|
|
|
|
A hét kérdése - bolgár törökök
|
1989. augusztus 11. péntek (MTI-Press) - Bulgáriában ez idő szerint nincsenek nemzetiségi törökök - mégis óriási csoportokban menekülnek az anyaországba. ,,Törökország óriási hely, de nem tudnék ott élni,, - jelentette ki Kalinov, a buszvezető, aki ugyancsak az átmenekülők közé tartozik, és mégis Törökországot választotta. Vele együtt a szomszédos faluban több ezren várják azt, hogy kijussanak Bulgáriából, ahol egyszerűen nem ismerik el török mivoltukat és bolgárokként kezelik őket.
Bulgáriában ezidő szerint 900 ezer és másfél millió közé teszik a törökök számát. Az egyik tengerparti kisváros polgármestere elmondotta, hogy a város mintegy 900 lakosából 560-an távoztak és mindössze tíz család vállalkozott arra, hogy maradjon. Egy átlagos bolgár állampolgár szemével igen nehéz felfogni, miért távozik a villával, kerttel, biztos megélhetéssel rendelkező török az országból. Ők is tudják, hogy a török nemzetiségűek az ország talán leggazdagabb lakosait alkotják, hiszen a zöldség- és gyümölcstermesztéssel alaposan megszedik magukat. Ennek ellenére azért utaznak el Bulgáriából, mert félnek. Nemcsak a kapitalista ,,restrikcióktól,, , hanem a muzulmán fundamentalizmus korlátozásaitól is tartanak. Bulgáriában a több százezer ember távozása komoly gazdasági gondokat okozott és mind a mai napig nem hajlandóak Szófiában elhinni, hogy a törökországi kisebbség irányába gyakorolt politikájuk ilyen nagyságrendű politikai-gazdasági kérdéssel függ össze. Először azt mondották, hogy a bulgáriai törökökre nézve az első kényszerítő intézkedés a nevek megváltoztatása volt 1984 végén és 1985 elején. Másfelől azt is emlegetik, hogy a bolgár milícia még azt is ellenőrzi, miként folyik a törököknél a körülmetélés gyakorlata és adott esetben meg is akadályozzák ezt. A bolgár tisztségviselők azt hajtogatják, hogy állampolgáraik a kiutazó vízum lejárta után hazatérnek, de ez aligha valószínű. Naponta - legalábbis a rendelkezésre álló számadatok szerint - legfeljebb harmincan térnek haza, de a távozók száma ennél jóval magasabb. A bolgár hivatalos tisztségviselők egyelőre nem tudnak mit kezdeni a szabadon és üresen hagyott házakkal, telkekkel - máris fontolgatják azonban, hogy a mezőgazdaság fejlesztése érdekében ezeket értékesítik. A törökökről amúgy nincs szó. +++ fg (MTI-PRESS)
1989. augusztus 11., péntek 13:10
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (06.16-08.15) - A hatalmi kötélhúzás
" Én már 10 nappal augusztus 21. előtt a csehszlovák ügyekkel foglalkoztam. Úgy éreztem, lesz valami, a levegőben lógott, hogy valaminek történnie kell. Igyekeztem alaposan felkészülni, mi is történt 1968. augusztus 21. előtt, azon a napon és utána is, különös tekintettel az akkori események magyar vonatkozására. Megismerkedtem Firon Andrással, a Magyar Hírlap volt újságírójával, akit éppen a '68-as ügyek miatt távolítottak el az akkori Magyar Hírlaptól...."
SZER-hallgató telefonja:
"Én ugyan katolikus vagyok, de szívből örülök Billy Graham eredményes igehirdetésének. A legalább 100.000 emberből több tízezren jelentkeztek, hogy nyilvánosan megvallják megtérésüket, mererősödésüket hitükben. Ez még akkor is rendkivüli eredmény, ha sokakban pillanatnyi fellángolás volt ez csak. Előzőleg a Sportcsarnokban Billy Graham az apostolok cselekedeteiből azt a részt választotta prédikációjának mottójául, amikor Péter és állhatatossága megtérítette a börtönőröket. Pár évre rá már a Népstadionba is alig fértünk be, és voltak közülük nyilvánosan megtért rabtartók is. Adja Isten, hogy megtérésük tartós legyen."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|