|
|
|
|
Húsellátás (1. rész)
|
1989. augusztus 9., szerda - Szerdán hajnalban menetrendszerint indultak a hússzállítmányok a fővárosi boltokba, az éttermekbe és a nagyüzemi konyhákra, a nagyfogyasztókhoz - erről tájékoztatta Ináncsy Miklós, a budapesti Húskereskedelmi Közös Vállalat igazgatója az MTI munkatársát.
Erre a hétre a fővárosi megrendelők 378 tonna sertéshúsra jelentettek be igényt a vállalatnál, ebből a közértek 170 tonnát kértek, a többit pedig más megrendelők. Szerdán estig a megrendelt mennyiség 55 százalékát küldték el a megrendelőkhöz; a szállítások üteme kifejezetten jó, mivel a hét első napja a húskereskedelemben általában gyengébb forgalmat hoz. A hét második felében továbbra is folyamatos zavartalan szállításokkal az igényeket ki tudják elégíteni. Marhahúsból 103 tonna az e heti igény - ezt összesítette a nagykereskedelem - a kiszállítások ennél a húsnál is zavartalanok. Szerda estig az egész hétre megrendelt készlet több mint kétharmada hagyta el a nagykereskedelmet, ami szintén jó teljesítésnek számít. A nagykereskedelem szerdán is több olyan megrendelőnek adott át húst és húskészítményt, aki részben vagy teljes egészében más vállalatoktól szerzett be eddig árút, ám most náluk jelentett be soronkívüli igényt. A vállalat állandó kapcsolatban áll a húsipari üzemekkel és folyamatosan veszi át a vidékről érkező termékeket. Az igazgató elmondotta: húsáremelésről nincs tudomása, ilyen tervekről, elképzelésekről eddigi tárgyalásai során nem hallott, nem értesűlt. Így az esetleges fokozott lakossági fölvásárlást indokolatlannak tartja. x x x Számolhatunk-e Magyarországon tartós húshiánnyal? Ezekben a napokban ez is foglalkoztatja a hazai közvéleményt. A szakértők igyekeznek megnyugtatni az embereket, hogy erre nem kerül sor, de vajon mi idézte elő a húsforgalmazás jelenlegi zavarait? Erről kérdezte az MTI munkatársa Soós Gábor nyugalmazott államtitkárt, a Magyar Agrártudományi Egyesület elnökét. Soós Gábor szerint a mostani helyzet elsősorban a termelői érdekeltség jelentős visszaeséséből adódik. Az utóbbi években uggyanis számottevően emelkedtek a hús előállítási költségei. Ezek közül a két legfontosabb: drágult a takarmány, s többe kerül az energia. Így jelentős mértékben csökkent e tevékenység nyeresége. (folyt.köv.)
1989. augusztus 9., szerda 16:11
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Húsellátás (2. rész)
|
A sertéstenyésztésben azért válhattak ilyen kiélezetté az ellentétek, mivel ebben az ágazatban a kistermelők súlya meghatározó; minden második sertés a háztájiban hízik. S tudvalévő, hogy a magángazdaságok rendkívül költségérzékenyek, ha számukra nem kifizetődő a termék előállítása, akkor azzal tovább nem foglalkoznak. Tulajdonképpen most is ez történik: jelenleg egy-egy sertésen a tartónak átlagosan mintegy 200-400 forint nyeresége van. Ez nagyon kevés, s azt jelenti, hogy esetenként a termelés veszteséges. A termelők véleménye szerint állatonként legalább 600-700 forintos nyereség kellene ahhoz, hogy meg legyen a tenyésztői kedv. Jelentős bizonytalansági tényező, ami szintén korlátozza a termelők aktivitását, hogy nem tudják, marad-e az 500 ezer forintos árbevételig érvényes adómentesség. A hústermeléssel kapcsolatos problémákat a Magyar Agrártudományi Egyesületben régóta ismerik, és véleményüket, javaslataikat több ízben is eljuttatták az illetékes állami szerveknek. Azonban az egyesületen belül is igyekeznek az érdekelteket úgy orientálni, hogy kedvet csináljanak a hústermeléshez - még ilyen körülmények között is. Arra ugyancsak szeretnék ösztönözni a termelőket, hogy próbálják csökkentsék a termelési költségeket, főként a takarmány-felhasználás racionalizálásával, mivel a költségek 50-60 százaléka ebből adódik. (MTI)
1989. augusztus 9., szerda 16:17
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Húsellátás (3. rész)
|
x x x Nyilatkozatdömping helyett húskínálatot várnak a magánkereskedők A KISOSZ Somogy Megyei Szervezetének elnöksége és vendéglátó szakmai csoportjának vezetősége konkrét, azonnali intézkedést sürget a Kereskedelmi Minisztériumtól, s más illetékes államigazgatási és gazdálkodó szervezetektől a Balaton déli partján tapasztalható nehéz húsellátási helyzet, húshiány megszüntetésére, mivel az árúhiány a vállalkozó magánkereskedők üzleti biztonságát és az idegenforgalmi érdekeket egyaránt veszélyezteti. (folyt.köv.)
1989. augusztus 9., szerda 16:29
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Husellátás (4. rész)
|
A husellátás gondjait a dolgozók a szakszervezeteknél is szóvá tették. Ezzel kapcsolatban Bálint Attila, a SZOT szóvivője az MTI-nek az alábbi nyilatkozatot adta: Az ügyben a sajtóban egymásnak is ellentmondó magyarázatok követik egymást. A dolgozók úgy vélik, ideje lenne már az olyan kifejezések, mint ,,az időnkénti és helyenkénti kínálati zavar, ellátási feszültségek,, helyett őszinte, nyilt magyarázatot adni a történtekre. De az üzletekből hiányzó húst ez semm helyettesíti. Azt pedig egyenesen felháborítónak tartják, hogy a húshiány okozta pszihózist áremelési törekvések érvényesítésére kívánják felhasználni a szakvállalatok. Gyanítható, hogy az ügy háttérében az huzódik meg: az exportértékesítésből sajnálatos módon nem a termelőknek, hanem a feldolgozónak és kereskedőnek van többlethaszna, ezért nem szállítanak a hazai üzletekbe elegendő húst. Tehát alighanem a támogatásért folytatott hajsza rejli a húshiány hátterében. Tudomásunkra jutottak olyan szándékok, hogy a húskészítmények árát 6-7 százalékkal kivánják emelni szeptember elejéig. Feltehetően ismét olyan áremelési törekvésről van szó, amelyből a sertéstartó kistermelő nem részesülne, és amelynek ellenértéke a helyenként túlméretezett, nagy szállítási távolságokkal dolgozó, kihasználatlan húsipari kapacitások okozta veszteségeket lenne hivatott ellensúlyozni. Tehát az elhibázott iparpolitikai döntések tandíját újfent a lakossággal szándékoznak megfizettetni. A szakszervezetek nem vitatják, hogy szükség van a gabona- és hústermelés, valamint feldolgozás gondjainak széles körű elemzésére, és körültekintő intézkedésekre. A mostani áremelési szándék azonban aligha mutat ebbe az irányba. Az át nem gondolt, a bérből és fizetésből élők és a nyugdíjasok életkörülményeinek alakulását figyelmen kívül hagyó áremelés ellen - úgy vélem - tiltakoznia kellene a szakszervezeti kollektíváknak. A tervezettet máris meghaladó árszint miatt pedig az ellentételezésen kellene gondolkodni, akár a munkahelyeken is. Ugy gondolom, hogy a húshiányt előidézők és az árakat emelni szándékozók egyaránt tisztában vannak azzal, hogy termékeik több más ágazat dolgozóinak, szakszervezeti tagjainak közreműködése nélkül nem is juthatnak el az itthoni és külföldi boltokba, ezért is elvárható, hogy intézkedéseiket kellő körültekintéssel és felelősségérzettel hozzák meg. (MTI)
1989. augusztus 9., szerda 17:10
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (06.16-08.15) - A hatalmi kötélhúzás
" Én már 10 nappal augusztus 21. előtt a csehszlovák ügyekkel foglalkoztam. Úgy éreztem, lesz valami, a levegőben lógott, hogy valaminek történnie kell. Igyekeztem alaposan felkészülni, mi is történt 1968. augusztus 21. előtt, azon a napon és utána is, különös tekintettel az akkori események magyar vonatkozására. Megismerkedtem Firon Andrással, a Magyar Hírlap volt újságírójával, akit éppen a '68-as ügyek miatt távolítottak el az akkori Magyar Hírlaptól...."
SZER-hallgató telefonja:
"Én ugyan katolikus vagyok, de szívből örülök Billy Graham eredményes igehirdetésének. A legalább 100.000 emberből több tízezren jelentkeztek, hogy nyilvánosan megvallják megtérésüket, mererősödésüket hitükben. Ez még akkor is rendkivüli eredmény, ha sokakban pillanatnyi fellángolás volt ez csak. Előzőleg a Sportcsarnokban Billy Graham az apostolok cselekedeteiből azt a részt választotta prédikációjának mottójául, amikor Péter és állhatatossága megtérítette a börtönőröket. Pár évre rá már a Népstadionba is alig fértünk be, és voltak közülük nyilvánosan megtért rabtartók is. Adja Isten, hogy megtérésük tartós legyen."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|