|
 |
 |
 |

A MUOSZ elnökségének nyilatkozata (1. rész) (OS)
|

1989. augusztus 9., szerda - A Magyar Újságírók Szövetségének elnöksége szükségesnek látja, hogy néhány, a szakmát és a nyilvánosságot érintő témában - részben ismételten - állást foglaljon. Így ismételten ajánljuk a háromoldalú tárgyalások résztvevőinek figyelmébe: a közvélemény elfogadhatatlanul keveset tud e tárgyalások témáiról és a tárgyalási folyamat alakulásáról - különös tekintettel a választásokat illető részletekre. Újra fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy az átmenet politikai nyilvánosságát a szabad választásokkal legszorosabban összefüggő, azonos súlyú társadalmi igénynek érezzük. Nem segíti a szakma és a nyilvánosság ügyét, hogy a folyamatokat érzékenyen befolyásoló tájékoztatási kérdésekben a döntéselőkészítési, döntési folyamatokban továbbra sem vesznek részt az illetékes szakemberek, így a döntések szakmai megalapozottsága legalábbis kérdéses. Ugyancsak nem segít, hogy változatlan nézetkülönbségek vannak annak megítélésében, mi történjen azokkal a megyei napilapokkal, amelyek jelentős részét valóban az MSZMP alapította ugyan, de jelenleg a monopolhelyzetet megközelítő módon uralják egy-egy megye tájékoztatását, s az MSZMP a továbbiakban is tulajdonosként tart rájuk igényt. Az elnökség szerint e lapok kiadói és fenntartói az átmeneti helyzetben csakis a megyei tanácsok lehetnek, megfelelő társadalmi ellenőrzés mellett, a választáson indulók esélyegyenlőségének biztosításával. Megoldatlan a Magyar Távirati Iroda, a Magyar Rádió és a Magyar Televízió társadalmi ellenőrzése is a választásokig terjedő időszakban. E három intézmény munkáját nem segíti az irántuk megnyilvánuló, esetenként kétségtelenül jogos bizalmatlanság. Meggyőződésünk: sem az MSZMP-nek, sem az Ellenzéki Kerekasztalnak, sem a harmadik oldalnak nem érdeke, hogy e három intézmény tevékenysége politikai harcok tárgya legyen. Ezért javasoljuk a szakmával egyeztetett, körültekintő, mégis sürgős megoldást, amelynek alapja véleményünk szerint csakis a politikai tájékoztatás figyelemmel kísérésén alapuló utólagos felügyelete és panaszelbírálás lehet. Nem tartanánk szerencsésnek azt, ha egy létrehozandó, e felügyelettel foglalkozó társadalmi testületet akár a kormány, akár a parlament működtetné. Egyetértünk a kormány - részben javaslatunkra is hozott - azon döntésével, hogy újabb rádió- és tévéstúdiók számára egyelőre nem adnak sugárzási engedélyt, hiszen a frekvencia korlátozott nemzeti tulajdon, amelynek felhasználásáról nyilvános, demokratikus formában kell dönteni. (folyt.köv.)
1989. augusztus 9., szerda 18:38
|

Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
 |
|
|