|
|
 |
|
 |
A MÁV ragaszkodik az úttörővasúthoz (1. rész)
|
1989. augusztus 9., szerda - Az utóbbi időben többen is megkongatták a vészharangot a Széchenyi-hegyi Úttörővasút fölött. Urbán Lajos a MÁV elnök-vezérigazgatója az MTI-nek elmondta: alaptalanok a híresztelések, a MÁV nem szándékozik felszámolni a kisvasutat, s korábban sem voltak ilyen elképzelések, bár illetéktelenek ez ügyben már adtak félreérthető nyilatkozatokat.
Az azonban bizonyos, hogy az úttörővasút leromlott műszaki
állapotán mindenképpen segíteni kell. A pályán tartós
sebességkorlátozásokat kellett bevezetni; vannak olyan szakaszok,
ahol a maximális óránkénti sebesség csupán 10 kilométer. A MÁV
Tervező Intézet két évvel ezelőtt elkészített egy rekonstrukciós
tervet, ám ez meglehetősen túlzott volt: a MÁV anyagi helyzetéhez
képest irreális, több mint 300 millió forintos ráfordítást irányzott
elő. Az idén a MÁV vezetője műszaki szakemberekkel megvizsgáltatta a
pályát, s kiderült, jóval szerényebb mértékű felújítás is elegendő a
biztonságos közlekedéshez. A rekonstrukció már megkezdődött, ennek
során elsősorban a pályát korszerűsítik, hiszen az alagút és a
hidak, sőt maguk a szerelvények is jó állapotban vannak. Nagyobb
teherbírású síneket fektetnek le, s ahol szükséges, átrostálják az
ágyazatot, kicserélik a talpfákat. Eddig már több mint 2,5
kilométeren felújították a pályát, a munka jövőre befejeződik.
A MÁV tehát mindenképpen fenntartja a kisvasutat, amely
barátságos szerelvényeivel már szerves részévé vált a budai
hegyvidéknek, de keresi a lehetőségeket a gazdaságosabb
üzemeltetésre. Egyelőre ugyanis csak veszteséget termel az
úttörővasút, mégpedig évente növekvő mértékű veszteség keletkezik,
tavaly már több mint 15 millió forint volt. Ennek egyik oka, hogy az
igen alacsony menetjegy-árak ellenére csökken az utasok száma.
Valamikor évente 750 ezer látogatót fogadott az erdei vasút, 1987
óta pedig alig 350 ezret.
A MÁV vezetése úgy döntött: az eddigiktől eltérő módon kell a
kisvasutat üzemeltetni, reklámozni s vonzóbbá tenni. A fő
tevékenység - a személyszállítás - nem tehető nyereségessé, ám a
kapcsolódó szolgáltatások, az idegenforgalmi szerep erősítése révén
igenis csökkenteni lehet a veszteséget. Már folynak az előkészítő
munkálatok az új szervezeti forma kidolgozására. (folyt.köv.)
1989. augusztus 8., kedd 21:00
|
Vissza »
|
|
A MÁV ragaszkodik az úttörővasúthoz (2. rész)
|
A tervek szerint 1990. január 1-jétől a MÁV leányvállalataként,
vagy más önálló elszámolású egységként működik a kisvasút, s tág
lehetőségeket kap arra, hogy megteremtse a színvonalas, s egyúttal
jól jövedelmező idegenforgalmi, vendéglátó és egyéb szolgáltatások
feltételeit. Sokféle, eddig nem kellőképpen vagy egyáltalán nem
kihasznált lehetőség kínálkozik: lehet például ajándéküzletet,
gyorsbüfét nyitni, panziót kialakítani, sportpályát létesíteni. A
két végállomáson lévő, hosszú idő óta zárva tartó éttermet is
hasznosítani kell. Az ötletgazdag üzemeltetéssel belátható időn
belül önfinanszírozóvá válhat a kisvasút. Az ötletgazdákat, a
társadalmi munkát vállalókat, a befektetni szándékozó partnereket
várja a MÁV, néhánnyal, így például a Hungária Biztosítóval már meg
is kezdte az üzleti tárgyalásokat.
Ám továbbra is megmarad a kisvasút oktató, nevelő funkciója. A
cél változatlan: minél több gyermek ismerje, kedvelje meg a vasutat,
s szokja meg a pontos, szorgalmas, lelkiismeretes munkát.
Az úttörővasút jövőjével foglalkozó tanácskozáson több ízben
felvetődött, indokolt-e ezt a nevet megtartani. A MÁV vezetője
szerint a kisvasút nyitva áll minden 10-14 éves kisgyerek előtt, a
felvételnél nem a (bármilyen) mozgalmi tagság alapján kell dönteni.
Természetesen mindenki szabadon élhet mozgalmi életet, de szigorúan
a szolgálati időn kívül. Gondolkodnak a névváltoztatáson, ám a
névadást nem sajátítja ki magának a MÁV. Bárki beküldheti ötletét a
vezérigazgatóságra, s a legtalálóbb nevet viseli majd a jövőben a
budai hegyvidéken kanyargó kisvasút. (MTI)
1989. augusztus 8., kedd 21:01
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|