Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › augusztus 10.
1989  1990
1989. június
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
1989. július
HKSzeCsPSzoV
262728293012
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31123456
1989. augusztus
HKSzeCsPSzoV
31123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Budapesti Reformkör állásfoglalása a csehszlovákiai bevonulásról

"... az MSZMP és az illetékes állami szervek szolgáltassanak erkölcsi, politikai és ha szükséges, jogi elégtételt mindazoknak, akik a Csehszlovákia elleni intervenciót helytelenítették és ezért különböző retorziók érték őket."
Amerika Hangja, Esti híradó:

Hajléktalan tartalékosok a szovjet hadseregben

"A hivatásos tisztek jórésze családostul kaszárnyaszerű otthonokban húzódik meg, és akit nyugállományba helyeznek, lakásigényével szinte leküzdhetetlen akadályok elé kerül. A hadsereg csak igen-igen ritkán nyújt segédkezet."

főcím: "Felelősek vagyunk egymásért, segítenünk kell egymást" alcím: Beszélgetés Paskai László bíboros, esztergomi érsekkel

Az augusztus 20-i megemlékezésekről, az ünnep mondanivalójáról,
a Magyar Katolikus Püspöki Kar közleményének egyes tartalmi
kérdéseiről, II. János Pál tervezett magyarországi látogatásáról
nyilatkozott Paskai László bíboros, eszteromi érsek. A magyar
katolikus egyház vezetője bevezetőjében elmondta, hogy az idei
ünnepség abban különbözik a korábbiaktól, hogy most szorosabban
kapcsolódnak egymáshoz a társadalmi és egyházi megemlékezések. A
Szent István napi hivatalos ünnepség programja Esztergomban éppen
úgy magában foglalja a bíborosi szentmisét - délelőtt fél 11-kor a
Bazilikában - mint az ezt követő megemlékezést a Bazilika előtti
téren, ahol Kukorelli István, a Hazafias Népfront ügyvezető elnöke
mond beszédet.

    A másik különbözőség az, hogy 42 év után ismét lesz Szent Jobb
körmenet Budapesten. Paskai László emlékeztetett e körmenet
hagyományaira; nemcsak egyházi jellegű megemlékezés volt, hanem
társadalmi esemény is. Megemlítette, hogy a legutolsó Szent Jobb
körmenet 1947-ben volt, délután 3 órakor kezdődött, s a Szent István
Baziliától a Hősök teréhez vezetett. Ezt a körmenetet, melyen a
társdalmi élet képviselői is részt vettek, Mindszenty József
bíboros, hercegprímás vezette. Most, a délután 5 órakor kezdődő
szentmise után indul a körmenet, amelyen szintén ott lesznek a
társadalmi élet reprezentánsai, a diplomáciai testületek képviselői.
Az ünnephez kapcsolódik az a megemlékezés, melynek helyszíne a budai
vár. XI. Ince pápa halálának 300. évfordulója kapcsán a Mátyás
templomban tartott szentmise után - ez augusztus 19-én lesz -
Kacziba József püspök megkoszorúzza a vár fölszabadításában nagy
szerepet vállaló pápa szobrát.

    Az idei Szent István ünnep tartalmi mondanivalójáról szólva a
bíboros ismételten kiemelte a Szent Jobb körmenet felújítását, amely
"külső jelkép is ahhoz, hogy magyarságunknak a társadalmi, közösségi
életben is a múlt hagyományaira kell épülnie. A másik mondanivalót
abban találom meg, hogy a közösségi és társadalmi élethez
nélkülözhetetlenül szükséges erkölcsi értékekre irányítja a
figyelmet az egyházi és társadalmi megemlékezés egyaránt. A
közösségi életben erre mindenképpen szükség van. (folyt.)


1989. augusztus 15., kedd 13:08


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Felelősek vagyunk 2.

Felelősek vagyunk 2.
Egy harmadik mondanivalót is látok, s ez a közösség kiemelése. A
körmenet közösséget jelent és a közösségi felelősségtudat éppen a
mai társadalmi életünkben nagyon is lényeges vonás. Felelősek
vagyunk egymásért, segítenünk kell egymást és a történelmi
folyamatosságot fönn kell tartani, a múlt tehertételeit is vállalva
akarjuk a jövőt építeni, közösségileg."

    alc. "A szabadsággal vissza is lehet élni"

    - Bíboros úr, a Magyar Katolikus Püspöki Kar állásfoglalást tett
közzé az egyházi és társadalmi élet megújításáról. Ez a fontos
dokumentum egyebek között azt mondja: "A felgyülemlett problémák
megoldása számos feladatra kötelez, de egyben veszélyeket is hordoz
magában." Milyen veszélyekre kell gondolnunk?

    - A nyilatkozatban szó esik a veszélyekről is. Úgy látjuk, hogy
a mai társadalmi életünkben bőven előjönnek a problémák.
Megoldásukhoz lényegesen hozzátartozik s ezért a nyilatkozatban is
tudatosan szerepeltek - a megfontoltság, a meggondoltság kérdése.
Ezek hiányát gyakorta tapasztaljuk. Veszélyt rejt a kapkodás
jelensége. Új lehetőségek nyílnak és ezekben a kapkodás vonásai is
megfigyelhetők. Veszélyt hord magában a magyar emberek egyfajta
negatív tulajdonsága; a párbeszédre való készségben még nagyon sokat
kell tanulnunk. A nézetekben való különbözőség igen könnyen csap át
személyi feszültségekbe, személyi ellenségeskedésekbe. Veszélyt rejt
magában az is, hogy gyorsan szeretnénk - és kellene is -
eredményeket elérni, ám az ehhez szükséges megfelelő elvi, eszmei
alap, a távlati gondolkodásra való beállás még sokszor hiányzik.
Veszélyt jelent, hogy mennyire tudunk élni a szabadsággal. Mert a
szabadságal vissza is lehet élni és az már szabadossággá válik. Itt
csak egyre utalnék: a szabadság nagyobb lehetősége nyílt meg
előttünk, ám a szabadosságnak már oly sokféle vonása van jelen a
magyar társadalomban, s ez mindenképpen negatív jelenség. Már arról
beszélnek, hogy kellenek-e, legyenek-e szex-shopok. A szabadosságnak
ez a jele társadalmi szempontból káros.

    - Az egyház történelmi tevékenységének tárgyilagos értékelése a
nemzet öntisztulási folyamatának elodázhatatlan része. Ezt a
dokumentum is leszögezi: "A történelmi múlt tárgyilagos feltárása, a
tények rögzítése igen fontos feladat. A püspöki kar egyháztörténeti
bizottsága a katolikus egyházra vonatkozóan már megkezdte a munkát."
Ezzel kapcsolatban Ön milyen kardinális pontokat jelölne meg?
(folyt.)


1989. augusztus 15., kedd 13:09


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Felelősek vagyunk 3. alc. Az egyház kényszerpályára került

- A történelmi múlt rögzítése, feltárása ez esetben lényegében
az elmúlt négy évtizedre vonatkozik. Ebben az időben, főleg
kezdetben, az egyház a hivatalos ideológia szerint mint
társadalmilag negatív jelenség szerepelt és ennek megfelelően
születtek olyan rendelkezések, törvények, amelyek a működését is
visszaszorították, illetve amelyek a hívek körében is félelmet
okoztak. Ezek föltárása, rögzítése gyakorlatilag nem történt meg. A
dokumentációkban, történelemkönyvekben nem lehetett róluk tudomást
venni, illetve nem voltak nyilvánosak. Tehát ez az egyik terület.
Vagyis az, hogy miképpen alakult az egyház élete. Én azt a
kifejezést szoktam használni, hogy 1948 után az egyház
kényszerpályára került és ott kellett keresnie a kibontakozás
lehetőségeit. A másik, amire utalni kívánok az, hogy a vallási
meggyőződés miatt papok, szerzetesek és hívek, sőt főpapok is igen
sok zaklatásnak voltak kitéve. Koncepciós perek áldozatai lettek.
Börtönbe került igen sok pap azért, mert jól végezte, vagy akarta
végezni a munkáját. Vagy mert nem akarta az akkor kialakult
helyzetet elfogadni. Ezekről följegyzések vannak, de gyakorlatilag
egy-egy per lefolyásáról hivatalos értesítés sem történt. A magunk
részéről inkább csak azt tudjuk rögzíteni, főleg a meghaltakkal
kapcsolatban, hogy mettől meddig tartott a börtönbüntetés. És ha ki
is szabadultak a börtönből, többen egy ideig nem kaphattak egyházi
beosztást, kénytelenek voltak más munkaterületre menni. Harmadik
témaként említeném meg az egyházi intézményeket érintő problémákat.
Ide nem csupán az egyesületeket sorolom, hanem mindenekelőtt a
szerzetes közösségeket, amelyeknek működési engedélyét 1950-ben
megvonták. Közel 12 ezren kényszerültek elhagyni a kolostorokat
anélkül, hogy bármiféle megoldást kaphattak volna. Teljesen új
környezetben kellett megtalálniuk azt az életmódot és lehetőséget,
hogy egyrészt hűségesek maradjanak a hivatásukhoz, másrészt pedig
megtalálják a helyüket az életben. A kezdeti időkben nagyon sok
zaklatásnak voltak kitéve, ám legtöbbjük hű maradt a hivatásához. Ez
is történelmi fölvázolása az elmúlt négy évtizednek, nevezetesen,
hogy a kolostoraikból kikerült szerzetesek hol és hogyan
tevékenykedtek. Miképpen próbálták megtartani azonosságukat, sőt,
adott esetben a veszélyt is vállalva, titkos formában utánpótlásról
is gondoskodtak.

    - A szóban forgó dokumentum a feladatok kapcsán - amelyek igen
széleskörűek - az egyház tevékenységéhez szükséges feltételek
biztosítását is kinyilvánítja. Ezen a téren folynak e tárgyalások, s
ha igen, mit érintenek? (folyt.)


1989. augusztus 15., kedd 13:10


Vissza »


Felelősek vagyunk 4.

alc. Tárgyalások az újjászervezés jegyében

- Tárgyalások természetesen folynak és azokat két részre kell
választani. Az egyik az egyház belső feladatát érinti, nevezetesen
azt, hogy mi magunk hogyan tudjuk biztosítani intézményeink
újjászervezését, működését, a vallási élet megújulását. Ez az
újjászervezés 40 év után igen nehéz, nem egy területen szinte
emberfeletti feladatot jelent. De tárgyalunk a társadalmi élet
képviselőivel is, pillanatnyilag átalakuló helyzetben, hiszen
köztudott, hogy megszűnt az Állami Egyházügyi Hivatal, ezért most
alakult ki az állami hatóságokkal való kapcsolatfelvétel, a
kapcsolatrendezés jövendő módja. Ismeretes az is, hogy
előkészületben van a lelkiismereti- és vallásszabadságról szóló
törvény, amelynek az irányelvei már a sajtóban is megjelentek. Ez
szintén a tárgyalások egyik témája. Tárgyalások vannak a szerzetesi
intézmények reorganizálásával kapcsolatban arról is, hogy az ötvenes
években államosított épületekből visszakaphassunk, hisz épületek
nélkül a szerzetesi közösségi élet nem lehetséges.

    - A püspöki kar dokumentuma fölveti a közös felelősség kérdését
is. Ezt írja: "Az a keresztény, aki e hazában él és szereti népét,
nem nézheti közömbösen az eseményeket és nem állhat be a
felelőtlenül kritizálók táborába. Mindannyian felelősek vagyunk
saját közös országunkért." Kérem, segítsen értelmezni ezt a
rendkívül fontos véleményt.

    alc. "Hogy ki a maga felelősségét lássa"

    - Közösséghez tartozunk, közösségi emberek vagyunk és ehhez
kapcsolódik a közösségi felelősség is. A mai magyar élet sok
problémát állít elénk és számos területen kell hozzákezdeni az
újjáépítéshez. Mint ahogy az imént már szó esett róla, a hibák
lehetősége is könnyen előjön. Ezek közé tartozik a felelőtlenség és
az önzés. Az, hogy ki-ki csak a saját javát keresi. Ide tartozik az
is, hogy felelőtlen kritikával illetünk embereket és törekvéseket.
Ide tartozik, ha valaki nem akarja vállalni a jövő építésével
kapcsolatban a szolidarítást, a munkát és az áldozatot. Mindez
tulajdonképpen egy általános negatív magatartásra utal. Ehhez
hozzáfűzném, hogy a kereszténység mindíg is társadalomformáló és
megtartó erő volt. Azonban nem úgy, hogy közvetlenül beleszól a
társadalmi és politikai életbe, hanem oly módon, hogy a társadalmi,
közösségi élethez annyira szükséges etikai értékeket képviseli, ezt
törekszik megvalósítani és az emberek életébe belehelyezni. A
nyilatkozat zárórésze tulajdonképpen erre a hatásra utal, amelynek
érvényesülnie kell a mai magyar társadalomban is. (folyt.)


1989. augusztus 15., kedd 13:11


Vissza »


Felelősek vagyunk 5.

Felelősek vagyunk 5.
A katolikus egyház a híveit hívja fel arra, hogy ne a
meggondolatlanság, a felelőtlen kritizálás, a személyi feszültségek
áldozatai legyenek, hanem pozitív, konstruktív módon, a saját
területükön, a munkahelyükön, a családjukban kapcsolódjanak be a
jövő építésébe. Egyet még hozzáfűznék és ezt az olvasó is megérti az
idézetből, azt amire a mai időben mindenkinek ngy szüksége van: ez a
felelősségtudat. Hogy ki-ki a maga felelősségét lássa - az önzéstől
függetlenül - az egész közösség érdekében. És ha ezt minél többen,
igazi jószándékkal teszik, felelősséggel és felelősségtudattal
irányítják az életet, akkor a kibontakozás is könnyebben elérhető.

    - Az elmúlt évtizedekben a vallást elméleti problémaként
kezelték, amihez elegendőnek tartották a tudat befolyásolását. Úgy
tűnik, ezt a felfogást nemcsak a valóság vetette le, hanem az MSZMP
is minősítette azzal, hogy tagjaira bízta a lelkiismereti és
vallásgyakorlás szabadságát. Önnek mi a véleménye erről a döntésről?

    - Kérdésének az első részéhez hadd fűzzem hozzá: a történelmi
tapasztalat igzolja, hogy a vallás hozzátartozik az ember életéhez.
A régi időkben közismert kifejezés volt, hogy az ember szükségképpen
vallásos lény. Manapság felbukkan az a vélemény, hogy mindez talán
csak a természetet kevésbé ismerő ember pót-ideológiája. Ha az ember
természetét kutatjuk, úgy tudnám megfogalmazni, hogy az ember
természeténél fogva Istent kereső lény. Amit ön említett,
tulajdonképpen ennek a tételnek az alátámasztása. Hogy amikor
elméleti meggondolásból és adminisztratív módon nyomás alatt volt a
vallás, illetve negatív jelenségként tüntették fel, az események
folyamata mégiscsak igazolta, hogy az emberi léthez hozzátartozik
az Isten-keresés. Kérdésében kitért arra, hogy az MSZMP legutóbbi
állásfoglalása a vallással kapcsolatban is alkalmazza tagjaira a
lelkiismereti- és vallásszabadság elvét. Ezzel kapcsolatban a magam
meggyőződése szerint is azt mondhatom, hogy egy ilyen álláspontot
csak örömmel lehet fogadni. Az MSZMP-nek ebben a döntésében azt
látom, hogy a mai társadalmi megújulásban a fölzárkózást is keresi
olyan értelemben, hogy ne ideológiai párt legyen, hanem társadalmi
párttá váljon a magyar közéletben. Egyéni véleményem az, hogy az
MSZMP-nek szüksége van a jelenlegi körülmények között arra, hogy
valóban mint társadalmi és mint ideológiai párt szerepeljen. Az
ideológián itt elsősorban a vallással való kapcsolatát értem és nem
a társadalmi modellre gondolok. (folyt.)


1989. augusztus 15., kedd 13:12


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
SZER hallgatói telefonok:

"- /KISGYEREK HANG/ Bizony nehéz hínárból kikászálódni. Nehéz ügy. - Azt szeretném megtudni, hogy az OP-1 bevándorlási programnak mikor lesz végeredménye, tehát mikor tudhatják meg a nyertelek, hogy szerencsések lettek. - Jónapot kivánok Budapestről üdvözöljük Sik Máriát és Molnár Gyulát szeretettel. - Magyarország soha sem lesz szabad. - Itt Losonc, Itt Losonc. Nagyon szépen kérem Szép Zoltán urat hívja Losoncon a 3397-es telefonszámot. Losonc hívószáma 863, Csehszlovákiáé pedig 42."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD