|
|
|
|
Mire kell a tőzsde?
|
Egyszer már volt magyar tőzsde, amelyet 1864-ben alapítottak s nyolc évtizeden át működött, túlélt két világháborút, végül 1948-ban megszüntették. Mostanában sűrűsödnek annak jelei, hogy ismét lesz magyar tőzsde. A gazdasági reformbizottság programtervezete abból kiindulva, hogy a piacgazdaságnak az ár-és munkaerőpiac mellett a tőkepiac is nélkülözhetetlen tartozéka, szükségesnek minősítette a tőzsde működési feltételeinek már az idei évben való megteremtését s 1990-től kezdve a tőzsde tevékenységének fokozatos fejlesztését. A tőzsde létrejöttére utaló további jelzés: a szakemberek már javában dolgoznak azon a törvénytervezeten, amely az értékpapírpiaci tevékenységet, a tőzsde szervezetét, működésének feltételeit határozza meg. Az értéktőzsdéhez vezető út 1989-ben azzal nyitódott meg, hogy újból lehetővé vált közületek és magánszemélyek által vásárolható, 3-5 évre szóló hitelt megtestesítő kötvények kibocsátása. Az esztendők múltával új értékpapírfajták - letéti jegy, kincstárjegy - bővítették a választékot, az utóbbiak 1-3 éves lejáratú valamint a néhány hónapos befektetések lehetőségét nyitották meg. A tőkepiac létrejöttének további jelentős lépése a tőke- és értékpapírpiac másik fontos "áruját", a tőkejuttatást és a tulajdont megtestesítő részvényt élesztette újjá, a társasági törvény pedig a tőkeáramlás, a tőkemozgás, a tőkeátcsoportosítás vállalkozásformáit teremtette meg. Ez utóbbi révén az idei évtől a magánszemélyek számára is lehetővé vált részvények vásárlása. Az elmúlt hét esztendőben csaknem 30 milliárd forint értékű több száz kötvény, 1988 tavaszától az év végéig 14 milliárd forint névértékű 3-6-9 hónapos futamidejű kincstárjegyet és 6,4 milliárd forint értékű letéti jegyet bocsátottak ki. A bankreform keretében majd két tucatnyi régi és új üzleti bank lett részvénytársaság több tíz milliárdos alaptőkével. Az elmúlt évben s még inkább az ideiben az RT lett a vállalatgyapítás és az átalakulás leggyakoribb formája. A régi és új RT-k öszesített alaptőkéje jóval túlhaladja az 50 milliárdot. Igaz, hogy a részvénytársaságok többsége zárt alapítású, a részvényeket az alapítók egyelőre nem értékesítik. Mindent egybevetve a különféle értékpapírok együttes névértéke a 100 milliárdhoz közelít. (folyt.)
1989. augusztus 10., csütörtök 14:11
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|