|
|
|
|
A magyarországi választásokról
|
München, 1989. augusztus 9. (SZER, Nemzetközi sajtószemle) - A kommunista rendszerek problémáival foglalkozó cikkekből idézünk. Elsőnek a Frankfurter Allgemeine Zeitung Budapestről keltezett kommentárját ismertetjük. A tudósító beszámol az elmúlt hétvégén tartott pótválasztások eredményéről, majd utal arra, hogy a viszonylag alacsony részvétel a lakosság bizalmatlangságára, a politika iránti érdektelenségére vall. A nyugatnémet napilap cikkírója szerint a két ellenzéki jelölt győzelme eddigi álláspontjuk átértékelésére figyelmezteti a kommunistákat, ugyanis Nyers, Pozsgay és Németh a párt megreformálását már-már a következő választási győzelem zálogának tekintik. A Frankfurter Allgemeine Zeitung kommentárja így folytatódik: - Vidéken, úgy tűnik, hogy akik régen a legdogmatikusabb irányvonal képviselői voltak, ma buzgó reformerek képében tetszelegnek. Ezekre a funkcionáriusokra senki sem akar szavazni. Új arcokat várnak. - A nyugatnémet napilap hangsúlyozza azt is, hogy az elmúlt 40 esztendő alatt a magyarokban nemcsak apolitikus beállítottság fejlődött ki, hanem a politika mély megvetése is. Nem véletlen az sem, hogy egyesek lekicsinylően nyilatkoznak a demokráciáról folytatott vitákról - mondván: az országban úgy sem változik semmi. A nagy gesztusokba is beleunt a lakosság. A Frankfurter Allgemeine Zeitung így ír: - A közelmúlt eseményeit is különbözőképpen ítéli meg a közvélemény. Nagy Imre temetésével kapcsolatban sokan a kommunisták közötti belvitáról beszélnek. Hiszen, úgymond: Nagy Imre is közülük való volt, sőt még belügyminiszterként is működött. (folyt.)
1989. augusztus 9., szerda
|
Vissza »
|
|
- Magyarországi választások - 1. folyt.
|
- A nyugatnémet napilap kommentátora utal arra is, hogy a pótválasztásokon fellépő ellenzéki jelöltek általában síkraszálltak a szovjet csapatok kivonása mellett: - Hivatalos körökben ez nem okoz nagy örömöt, és igencsak remélik, hogy ez a követelés nem fog futótűzként terjedni. A budapesti vezetés ugyanis elfogadta, hogy Moszkva készen áll ugyan a csapatkivonásra, de ennek ellenében engedményeket akar kicsikarni a Nyugattól. És Magyarországnak nem áll érdekében az sem, hogy Gorbacsov ellenfelei a Szovjetunió biztonságának csökkentésével vádolhassák az elnököt. Ugyanez a probléma merül fel a semlegesség kérdésében is. Nemcsak az ellenzék, hanem a kormány is fontolgatja az irányvonal megváltoztatását. Belátták, hogy a gyors politikai fejlődés súrlódásokhoz vezet a szomszédokkal fennálló viszonyban. Éppen ezért megállapodtak Moszkvával, hogy a semlegesség kérdése jelenleg nem képezheti vita tárgyát. - A Frankfurter Allgemeine Zeitung végül rámutat arra, hogy Budapesten semmiképpen sem szeretnék megzavarni a háboru után kialakult európai helyzetet. Jól tudják, hogy a nyugati szomszédhoz és általában Európához fűződő kapcsolatok kizárólag az enyhülés fenntartása mellett fűzhetők szorosabbra, tehát mindent megtesznek az enyhülési politika nemzetközi élesztgetésére. Éppen ezért nehéz helyzetbe került a budapesti kormány a Magyarországon át menekülő keletnémetek miatt. De erről a témáról már a düsseldorfi Handelsblatt közöl kommentárt. A cikkíró kifejti, hogy a keletnémet-nyugatnémet problémához nem sok köze van a magyaroknak, de a keleti tömb örökségével együtt járó történelmi múlt feldolgozása még ettől a problémától sem kíméli meg. (folyt.)
1989. augusztus 9., szerda
|
Vissza »
|
|
- Magyarországi választások - 2. folyt.
|
- Magyarország is része volt annak az embertelen rendszernek, amelyet most Kelet-Berlin, Prága, Bukarest és Szófia tíz körömmel védelmez. A német kérdés áttétele Budapestre jól jelképezi azokat a változásokat, amelyek szokatlan tempóban zajlanak az egész keleti tömbön belül. - A Handelsblatt után az amerikai Christian Science Monitorba lapozunk bele. A cikkíró utal arra, hogy füstbe ment sok-sok keletnémetnek az a terve, amelyet az osztrák-magyar határ vasfüggönyének lebontásába vetett. Az amerikai újság szerint eddig legalább 550 keletnémetet fogtak el menekülés közben a magyar határőrök. A kommentátor ezt írja: - Budapesten akkreditált nyugati diplomaták szerint Magyarország tartja magát ahhoz az íratlan megállapodáshoz, hogy kifejezett engedély nélkül nem engedi kommunista országok polgárait Nyugatra távozni. Valószínűleg nehéz szívvel teszik, de nem akarnak vitába bocsátkozni Kelet-Berlinnel - mondta egy nyugati diplomata - és hozzáfűzte: ahhoz, hogy a magyar reformok sikeresek lehessenek, el kell kerülni, hogy a szövetségesek oldaláról esetleg megtorpedózzák. - Az amerikai Christian Science Monitor írásából idéztünk. A bécsi Standard szintén kommentárt szentel a kelet-európai változásoknak. Címe: "Gulyáskommunizmus" persze a magyarországi helyzetre utal. Bécsből Hanák Tibor tudósít. - A pártonkívüli Standard Gulyáskommunizmus címmel közöl kommentárt a magyarországi pótválasztásokról és a kelet-európai fejlődésről. Azt írja, hogyha Nagy Imre kikiáltja a függetlenséget és semlegességet, de Hruscsov páncélos seregével találja magát szemközt, akkor mi osztrákok integetünk a magyaroknak és bátorságra ösztönözzük őket. Ha Dubcek a szocializmusnak emberi arcot akar adni és kiáll Brezsnyev túlerejével szemben, akkor csodáljuk a csehek ravaszságát. S kezünket dörzsöljük akkor is, ha Gorbacsov maga is készteti a keményvonalat követő kommunistákat. (folyt.)
1989. augusztus 9., szerda
|
Vissza »
|
|
- Magyarországi választások - 3. folyt.
|
Ha azonban Közép- és Kelet-Európa összes kommunistája közösen nekigyűrkőzik, hogy megvalósítsa az emberi jogokat, hogy gyakorolja a demokratikus formákat, akkor kétkedőkké válunk, mert hiányzik a "magányos hős" aki szembeszegül a túlerővel és veszítenie kell. Ezért aztán most ujjal mutogatunk a kommunisták magyarországi választási vereségeire. Kételkedünk a kommunisták tisztaságában, szándékaiban - még ha nincs is kezünkben ellenük semmi bizonyíték. Megmaradunk a régi sablonoknál, a kapitalistákat felfaló párt képénél, holott a kommunisták ma már a középen állnak - írja a Der Standard. Vajon miért nem tudjuk csodálni azt a tényt - kérdezi -, hogy az úgynevezett szocialista táborban 300 millió hős él, vagy fog élni. Inkább kétkedünk és maradunk vakok, a magunk módján ünnepeljük a "gulyáskommunizmust" egy magyar kiskocsmában, megrendelünk egy zónapörköltet, hozzá egy sört pálinkával, s átszámítva az egész nem kerül nekünk többe, mint 12,50 schillingbe - fejezi be kommentárját a Der Standard. - Hanák Tibort hallották Bécsből. - Leninnek tulajdonítják azt a mondást, hogy valaki lábával szavaz, azaz távozásával nyilvánít véleményt. Erre a gondolatra épül a Paris-Normandie cimű francia újság kommentárja, amelyben egyebek közt ezt olvassuk: - A történelem fintora bizonyára elkeserítené Lenint, ha látná miként próbálnak a keletnémetek minden eszközzel menekülni hazájukból, ahol szinte az összes utcasarkon éppen az ő, Lenin képmása látható. És különösképpen nagy lendületet kölcsönöz ennek a mozgásnak a kelet-európai országokban megindult liberalizálódás. A kommunista tömbön belül némileg könnyebbé vált az utazás. Magyarország pedig - miután lebontotta a vasfüggönyt - egyre inkább a keleti lánc leggyengébb pontja lesz - írja a Paris-Normandie című francia újság. (folyt.)
1989. augusztus 9., szerda
|
Vissza »
|
|
- Magyarországi választások - 4. folyt.
|
- A legfelsőbb szovjet első ülésszakának vége után egyre élesebben rajzolódik ki az a frontvonal, amely az új hatalmi centrum és a pártapparátus egyes részei között húzódik - kezdi kommentárját a lap, majd így folytatja: Különösen a konzervatív vezetés alatt álló három legfontosabb köztársaság: az orosz, az ukrajnai és a belorusz pártvezetése látja úgy, hogy rendkívüli módon veszélybe kerültek pozíciói. Heves Gorbacsov-ellenes kirohanások kísérték például a Zaporozsiai területi pártaktíva-gyűlést. Az egyik városi párttitkár így figyelmeztetett: az, hogy minden hibáért a helyi pártszerveket okolják - mint ezt Hruscsov is tette pályafutásának vége felé - veszélyes politikai következményeket rejt magában. Egy másik pártfunkcionárius pedig megjegyezte: nagyon fontos most a munkásosztály és a párt segítsége abban, hogy a főtitkár, azaz Gorbacsov visszanyerje azt a realizmust, amely korábban jellemezte őt a problémák megítélésében. Egy nagy acélmű párttitkára azt állította, hogy a munkások nem bíznak Gobacsovban. Hogyan fogadhatnák el a központ bizonyos döntéseit, amikor most mindent, amit eddig tettünk, gyaláznak és sárba tipornak. Ugyanakkor azonban - folytatja a Der Tagesspiegel - a jelenlévő gyári munkások arra panaszkodtak, hogy a helyi pártszervek és szovjetek vezetési stílusa az égvilágon semmit sem változott az utóbbi években. Nyitott kérdés - írja az újság -, hogy a munkásság hagyja-e magát meggyőzni arról, hogy minden rossznak a peresztrojka az oka. A legfelsőbb szovjet megválasztása és a sztrájkoló bányászok magatartása arra látszik utalni, hogy csak csekély hajlandósóg mutatkozik ilyen állítások elfogadására. (folyt.)
1989. augusztus 9., szerda
|
Vissza »
|
|
- Magyarországi választások - 5. folyt.
|
A vezető párttisztviselő Gorbacsov elleni dühkitörései ezidáig mindíg csak bizalmas körökben játszódtak le. Új tehát, hogy egyes helyeken már nagyobb gyűléseken sem tesznek lakatot a szájukra. A Legfelsőbb Szovjet képviselőit arra kell intsék e jelek, hogy szorosabbra zárják soraikat megválasztott elnökük körül. Úgy tűnik, hogy Gorbacsov megközelíthetetlensége a parlament által legitimált államfő pozíciójában tovább fokozza egyes helyi potentátok tehetetlen gyűlöletét. Ez pedig figyelmeztetés a Jelcin körül csoportosuló baloldaliak számára is: hogy az ellenzék szerepében ne feledkezzenek meg a legfőbb ellenfélről - fejezi be cikkét a Der Tagesspiegel. - Sasvári Attilát hallották. +++
1989. augusztus 9., szerda
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|