|
|
|
|
A köztársasági elnöki poszt jelentőségéről
|
München, 1989. augusztus 9. (SZER, Magyar híradó) - Ami az időközi választásokat illeti, a sorozat nem ért véget. Szeptember 16-ikára vannak kiírva Zalaegerszegen Varga Gyula képviselő helyére a választások. A magyar országgyűlésnek tehát jelenleg három legitim képviselője van. Legitimek, mert úgy kerültek a parlamentbe, hogy a szavazók valóban választhattak, kire adják le a voksukat. Ennek az emlegetése tehát ténymegállapítás, nem pedig lovasroham - ahogyan a Hazafias Népfront ügyvezető elnöke nevezte tegnap a jelenleg szünetelő Nemzeti Kerekasztal harmadik oldalának képviseletében. A harmadik oldal véleménye szerint még a választások előtt szükség van köztársasági elnökre. De miért ez a nagy sietség? Bruszt Lászlót kérem - aki az Ellenzéki Kerekasztalban a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligáját képviseli - mondja el hallgatóinknak: miért, mennyiben akadályozná a jelen körülmények között a többpártrendszerű demokrácia kialakulását a köztársasági elnök intézménye? Az interjút a telefonvonal rossz minősége miatt felolvassuk a stúdióból: - A többpártrendszerű demokráciának a kialakulásában - erről szólnak ugye a tárgyalások - az alapvető cél - ezért is van probléma a köztársasági elnök intézményével -, hogy minél gyorsabban és hatékonyabban előkészítsük a szabad választásokat, és ezzel biztosítjuk, hogy egyenlő feltételei legyenek a különféle pártoknak a választásokon való induláson. Egy sor olyan kérdés van, amit ezeken a tárgyalásokon nem megvitatni. Részben azért, mert ez nem legitim, meg mert ezek a szervezetek nem jogosítottak fel arra, hogy az állam szerkezetében jelentősebb változásokat hozzanak létre, vagy megkérdőjelezzék a parlamentnek jogát arra, hogy az alkotmány jelentős részét módosítsák. (folyt.)
1989. augusztus 9., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A köztársasági elnöki poszt - 1. folyt.
|
Ezzel függ össze az, hogy az ellenzék arra törekszik, hogy a választások utáni új parlament legyen az, amely ilyen kérdésekkel foglalkozik. Konkrétan a köztársasági elnök intézményével. Ezzel kapcsolatban az MSZMP ugye azt hangsúlyozza, hogy nem lehet elképzelni politikai stabilitást és a rend biztosítását - amennyiben az átmeneti időszakban ez az intézmény nem jön létre. Ezzel szemben áll az az álláspont, hogy a stabilitást más eszközökkel is lehet biztosítani. Ugyanakkor fennáll a veszélye annak, hogy ennek az igen súlyos politikai eszközökkel rendelkező intézménynek a bevezetése az MSZMP jelenlegi hatalmának az átmentését szolgálná. - A harmadik oldal állampolgári kezdeményezést emleget arra célozva, hogy ezzel módszerrel kényszerítsék mégiscsak az elnökválasztást. Ön mit gondol, Bruszt László - erről a javaslatról? - Ezek beleférnek a politikai csatározásokba ugyanúgy, mint azok a fenyegetések, amelyek egy idő óta már mennek. Hogy a parlamenten belül képviselők egy csoportja fel fogja mondani képviselői mandátumát, és eléri hogy a jelenlegi parlament megszünjön, és minél hamarabb új választásokat írjanak ki. Én ezeknek a csatározásoknak nem tulajdonítok nagyobb jelentőséget. Ezek - azt hiszem - oldalfronton való csatározások. A lényegi kérdés az az, hogy sikerül-e egyezségre jutni a szabad választások feltételeinek a megteremtésében? - És mik a remények erre, hogy sikerül egyezségre jutni? - Nem lehet ezt pontosan megítélni most. Én azt látom, hogy nem konkrétan a köztársasági elnök intézménye, vagy valami hasonló, ilyen egészen konkrét dolog miatt szünetelnek a tárgyalások, hanem úgy tűnik, hogy elbizonytalanodás van az MSZMP-n belül. (folyt.)
1989. augusztus 9., szerda
|
Vissza »
|
|
- A köztársasági elnöki poszt - 2. folyt.
|
Az MSZMP különböző irányzatai nem jutottak megegyezésre, nézeteltérés lehet közöttük abban a kérdésben, hogy milyen ütemben és milyen feltételekkel egyezzenek meg az ellenzékkel. Azt látom - és ez az én személyes véleményem -, hogy az MSZMP-n belül elég élesen elválik az a vonal, amelyik az egyezményt szorgalmazza, és viszonylag hajlandó arra is, hogy az egyenlő feltételeket a választásokon biztosítsa az ellenzéki pártok részére is. Tehát ez vonal elválik attól, amelyik - most úgy tűnik: bekeményít -, és jelentősebb engedményeket akar elérni még az új választások előtt. Azt hiszem: az MSZMP-n belül még nem dőlt el véglegesen a hatalmi harc. Egyébként a tárgyalások megakadása az eddigi tárgyalások során is mindig az MSZMP-n belüli elbizonytalanodásokkal, illetőleg a belső harcokkal volt összefüggésben. Tehát magyarán: megintcsak arra van szükség, hogy ez a belső harc eldőljön, és azt hiszem, ez az alapvető feltétele annak, hogy a tárgyalások a régi menetben menjenek tovább. Nem szabad elfelejteni, hogy mielőtt sor került volna a tárgyalások megszakadására, az előtt egy sor kérdésben már jóval előbbre haladtunk. Egy sor kérdésben igen közel kerültek a nézetek, sőt alapvető kérdésekben úgy tűnt: nincsen jelentősebb eltérés az Ellenzéki Kerekasztal és az MSZMP között. +++
1989. augusztus 9., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|