Rendszerváltás és az MTI

	A világ legdrágább harci gépe - a ,,lopakodó,, (2.)
Ez pedig csakis úgy képzelhető el, ha semlegesíteni tudják az ellenség célfelderítő rádiólokációs rendszerét, vagyis ha észrevétlenül közelíthetik meg a leküzdendő objektumokat (rakétasilókat, repülőtereket, parancsnoki vezetési pontokat és így tovább). Nos, az amerikai katonai vezetők úgy vélik, ennek a követelménynek a B-2-es tökéletesen megfelel. Ami a gép felépítését, formatervezését és egyéb sajátosságait illeti, meglehetősen bonyolult technológiai feladatok megoldását igényelte. Ezeknek a részletes leírását ezúttal mellőzhetjük, hiszen mibenlétük lényegének megértéséhez komoly repülőműszaki ismeretek kívántatnának meg. Azt azonban még a laikus is megérti, hogy olyan gyártási eljárásról van szó, amikor az új típusú bombázót a földi lokátorok impulzusait nem visszaverő, hanem azokat elnyelő különleges anyaggal vonják be, vagyis ezzel lehetetlenné tehetik, vagy legalábbis jelentősen megnehezíthetik időbeni felfedezését, következésképpen hatásos leküzdését. Márpedig - mint a ,,szellemgép,, megalkotói állítják - a B-2-esnek ez a legfőbb jellemzője. Nyugati katonai szakértők szerint a gépek mindegyike 16 atombomba és közelebbről meg nem nevezett számú nukleáris rakéta hordozására alkalmas, hatósugaruk 16 ezer kilométer, repülési sebességük a hanghatáron aluli, vagyis nem haladja meg az óránkénti 1200 kilométert. A Pentagonnak ettől a minden idők legnagyobb katonai beruházásától - teljes költségkihatása a hamburgi Der Spiegel szerint legkevesebb 68 milliárd dollár - a Bush-kormányzat azt várja, hogy ezzel egyrészt újabb ütőkártyához juthat a Szovjetunióval folytatott fegyverzetkorlátozási tárgyalásokon, másrészt Moszkvát újabb, tetemes gazdasági megterheléssel járó ellenintézkedésekre kényszerítheti. Persze egyáltalán nem bizonyos, hogy ez a kettős számítás beválik. A válasz lehet aszimmetrikus is, azaz kisebb kiadással járó, de hatékonyságában a külső fenyegetéssel arányban álló. Az amerikaiak távolról sem lehetnek biztosak abban, hogy a ,,lopakodók,, az adott helyzetben akadálytalanul elérhetnék céljaikat. Elegendű utalni arra, hogy az igen korszerű fedélzeti lokátorokkal felszerelt MiG 29-es és SZU-27-es elfogó vadászok nagy magasságból igen nagy valószínűséggel még időben felfedezhetnék a támadókat, mivel a B-2-esek felülről jóval érzékenyebbek, mint alulról, nem beszélve a modern infraérzékelő és célkövető rakéták alkalmazásáról. Így tehát a ,,lopakodás, válságkörülmények között talán nem is lenne annyira kockázatmentes, mint ahogyan a Pentagonban gondolják. +++ Serfőző László katonai szakértő (MTI-PRESS) 1989. augusztus 9., szerda 09:28
Vissza » Folytatásokkal »