Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › augusztus 09.
1989  1990
1989. június
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
1989. július
HKSzeCsPSzoV
262728293012
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31123456
1989. augusztus
HKSzeCsPSzoV
31123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Felhívás a világ magyarságához

"... emberi és baráti szolidaritásunkat nyilvánítjuk ki a Romániában üldözött magyar ételmiség neves képviselői: Cs. Gyimesi Éva, a kolozsvári egyetem magyar tanszékének tanára, Cseke Péter író és újságíró, valamint Tőkés László temesvári református lelkész iránt."
Izraeli Rádió, Hírek a zsidó világból:

Magyar csoportok Izraelben

"A közeli napokban Schweitzer József professzor főrabbi, a budapesti Rabbiképző Intézet rektora vezetésével Izraelbe érkeznek a Rabbiképző Intézet tanítványai, hogy továbbképző szemináriumon vegyenek részt. A szemináriumot Moskovitz professzor, egyetemi tanár szervezi."

A magyarországi választásokról

München, 1989. augusztus 9. (SZER, Nemzetközi sajtószemle) - A
kommunista rendszerek problémáival foglalkozó cikkekből idézünk.
Elsőnek a Frankfurter Allgemeine Zeitung Budapestről keltezett
kommentárját ismertetjük.

    A tudósító beszámol az elmúlt hétvégén tartott pótválasztások
eredményéről, majd utal arra, hogy a viszonylag alacsony részvétel a
lakosság bizalmatlangságára, a politika iránti érdektelenségére vall.
A nyugatnémet napilap cikkírója szerint a két ellenzéki jelölt
győzelme eddigi álláspontjuk átértékelésére figyelmezteti a
kommunistákat, ugyanis Nyers, Pozsgay és Németh a párt
megreformálását már-már a következő választási győzelem zálogának
tekintik. A Frankfurter Allgemeine Zeitung kommentárja így
folytatódik:

    - Vidéken, úgy tűnik, hogy akik régen a legdogmatikusabb
irányvonal képviselői voltak, ma buzgó reformerek képében
tetszelegnek. Ezekre a funkcionáriusokra senki sem akar szavazni. Új
arcokat várnak.

    - A nyugatnémet napilap hangsúlyozza azt is, hogy az elmúlt 40
esztendő alatt a magyarokban nemcsak apolitikus beállítottság
fejlődött ki, hanem a politika mély megvetése is. Nem véletlen az
sem, hogy egyesek lekicsinylően nyilatkoznak a demokráciáról
folytatott vitákról - mondván: az országban úgy sem változik semmi.

    A nagy gesztusokba is beleunt a lakosság. A Frankfurter
Allgemeine Zeitung így ír:

    - A közelmúlt eseményeit is különbözőképpen ítéli meg a
közvélemény. Nagy Imre temetésével kapcsolatban sokan a kommunisták
közötti belvitáról beszélnek. Hiszen, úgymond: Nagy Imre is közülük
való volt, sőt még belügyminiszterként is működött. (folyt.)


1989. augusztus 9., szerda


Vissza »


- Magyarországi választások - 1. folyt.

- A nyugatnémet napilap kommentátora utal arra is, hogy a
pótválasztásokon fellépő ellenzéki jelöltek általában síkraszálltak a
szovjet csapatok kivonása mellett:

    - Hivatalos körökben ez nem okoz nagy örömöt, és igencsak
remélik, hogy ez a követelés nem fog futótűzként terjedni. A
budapesti vezetés ugyanis elfogadta, hogy Moszkva készen áll ugyan a
csapatkivonásra, de ennek ellenében engedményeket akar kicsikarni a
Nyugattól. És Magyarországnak nem áll érdekében az sem, hogy
Gorbacsov ellenfelei a Szovjetunió biztonságának csökkentésével
vádolhassák az elnököt.

    Ugyanez a probléma merül fel a semlegesség kérdésében is. Nemcsak
az ellenzék, hanem a kormány is fontolgatja az irányvonal
megváltoztatását. Belátták, hogy a gyors politikai fejlődés
súrlódásokhoz vezet a szomszédokkal fennálló viszonyban. Éppen ezért
megállapodtak Moszkvával, hogy a semlegesség kérdése jelenleg nem
képezheti vita tárgyát.

    - A Frankfurter Allgemeine Zeitung végül rámutat arra, hogy
Budapesten semmiképpen sem szeretnék megzavarni a háboru után
kialakult európai helyzetet. Jól tudják, hogy a nyugati szomszédhoz
és általában Európához fűződő kapcsolatok kizárólag az enyhülés
fenntartása mellett fűzhetők szorosabbra, tehát mindent megtesznek az
enyhülési politika nemzetközi élesztgetésére.

    Éppen ezért nehéz helyzetbe került a budapesti kormány a
Magyarországon át menekülő keletnémetek miatt. De erről a témáról már
a düsseldorfi Handelsblatt közöl kommentárt. A cikkíró kifejti, hogy
a keletnémet-nyugatnémet problémához nem sok köze van a magyaroknak,
de a keleti tömb örökségével együtt járó történelmi múlt feldolgozása
még ettől a problémától sem kíméli meg. (folyt.)


1989. augusztus 9., szerda


Vissza »


- Magyarországi választások - 2. folyt.

- Magyarország is része volt annak az embertelen rendszernek,
amelyet most Kelet-Berlin, Prága, Bukarest és Szófia tíz körömmel
védelmez. A német kérdés áttétele Budapestre jól jelképezi azokat a
változásokat, amelyek szokatlan tempóban zajlanak az egész keleti
tömbön belül.

    - A Handelsblatt után az amerikai Christian Science Monitorba
lapozunk bele. A cikkíró utal arra, hogy füstbe ment sok-sok
keletnémetnek az a terve, amelyet az osztrák-magyar határ
vasfüggönyének lebontásába vetett. Az amerikai újság szerint eddig
legalább 550 keletnémetet fogtak el menekülés közben a magyar
határőrök. A kommentátor ezt írja:

    - Budapesten akkreditált nyugati diplomaták szerint Magyarország
tartja magát ahhoz az íratlan megállapodáshoz, hogy kifejezett
engedély nélkül nem engedi kommunista országok polgárait Nyugatra
távozni. Valószínűleg nehéz szívvel teszik, de nem akarnak vitába
bocsátkozni Kelet-Berlinnel - mondta egy nyugati diplomata - és
hozzáfűzte: ahhoz, hogy a magyar reformok sikeresek lehessenek, el
kell kerülni, hogy a szövetségesek oldaláról esetleg megtorpedózzák.

    - Az amerikai Christian Science Monitor írásából idéztünk. A
bécsi Standard szintén kommentárt szentel a kelet-európai
változásoknak. Címe: "Gulyáskommunizmus" persze a magyarországi
helyzetre utal. Bécsből Hanák Tibor tudósít.

    - A pártonkívüli Standard Gulyáskommunizmus címmel közöl
kommentárt a magyarországi pótválasztásokról és a kelet-európai
fejlődésről. Azt írja, hogyha Nagy Imre kikiáltja a függetlenséget és
semlegességet, de Hruscsov páncélos seregével találja magát szemközt,
akkor mi osztrákok integetünk a magyaroknak és bátorságra ösztönözzük
őket. Ha Dubcek a szocializmusnak emberi arcot akar adni és kiáll
Brezsnyev túlerejével szemben, akkor csodáljuk a csehek ravaszságát.
S kezünket dörzsöljük akkor is, ha Gorbacsov maga is készteti a
keményvonalat követő kommunistákat. (folyt.)


1989. augusztus 9., szerda


Vissza »


- Magyarországi választások - 3. folyt.

Ha azonban Közép- és Kelet-Európa összes kommunistája közösen
nekigyűrkőzik, hogy megvalósítsa az emberi jogokat, hogy gyakorolja a
demokratikus formákat, akkor kétkedőkké válunk, mert hiányzik a
"magányos hős" aki szembeszegül a túlerővel és veszítenie kell. Ezért
aztán most ujjal mutogatunk a kommunisták magyarországi választási
vereségeire. Kételkedünk a kommunisták tisztaságában, szándékaiban -
még ha nincs is kezünkben ellenük semmi bizonyíték. Megmaradunk a
régi sablonoknál, a kapitalistákat felfaló párt képénél, holott a
kommunisták ma már a középen állnak - írja a Der Standard.

    Vajon miért nem tudjuk csodálni azt a tényt - kérdezi -, hogy az
úgynevezett szocialista táborban 300 millió hős él, vagy fog élni.
Inkább kétkedünk és maradunk vakok, a magunk módján ünnepeljük a
"gulyáskommunizmust" egy magyar kiskocsmában, megrendelünk egy
zónapörköltet, hozzá egy sört pálinkával, s átszámítva az egész nem
kerül nekünk többe, mint 12,50 schillingbe - fejezi be kommentárját a
Der Standard.

    - Hanák Tibort hallották Bécsből.

    - Leninnek tulajdonítják azt a mondást, hogy valaki lábával
szavaz, azaz távozásával nyilvánít véleményt. Erre a gondolatra épül
a Paris-Normandie cimű francia újság kommentárja, amelyben egyebek
közt ezt olvassuk:

    - A történelem fintora bizonyára elkeserítené Lenint, ha látná
miként próbálnak a keletnémetek minden eszközzel menekülni
hazájukból, ahol szinte az összes utcasarkon éppen az ő, Lenin
képmása látható. És különösképpen nagy lendületet kölcsönöz ennek a
mozgásnak a kelet-európai országokban megindult liberalizálódás. A
kommunista tömbön belül némileg könnyebbé vált az utazás.
Magyarország pedig - miután lebontotta a vasfüggönyt - egyre inkább a
keleti lánc leggyengébb pontja lesz - írja a Paris-Normandie című
francia újság. (folyt.)


1989. augusztus 9., szerda


Vissza »


- Magyarországi választások - 4. folyt.

- A legfelsőbb szovjet első ülésszakának vége után egyre
élesebben rajzolódik ki az a frontvonal, amely az új hatalmi centrum
és a pártapparátus egyes részei között húzódik - kezdi kommentárját a
lap, majd így folytatja:

    Különösen a konzervatív vezetés alatt álló három legfontosabb
köztársaság: az orosz, az ukrajnai és a belorusz pártvezetése látja
úgy, hogy rendkívüli módon veszélybe kerültek pozíciói. Heves
Gorbacsov-ellenes kirohanások kísérték például a Zaporozsiai területi
pártaktíva-gyűlést.

    Az egyik városi párttitkár így figyelmeztetett: az, hogy minden
hibáért a helyi pártszerveket okolják - mint ezt Hruscsov is tette
pályafutásának vége felé - veszélyes politikai következményeket rejt
magában. Egy másik pártfunkcionárius pedig megjegyezte: nagyon fontos
most a munkásosztály és a párt segítsége abban, hogy a főtitkár, azaz
Gorbacsov visszanyerje azt a realizmust, amely korábban jellemezte őt
a problémák megítélésében.

    Egy nagy acélmű párttitkára azt állította, hogy a munkások nem
bíznak Gobacsovban. Hogyan fogadhatnák el a központ bizonyos
döntéseit, amikor most mindent, amit eddig tettünk, gyaláznak és
sárba tipornak.

    Ugyanakkor azonban - folytatja a Der Tagesspiegel - a jelenlévő
gyári munkások arra panaszkodtak, hogy a helyi pártszervek és
szovjetek vezetési stílusa az égvilágon semmit sem változott az
utóbbi években.

    Nyitott kérdés - írja az újság -, hogy a munkásság hagyja-e magát
meggyőzni arról, hogy minden rossznak a peresztrojka az oka. A
legfelsőbb szovjet megválasztása és a sztrájkoló bányászok
magatartása arra látszik utalni, hogy csak csekély hajlandósóg
mutatkozik ilyen állítások elfogadására. (folyt.)


1989. augusztus 9., szerda


Vissza »


- Magyarországi választások - 5. folyt.

A vezető párttisztviselő Gorbacsov elleni dühkitörései ezidáig
mindíg csak bizalmas körökben játszódtak le. Új tehát, hogy egyes
helyeken már nagyobb gyűléseken sem tesznek lakatot a szájukra. A
Legfelsőbb Szovjet képviselőit arra kell intsék e jelek, hogy
szorosabbra zárják soraikat megválasztott elnökük körül.

    Úgy tűnik, hogy Gorbacsov megközelíthetetlensége a parlament
által legitimált államfő pozíciójában tovább fokozza egyes helyi
potentátok tehetetlen gyűlöletét. Ez pedig figyelmeztetés a Jelcin
körül csoportosuló baloldaliak számára is: hogy az ellenzék
szerepében ne feledkezzenek meg a legfőbb ellenfélről - fejezi be
cikkét a Der Tagesspiegel.

- Sasvári Attilát hallották. +++


1989. augusztus 9., szerda


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

"A SZER néhány hónappal ezelőtt jelezte, hogy a közeljövőben visszatér annak ismertetésére, hogy hogyan tűnt el egyik munkatársuk rejtélyes körülmények között Bécsben az elmúlt évtizedekben. A beígért műsor nem is maradt el. Még ma is, hónapokkal az adást követően szinte sokkoló hatással van rám a történet. Munkatársukat lakásából elcsalták, egy privát lakásban dulakodás közben cselekedésképtelenné tették, vagy akár meg is ölték, egy nagy szőnyegben becsavarva a lakásból elhurcolták és azóta végérvényesen nyoma veszett. Életjelt többé nem adott. A lakás akkori bérlőjének is végérvényesen nyoma veszett. Munkatársuk sorsának kiderításáre sem osztrák hatósági, sem családi szinten indított akciók nem vezettek eredményre. A borzalmas story ezzel végetért. Rádiójuk is itt zárta az eseménysort. Mint rádiójuk buzgó, örökös hallgatója nehezen tudok mindebbe belenyugodni."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD