|
|
|
|
- Alkotmánytervezet - 2. folyt.
|
Ezért tarthatatlan az az érv, hogy azért nem lehet visszaállítani a magántulajdon különböző formáinak teljes egyenjogúságát, mert az a kizsákmányolás visszaállítását jelentené. Ellenkezőleg: a legkizsákmányolóbb, legpazarlóbb, legfelelőtlenebb állami tulajdon leépítését -, azaz egy nagy előrelépést jelentene. - Kézdy Pált hallottuk. Tudjuk, hogy már a társasági törvény ellen is sok ideológiai érvet hoztak fel, mintha a társasági törvény elfogadása egyenlő lenne egy alapvető tulajdoni reformmal. Farkas Pétert kérdezem: mennyiben jelent változást a tulajdonlás és a tulajdoni viszonyok vonatkozásában az év elején hatályba lépett társasági törvény? Rövid, vagy hosszú távon pótolhatja-e az egyébként jelentős törvény az alkotmányos szinten végrehajtandó alapvető tulajdoni reformot? - Nyilvánvalóan nem pótolhatja és nem is pótolja. De hadd tegyem rögtön hozzá, hogy a társasági törvény célkitűzése sem ez. A törvény filozófiájával vannak itt alapvető problémák elsősorban. Nevezetesen arról van szó, hogy ez a törvény a meglévő alkotmány kereteit veszi figyelembe. Ez a törvény kiinduló pontja. Abban viszont ma már valamennyi szakember egyetért, hogy ezeket az alkotmányos kereteket meg kell változtatni. Érdemes az időrendeket is figyelni. A társasági törvény hatályba lépett idén január elsején. Az új alkotmánykoncepciót nyilvánosságra hozták februárban. Tehát egy hosszú évekre szóló gazdasági alaptörvényt bevezetnek egy olyan időszakban, amikor az alkotmányos kereteket éppenhogy megváltoztatni készülnek. Az időzavarnak van egy következménye a gazdasaági szférában: a beruházó, a befektető - legyen az magyar, vagy külföldi befektető - semmit sem néz rosszabb szemmel, mint a jogi környezet bizonytalanságát. (folyt.)
1989. augusztus 11., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (06.16-08.15) - A hatalmi kötélhúzás
" Én már 10 nappal augusztus 21. előtt a csehszlovák ügyekkel foglalkoztam. Úgy éreztem, lesz valami, a levegőben lógott, hogy valaminek történnie kell. Igyekeztem alaposan felkészülni, mi is történt 1968. augusztus 21. előtt, azon a napon és utána is, különös tekintettel az akkori események magyar vonatkozására. Megismerkedtem Firon Andrással, a Magyar Hírlap volt újságírójával, akit éppen a '68-as ügyek miatt távolítottak el az akkori Magyar Hírlaptól...."
SZER-hallgató telefonja:
"Én ugyan katolikus vagyok, de szívből örülök Billy Graham eredményes igehirdetésének. A legalább 100.000 emberből több tízezren jelentkeztek, hogy nyilvánosan megvallják megtérésüket, mererősödésüket hitükben. Ez még akkor is rendkivüli eredmény, ha sokakban pillanatnyi fellángolás volt ez csak. Előzőleg a Sportcsarnokban Billy Graham az apostolok cselekedeteiből azt a részt választotta prédikációjának mottójául, amikor Péter és állhatatossága megtérítette a börtönőröket. Pár évre rá már a Népstadionba is alig fértünk be, és voltak közülük nyilvánosan megtért rabtartók is. Adja Isten, hogy megtérésük tartós legyen."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|