|
|
 |
|
 |
Erdélyből áttelepült magyarok - szociológiai vizsgálat
|
1989. augusztus 3., csütörtök - Az Erdélyből áttelepült magyarok társadalmi helyzetét vizsgálja a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutató Intézete a Magyarságkutató Intézettel együtt. Szeptemberben kezdik azt a reprezentatív felmérést, amelynek során az 1945 óta törvényesen áttelepült romániai magyarok sorsának alakulásáról tájékozódnak.
Heltai Péter szociológus az MTI munkatársának elmondta, hogy
mintegy 1500, más-más időszakban áttelepült, különböző korú,
foglalkozású és lakhelyű személy anyagi körülményei iránt
érdeklődnek. Keresik a választ arra a kérdésre is, hogy miként
alakult ezeknek az embereknek az élete hazánkban: megélhetési,
tanulási, művelődési lehetőségei azonosak-e a magyarországiakéval,
és élnek-e ezekkel a lehetőségekkel? Vizsgálják, hogy hátrányos
helyzetben vannak-e némelyek közülük, s ha igen, miért? Tudakozódnak
továbbá a gondjaik, problémáik felől.
A kutatók igyekeznek megismerni, hogy az áttelepült erdélyieknek
sikerült-e beilleszkedniük a magyar társadalomba, a család, a
rokonok, a barátok hiánya nem nehezítette-e az asszimilálódásukat.
Felmérik azt is, hogy a magyar társadalom miként viszonyult az
Erdélyből érkezettekhez, hogyan segítette boldogulásukat évekkel
ezelőtt, amikor keveset tudtak az Erdélyben élő magyarok nehéz
helyzetéről, és hogyan segíti napjainkban, amikor nyilvánvalóvá vált
a romániai nemzetiségek jogfosztottsága.
A szociológiai vizsgálat másik célja: feltárni azokat az okokat,
amelyek a hagyományaikat féltve őrző és tisztelő erdélyieket
szülőföldjük elhagyására késztette, illetve kényszerítette.
Az eddigi tapasztalatok szerint főleg az értelmiségiek szánták
el magukat szülőföldjük elhagyására. A legtöbben azért, mert a román
politika az erdélyi magyar értelmiséget tudatosan a perifériára
szorítja, egyebek között megszünteti a magyar pedagógusok
utánpótlását, a csekély számú magyar tanárt Románia belsejébe
helyezi, onnan viszont román oktatókat küld a magyar településekre.
Ezáltal a szakmai fejlődés, érvényesülés lehetőségétől fosztja meg a
magyar értelmiségieket, ugyanakkor megakadályozza, hogy a magyar
gyermekek elsajátítsák, beszéljék anyanyelvüket. Nem kevés az olyan
áttelepült, más foglalkozású dolgozó sem, akit ugyancsak a
fizikai-szellemi, lelki kiszolgáltatottság kényszerített Erdély
elhagyására.
A kutatás eredményét előreláthatóan 1991 végére összegzik, s a
tapasztalatokat a társadalomtudomány és az illetékes állami szervek
rendelkezésére bocsátják. (MTI)
1989. augusztus 2., szerda 22:40
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|