|
|
 |
|
 |
Magyar segélykérés az OECD-től
|
Köln, 1989. augusztus 8. (Deutschlandfunk, Esti híradó) - Nem
szokatlan dolog, hogy eladósodott, válságba került államok az
OECD-hez, a gazdasági, fejlesztési- és együttműködési szervezethez
fordulnak segítségért. Szokatlan azonban, hogy a segélyért folyamadó
a kérést a társadalmi nyugtalanságtól való félelmével indokolja, és
az is, hogy a segélyt kérő kormány kommunista.
Most a magyar kormány juttatott el egy ilyen tartalmú
memorandumot a fejlett ipari államok szervezetéhez, és ez feltűnést
váltott ki Párizsban. Tudósítónk jelenti:
- A memorandumban Magyarország kinyilvánítja azt a szándékát,
hogy a tervezett gazdasági reformot a várható nehézségek ellenére is
végrehajtják. A reform egyik része az állami vállalatok messzemenő
privatizálása. Megszüntetik az eddigi korlátozásokat, mint például
azt, hogy magánvállalatok legfeljebb csak 500 alkalmazottat
foglalkoztathatnak. Tervezik az állami irányítás további leépítését,
a vállalkozások lehetőségeit korlátozó bürokratikus előírások
megszüntetését, továbbá egy szigorú adó- és pénzpolitika bevezetését.
A jövőben nem szándékozzák bér- és nyugdíjemeléssel ugyanolyan
mértékben ellensúlyozni a várható áremeléseket, mint eddig.
A memorandumban szó szerint a következő olvasható: "Ha a program
végrehajtása során olyan korlátozásokra kényszerülnénk, amelyek
következtében az életszínvonal hosszú távon csökkenne, akkor
általános társadalmi ellenállás bontakozhat ki, és mobilizóládnak a
konzervatív erők."
Mindenekelőtt a társadalmi feszültségek feletti aggodalom miatt
kér Magyarország nyugati segítséget, de nem tart igényt a magas
adósságok átütemezésére, vagy az adósság elengedésére. (folyt.)
1989. augusztus 8., kedd
|
Vissza »
|
|
- Segélykérés az OECD-től - 1. folyt.
|
Másfelől azonban Magyarországnak - csak 1990-ben - kereken 3
milliárd dollár hitelre lesz szüksége. A magyar kormányzat arra
számít, hogy ezt az összeget nyugati bankoktól és más intézményektől
hosszú távon meg fogja kapni. Ez a hitelszükséglet azonban
Magyarország adósságállományát az eddigi 20 milliárd dollárról 23
millárdra fogja növelni. Ezzel Magyarországon az egy főre jutó
adósság 2300 dollárt tenne ki - kétszer annyit, mint
Lengyelországban.
Kétségtelen, hogy az eddigi gazdasági reformok még nem elegendők,
jóllehet a Magyar Szocialista Munkáspárton belül a messzemenő
liberalizálást nemcsak ideológiai alapon vitatják, hanem sokan
gyakorlati hasznában is kételkednek. Bizalmas jelentésekben gyakran
hívják fel a figyelmet arra, hogy a 10 milliós lakosság egyre
szélesebb rétegei kerülnek a létminimum alá, pedig - akárcsak a többi
kommunista államban - ez a határ jóval alacsonyabban van
megállapítva, mint Nyugaton.
Elsősorban a nyugdíjasokat, az özvegyeket, és a sokgyermekes
családokat érinti súlyosan a merev árpolitika, a rohamosan növekvő
infláció, és a jövedelmek viszonylag lassú növekedése. De még az
úgynevezett jobb helyzetben lévő háztartásokban is egyre nő a több
állás vállalására szorító kényszer, mert a normális munkabér nem
elegendő.
Felülvizsgálják az év elején bevezetett értéktöbblet- és
jövedelemadó-rendszert, hogy kiküszöböljék a legszembetűnőbb
igazságtalanságokat.
A budapesti reformereket nyugtalanítja, hogy a felülről
kezdeményezett reformok nem jártak a teljesítmények remélt arányú
növekedésével. Ez - közvetve - befolyással van a magyar gazdaság
világpiaci teljesítőképességére. (folyt.)
1989. augusztus 8., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Segélykérés - 2. folyt.
|
Csalódást okozott továbbá az is, hogy a Szovjetunió csak
vonakodva hajlandó teljesíteni azt a magyar kívánságot, hogy a két
állam közötti kereskedelmet kizárólag devizabázison bonyolítsák,
jóllehet Magyarország hajlandó vállalni a kezdeti stádiumban ezzel
járó hátrányokat is, amelyek abból fakadnak, hogy a Szovjetunióból
behozott termékekért magasabb árat kellene fizetnie.
A szovjet vonakodást azzal magyarázzák, hogy ílymódon
Magyarország hosszabb távon megszabadulhat bizonyos, a Szovjetunióval
szemben fennálló kötelezettségeitől. Moszkva ezenkívül tart attól is,
hogy a KGST-én belüli többi partnere is hasonló kívánsággal áll elő.
Ez túlságosan igénybe venné a szovjet devizaforrásokat, és korlátozná
az ország cselekvőképességét a szabad világpiacon.
A rossz gazdasági helyzet Magyarországon több évig fog tartani. A
kilábalás - erről tanúskodnak a hivatalos aggodalmak - nehezebb, mint
várták. A siker nem biztos, a kudarc nem kizárt. A magyar fejlemények
hatása a kommunista világ többi országára azonban mindenképpen nagy
politikai jelentőséggel bír. +++
1989. augusztus 8., kedd
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|