|
|
|
|
Az MSZMP késése 1968 értékelésében
|
München, 1989. augusztus 8. (SZER, Világhíradó) - Major Lászlónak, az MSZMP KB szóvivőjének nyilatkozatát olvasva felfigyeltem egy mondatra. A kommunista párt választási vereségéről szólva ezt mondta: hátrálva nem lehet győzelmet aratni. Igaza van -, de lemaradva, egyhelyben állva sem. Márpedig az MSZMP kétévtizednyi késésben van az 1968-as csehszlovákiai katonai beavatkozás őszinte elemzésében - erről Gadó György beszél Budapestről. - A kommunista országok által a Kreml vezetésével Csehszlovákia ellen 1968-ban elkövetett agresszió 21. évfordulójára immár teljesen nyilvánvalóvá lett, amit igen sokan már annak idején felismertek. Ez a nemzetközi bűntény nemcsak jogellenes volt, de célszerűtlen, haszontalan, és ennélfogva ostoba is. Ma, amikor a bolsevizmus már a szülőföldjén is a legsúlyosabb válsággal küzd, senki sem hiheti, hogy Csehszlovákia lerohanása bármiféle problémát megoldott volna -, ellenkezőleg: csak súlyosbította a bajokat, és évtizedekkel vetette vissza a csehszlovák gazdaságot és kultúrát, és Magyarországon is csak a sztálinista reakció hadállásait erősítette meg, arról nem is szólva, milyen kárt okozott a nemzetközi viszonyokban. A magyar társadalomban számos politikai csoport és szervezet emelt szót legújabban azért, hogy a magyar kormány nyilvánosan vizsgálja felül Magyarországnak a prágai tavasz eltiprásában betöltött szerepét, ítélje el a törvényes csehszlovák kormány elleni fegyveres beavatkozást, és helyezkedjék olyan elvi álláspontra, mely az úgynevezett korlátozott szuverenitás brezsnyevi tanának elvetésével, a jövőre nézve kizárja hasonló esetek megismétlődését. Legújabban a Magyar Demokrata Fórum országos elnöksége szólította fel erre a kormányt. És jött ilyen megkeresés Prágából is. Dubcek, a csehszlovák kommunista párt egykori főtitkára, és Czernyk egykori miniszterelnök, a magyar politikai vezetéshez is elküldött levélben kért hasonló állásfoglalást. (folyt.)
1989. augusztus 8., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- 1968 értékelése - 1. folyt.
|
Az a szilárd véleményem, hogy a magyar kommunista pártvezetésnek és a kormánynak sürgősen és félreérthetetlenül nyilatkoznia kell ebben az ügyben. El kell ítélni a Kreml intervencióját, és a magyar részvételt abban. Meg kell követnie Csehszlovákia népeit, és le kell vonnia a tanulságot. A magyar demokrácia csak úgy válhat valóra, ha Magyarország nem válik a demokráciaellenes erők szövetségesévé -, sőt tőle telhetőleg, a nemzetközi jog megszabta lehetőségek között támogatást nyújt a szomszédos országokban munkálkodó demokratikus erőknek. Alkotmányos garanciákat kell kidolgozni arra, hogy az ország és a magyar hadsereg többé ne sodródhasson hasonló szégyenletes kalandba. Kívánatos lenne, ha nyilvánosságra kerülnének az 1968-as fegyveres intervenció politikai előkészítésével kapcsolatos okmányok és dokumentumok. Amíg ez meg nem történik, addig semmi okunk sincs akár csupán részbeni felmentést is adni a Kádár-féle vezetésnek ebben az ügyben. Aki azt állítja, hogy Kádár a csehszlovákiai reformokat és Dubceket támogatta, a beavatkozást ellenezte, és csak a végső pillanatban, külső nyomásra adta be a derekát és csatlakozott a fegyveres intervencióhoz -, annak ezt hiteles dokumentumokkal kell bizonyítania. Addig azonban nem változik meg véleményünk. Kádár János és az általa irányított magyar politikai vezetés a valós magyar érdekek - és egyben a politikai tisztesség - feláldozásával, szolgai módon vállalt részt a cseh- és szlovák nép nemzeti és emberi jogainak eltiprásában, avégett, hogy a szovjet birodalmi érdekek megvédelmezésével egyúttal a saját hatalmának katonai és ideológiai alapjait erősítse meg. +++
1989. augusztus 8., kedd
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|