsPSzoV
31123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Mosonmagyaróvári szervezetek felhívása

"Közadakozásból állítsunk emléket az 1956. október 26-i tragédia, és az azt követő események áldozatainak. Felkérünk mindenkit..."
Amerika Hangja, Fókusz:

Reflektorfényben a magyar ellenzék

"Magyarország a legnagyobb kavarodásban rohan a 45 éves kommunista diktatúrából a liberális demokrácia felé. A cél mindenki - a kommunista reformerek és a demokratikus ellenzék - számára is ugyanaz: meg kell szünnie a sztálinista uralomnak..."

Az alkotmánytervezet és a tulajdonjog kérdéseiről

München, 1989. augusztus 11. (SZER, Figyelő) - Az
alkotmánytervezet és a tulajdonjog. A témáról két szakértő
munkatársunkat Farkas Pétert és Kézdy Pált kérdezi Székely Gábor:

    - Az elmúlt alkalommal megvitattuk, hogy miért elengedhetetlenül
fontos a piacgazdazdálkodás és a demokratikus jogállam megteremtése
szempontjából a tulajdonszabadság alkotmányi szabályozása és
garantálása. Megállapítottuk, hogy az alkotmánynak biztosítania kell
a tulajdonformák teljes egyenjogúságát, mivel lényegében minden
tulajdon - a személyi, a magán, az állampolgári, a közösségi, a
társult tulajdon is - egyben társadalmi tulajdon.

    Mivel az alapvető tulajdoni reform ellenzői még mindig fenn
akarják tartani az állami tulajdon elsőbbségét, ezért érdemes
foglalkozni fő érvükkel. Eszerint az állami tulajdon nem
kizsákmányoló tulajdonforma - míg a magántulajdon az, mert lehetővé
teszi - úgymond - a munka nélküli jövedelemszerzést, egyesek túlzott
gazdagodását. Sérti az esélyegyenlőség követelményét. Új kapitalista
réteget hoz létre, sőt: kiárusítja az országot. Vagyis: egy igazi
tulajdonreform megdönti a szocialista rendszert és ismét kitör a
kapitalizmus Magyarországon.

    Igaz-e Kézdy Pál, hogy az állami tulajdon és a szövetkezeti
tulajdon nem kizsákmányoló tulajdon, míg a magántulajdon az?

    - Nem igaz. Az a kommunista dogma, hogy a magántulajdon - úgymond
- a kizsákmányolás eszköze, mert a termelőeszközök egyéni és
társadalmi tulajdona révén egyenlőtlen és igazságtalan elosztást, az
értéktöbblet, kisajátítását és kevesek számára a luxus, sőt pazarló
fogyasztást tesz lehetővé, alapvetően téves több okból is.

    A magántulajdon az egész társadalom érdekeit is szolgálva, a
munkaerő a termelési eszközök és a pénz jóval hatékonyabb
felhasználását teszi lehetővé, mint az állami tulajdon. (folyt.)


1989. augusztus 11., péntek


Vissza »


- Alkotmánytervezet - 1. folyt.

Az állami tulajdon alapján folytatott gazdasági tevékenység során
is kisajátításra kerül az értéktöbblet. Csakhogy az állam sajátítja
ki, pontosabban az a kommunista pártelit, amely a civil társadalom
minden ellenőrzését kizárva rendelkezik az állam irányításának a
monopóliumával.

    Ez a társadalom és jogrend felett álló kommunista hatalmi elit -
a nomenklatura - a társadalom egészétől elvont értéktöbbletet
gazdaságilag veszteségesen, pazarló módon, felelőtlenül költi el. Ez
szükségszerűen van így, mert döntéseiben mindenekelőtt a saját
hatalmi helyzetének a fenntartása vezeti. Költi a dolgozóktól elvett
pénzt a kezdettől fogva szükségtelen és ráfizetéses nehéziparra, a
veszteséges KGST-exportra, a szovjet birodalmi érdekeket szolgáló
hadiiparra, a hadseregre, a belső elnyomó szervekre, a szovjet
birodalom perifériáján elhelyezkedő olyan kommunista diktatúrákra,
mint például Afganisztán, Nicaragua, Kuba, Angola és a többi:
gazdasági-katonai támogatást nyújt ezeknek az országoknak.

    Már van némi szerény változás, de az MSZMP jelenlegi vezetése is
költi az ország pénzét a veszteséges szovjet beruházásokra, a
továbbra is egyenlőtleg KGST-kereskedelemre. A KGST jelenlegi
rendszerében nem lehet biztosítani az egyenlő értékek cseréjét, mert
reális árak hiányában ez egyszerűen lehetetlen. A katonailag erősebb
ország gazdasági önzése szabadon érvényesülhet.

    Ezt biztosítja az a kommunista elit, ami az államhatalmat - külső
segítséggel - kisajátította. Ez a kommunista állami kizsákmányolás
minden más kizsákmányolásnál súlyosabb és ésszerűtlenebb. A lakosság
által megtermelt értéktöbbletet a lakosság érdekeit nem szolgáló
hatalmi, politikai és gazdasági struktúra fenntartására költi. Ha
tehát a kizsákmányolás az értéktöbbletnek egy kisebbség általi
elvonását, kisajátítását jelenti attól a többségtől, amely
megtermelte -, akkor a legkizsákmányolóbb tulajdonforma az állami
tulajdon. (folyt.)


1989. augusztus 11., péntek


Vissza »


- Alkotmánytervezet - 2. folyt.

Ezért tarthatatlan az az érv, hogy azért nem lehet visszaállítani
a magántulajdon különböző formáinak teljes egyenjogúságát, mert az a
kizsákmányolás visszaállítását jelentené. Ellenkezőleg: a
legkizsákmányolóbb, legpazarlóbb, legfelelőtlenebb állami tulajdon
leépítését -, azaz egy nagy előrelépést jelentene.

    - Kézdy Pált hallottuk. Tudjuk, hogy már a társasági törvény
ellen is sok ideológiai érvet hoztak fel, mintha a társasági törvény
elfogadása egyenlő lenne egy alapvető tulajdoni reformmal. Farkas
Pétert kérdezem: mennyiben jelent változást a tulajdonlás és a
tulajdoni viszonyok vonatkozásában az év elején hatályba lépett
társasági törvény? Rövid, vagy hosszú távon pótolhatja-e az egyébként
jelentős törvény az alkotmányos szinten végrehajtandó alapvető
tulajdoni reformot?

    - Nyilvánvalóan nem pótolhatja és nem is pótolja. De hadd tegyem
rögtön hozzá, hogy a társasági törvény célkitűzése sem ez. A törvény
filozófiájával vannak itt alapvető problémák elsősorban. Nevezetesen
arról van szó, hogy ez a törvény a meglévő alkotmány kereteit veszi
figyelembe. Ez a törvény kiinduló pontja. Abban viszont ma már
valamennyi szakember egyetért, hogy ezeket az alkotmányos kereteket
meg kell változtatni. Érdemes az időrendeket is figyelni.

    A társasági törvény hatályba lépett idén január elsején. Az új
alkotmánykoncepciót nyilvánosságra hozták februárban. Tehát egy
hosszú évekre szóló gazdasági alaptörvényt bevezetnek egy olyan
időszakban, amikor az alkotmányos kereteket éppenhogy megváltoztatni
készülnek. Az időzavarnak van egy következménye a gazdasaági
szférában: a beruházó, a befektető - legyen az magyar, vagy külföldi
befektető - semmit sem néz rosszabb szemmel, mint a jogi környezet
bizonytalanságát. (folyt.)


1989. augusztus 11., péntek


Vissza »


- Alkotmánytervezet - 3. folyt.

Ugyanis a gazdasági megtérülésre csak hosszú évek múlva lehet
számtani. Addig pedig már megmondjuk a befektetőknek előre: senki sem
reménykedjen abban, hogy a mai alkotmány - akár két év múlva -
hatályban lesz. Ha pedig az alkotmányt megváltoztatjuk, akkor meg
kell változtatni a gazdasági alaptörvényeket is - ez nyilvánvaló.

    De maradjunk magánál a társasági törvénynél. Hat formát
különbözetet meg: a közkereseti társaságot, a betéti társaságot, az
egyesülést, a közös vállalatot, a korlátolt felelősségű társaságot és
a részvénytársaságot. Nyilvánvaló, hogy gazdasági súlyánál fogva a
részvénytársaság a legjelentősebb. Ha egy gazdaság szerkezetét
nézzük, akkor a nagyüzemeket kell nézni, hogy azok hogy működnek,
kinek a tulajdonában vannak.

    Ami minket érdekel ebből az igen hosszú és bonyolult törvényből -
hiszen majdnem 340 viszonylag hosszú és részletes paragrafusból áll
össze ez a törvény - az most az, hogy a tulajdonformák egyenlőségét
elismeri-e, vagy nem. Ugyanis ha nem ismeri el, akkor nem felel meg
az előremutató alkotmánykoncepciónak.

    Miről van szó? Arról van szó, hogy az állami tulajdon javára
megkülönböztető intézkedéseket találunk ebben az új törvényben. Hadd
mondjak néhány példát:.

    Nyugaton nagy sikerrel működnek az egyszemélyes
részvénytársaságok. Ezt a formát az új törvény, az új társasági
törvény kizárólag az állami tulajdon számára teszi lehetővé.
Magánszemély, belföldi beruházó, ezt a formát, ezt a gazdasági formát
nem választhatja. (folyt.)


1989. augusztus 11., péntek


Vissza »


- Alkotmánytervezet - 4. folyt.

Továbbá: a részvénytársaságnál azt mondja a törvény, hogy minden
részvény névértéke minimum tízezer forint kell, hogy legyen. Ez egy
nagyon rossz filozófiát tükröz. Ugyanis Nyugaton mindig az vált be,
hogy a névértéket a lehető legalacsonyabb összegre kell korlátozni.
Egydolláros névértékű részvényt érdemes kibocsátani. Miért? Azért,
hogy a társadalom legszegényebb rétegei is beruházhassanak. Áramoljon
a pénz a gazdaságba -, ne pedig gátakat építsünk ki a beruházás
előtt.

    További szabály: az alaptőke. Az alaptőkét nagyon magasan
határozza meg. Egy kérdés: hogy miért van szükség alaptőke
meghatározásra. Ha már szükségesnek tartotta a törvény miért
határozta meg minimum tízmillió forintban? Kinek van ennyi pénze ma
Magyarországon? Igaz, hogy ezt a tízmilliót nem kell okvetlenül
készpénzben letenni. Lehet ingatlan, gép, vagy épület. De van egy
kiegészítő szabály, ami azt mondja, hogy a készpénzbeli
hozzájárulásnak legalább ötmillió forintnak kell lenni.

    Magyarul: ezek a szabályok a magyar egyszerű állampolgártól
elvágják a befektetés, a beruházás lehetőségét. Még mindig ott
tartunk, hogy az jó szemmel van nézve, hogy valaki befizessen egy
méregdrága IBUSZ-útra. De hogy akár kétezer forintért egy részvényt
vegyen, arra ma sem ad lehetőséget a törvény.

    - Ha tehát Péter, az állami tulajdon kulcsszerepe továbbra is
megmaradt - mert ezen nem változtatott a társasági törvény - akkor
miként lehetne végrehajtani a túltengő és veszteséges állami szektor
leépítését? Ismét téged kérdezlek Farkas Péter: hogyan lehet
reprivatizálni - vagyis újra magánkézbe adni - az állami tulajdont
Magyarországon? (folyt.)


1989. augusztus 11., péntek


Vissza »


- Alkotmánytervezet - 5. folyt.

- Ez a legnehezebb kérdés. És ez az egész tulajdonjogi elmélet
magva, lényege: hogy keressük meg a tulajdonost, azt a tulajdonost,
akit négy-öt évtizeddel ezelőtt kisemmiztek. Itt a kommunista hatalom
valami olyan elképzeléstől van áthatva, hogyha államosítunk elvesszük
az emberektől a kis földjüket, a lakásukat a kisüzemüket, akkor majd
az országnak több vagyona lesz. Az országban ettől egy centiméterrel
több föld nem lett, egy lakással több nem épült fel, csak az történt,
hogy ezek az üzemek rosszul lettek vezetve, a házakat nem renoválták,
és az egész ország gazdasági csődbe jutott.

    Ez a múlt. Mit lehet ma tenni? Mit tehet a jogásztársadalom?

    Egy: azt teheti, hogy a régi államosítást mindenféle jogi
garanciákkal kizárja egyszer és mindenkorra lehetetlenné teszi azt,
hogy aki beruházott, akárcsak egy lakást is vett -, azt tőle többet
semmiképpen el ne vehesse az állam. Ugyanis mindig az államot kell
korlátozni -, és az jelenti az állampolgár szabadságjogát.

    Konkrét javaslat: itt egyetlenegy járható út van: az elmélet
mindenféle zavaros fogalmakkal operál -, például a legutóbb bedobták
a kereszttulajdon fogalmát. Mintha ez valami megváltó találmány
lenne. Ez azt jelenti, hogy az egyik vállalat, mondjuk A vállalat
megveszi a B vállalat részvényeit -, a B vállalat viszont megveszi az
A vállalat részvényeit. Eddig az A vállalat rosszul gazdálkodott
saját magával, a B vállalat szintén. Most az egymás részvényeivel
fognak szintén rosszul gazdálkodni. Tehát nyilvánvalóan ez nem
megoldás. A megoldás egyedül abban kereshető, hogy az állami
vállalatokat nagyon alacsony névértékű részvények formájában -,
lehetőleg a magyar lakosságnak
- tulajdonformában átadják. (folyt.)


1989. augusztus 11., péntek


Vissza »


- Alkotmánytervezet - 6. folyt.

Ebből kettős előny származik. Egyrészt: az állami tulajdonú
vállalat veszteséges nemzetgazdasági szinten. És mivel a magyar
népgazdaság belső adóssága eléri az 500 milliárd forintot - ez egy
hatalmas összeg
De hogy a laikus hallgató is megértse: ez abból áll
ez az összeg, hogy a költségvetés kiegyensúlyozatlan. Az állami
költségvetés mindig többet költ, mint amennyit bevesz. A hiányt úgy
fedezik, hogy kölcsönt kérnek a központi jegybanktól, a Magyar
Nemzeti Banktól és ez évenként halmozódik. Összeadják -, így jött elő
ez az összeg.

    Attól persze nem kell félni, hogy a Magyar Nemzeti Bank egy szép
napon leállítja a hitelek folyósítását. Attól viszont nagyon is
tartani kell, hogy az inflációs spirált ez a beáramló nagymennyiségű
fedezet nélküli pénz egyre hajtja felfelé.

    Tehát akármilyen olcsón is árusítják ki az állami vállalatokat -,
ez befelé folyik a költségvetésbe és nem kifelé.

    A kettes számú előny: a kettes számú előny az, hogy biztosítja a
magántulajdon az üzemek hatékony működtetését. Ez az egyetlen
garancia. És akkor ezek a vállalatok nyereségesek lesznek, és az
állam is jól jár, mert - adó formájában - újabb bevételhez jut. Ez az
egyetlen reális út. Hangsúlyoznom kell: ez egy időigényes út.

    - Köszönöm Farkas Péter véleményét. Ha megvalósul a
tulajdonszabadság, akkor milyen szerepe marad az államnak a gazdasági
életben? Elképzelhető-e piacgazdálkodás valamiféle állami beavatkozás
nélkül? Kézdy Páltól várom a választ. (folyt.)


1989. augusztus 11., péntek


Vissza »


- Alkotmánytervezet - 7. folyt.

- Nem képzelhető el. A kommunista állam beavatkozása az állami
tulajdon monopóliumával - rossz, és megszüntetendő állami
beavatkozás. Erre nincs szükség. Szükség van viszont a jó állami
beavatkozásra.

    Miből tevődik össze ez utóbbi? Mindenekelőtt a szabad
piacgazdálkodás jogi és gazdasági, sőt erkölcsi feltételeinek a
megteremtéséből, folyamatos fenntartásából és fejlesztéséből. Az
állam feladata a szabad piac polarizáló hatásának a kiegyensúlyozása.

    Ezt két területen kell megtennie: gazdasági és szociális
területen. Gazdasági területen monopóliumellenes jogszabályokkal és
intézkedésekkel biztosítania kell a piaci verseny fenntartását mind a
tőke, mind az áru, mind a munkaerő szabadpiacán. Nagyon indokolt
esetben - de akkor is csak igen korlátozottan - protekcionista
intézkedésekkel védhetné a gyenge belső piacot, amíg meg nem
erősödik. Nemzetközi szinten viszont a protekcionizmusellenes
rendszer kialakításával kell hozzájárulnia az államnak a világpiac
szabaddá tételéhez, a globális szabadpiac kialakításához és
fenntartásához.

    A nemzetközi monopóliumok korlátozásával, a multinacionális
vállalatok szabályozásával biztosítani kell a globális szabadpiac
zavartalan működését. A jó és szükséges állami beavatkozás
társadalmilag elsősorban a szociális biztonságot szavatoló
intézmények kiépítését jelenti. Minden nemzedék számára újból és
újból biztosítani kell a jogi egyenlőséget, és az azon túlmenő
tényleges esélyegyenlőséget.

    Ez a jó állami beavatkozás, amelytől a kommunista államok
egyrészt tartózkodtak, másrészt fokozatosan megszüntették. A jó
állami beavatkozás feltétele az állami tulajdonlás monopóliumának
megszüntetése, az állami tulajdon reprivatizálása, és az államnak -
mint monopolhelyzetben lévő tulajdonosnak - a kivonulása a gazdasági
életből. (folyt.)


1989. augusztus 11., péntek


Vissza »


- Alkotmánytervezet - 8. folyt.

Hatósági, piacépítő- és fenntartó szerepkörét viszont erősíteni
kell. Ugyancsak erősíteni kell a szociális intézmények kialakítását
és fenntartását célzó állami beavatkozást.

    Az első lépés azon tulajdonformák teljes egyenjogúságán alapuló
tulajdonszabadság alkotmányos garantálása, amelyről már volt szó. Már
csak azért is mellőzni kell a szocialista tulajdon mindenféle
alkotmányos előnyben részesítését, mert ez a kifejezés önmagának
ellentmondó fogalmi képtelenség. A tulajdon fogalma ugyanis
kizárólagosságot, mások tulajdonától való elkülönülést feltételez:
azaz ami az enyém, az nem a tied.

    Kié azonban a szocialistának nevezett állami tulajdon? Az vagy az
államot birtokló elit csoporttulajdona, vagy pedig senkinek sem a
tulajdona, hanem közpréda. A szocializmus tartalmatlan és
önellentmondó fogalma sem szerepelhet az alkotmányban, még jelzőként
sem. Csak a szociálisnak van létjogosultsága.

    - Kollégám véleményéhez csatlakozva vagy hozzátéve: ezt az
alkotmányjogi elvet, hogy tulajdonjogi formák között nincs különbség,
- nics tehát csoporttulajdon, nincs közösségi tulajdon, nincs
szövetkezeti tulajdon, nincs állami tulajdon, nincs magántulajdon,
nincs személyi tulajdon -, következetesen keresztül kell vinni
valamennyi jogszabályban. Egységes tulajdonjogot kell végre teremteni
a magyar polgári jogintézményekben. És ezt az egységes tulajdonjogot
kell megfelelő garanciákkal körülbástyázva - óvni. Mert ez biztosítja
az egészséges piacgazdaságot. +++


1989. augusztus 11., péntek


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
Lovas Zoltán:

Jöttem láttam győztek (06.16-08.15) - A hatalmi kötélhúzás

" Én már 10 nappal augusztus 21. előtt a csehszlovák ügyekkel foglalkoztam. Úgy éreztem, lesz valami, a levegőben lógott, hogy valaminek történnie kell. Igyekeztem alaposan felkészülni, mi is történt 1968. augusztus 21. előtt, azon a napon és utána is, különös tekintettel az akkori események magyar vonatkozására. Megismerkedtem Firon Andrással, a Magyar Hírlap volt újságírójával, akit éppen a '68-as ügyek miatt távolítottak el az akkori Magyar Hírlaptól...."
SZER-hallgató telefonja:

"Én ugyan katolikus vagyok, de szívből örülök Billy Graham eredményes igehirdetésének. A legalább 100.000 emberből több tízezren jelentkeztek, hogy nyilvánosan megvallják megtérésüket, mererősödésüket hitükben. Ez még akkor is rendkivüli eredmény, ha sokakban pillanatnyi fellángolás volt ez csak. Előzőleg a Sportcsarnokban Billy Graham az apostolok cselekedeteiből azt a részt választotta prédikációjának mottójául, amikor Péter és állhatatossága megtérítette a börtönőröket. Pár évre rá már a Népstadionba is alig fértünk be, és voltak közülük nyilvánosan megtért rabtartók is. Adja Isten, hogy megtérésük tartós legyen."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD