|
|
 |
|
 |
Az igazi velenceiek
|
1989. augusztus 7.(MTI-Panoráma) - Velencét mindenki ismeri, de az már kevésbé ismert, hogy a velenceiek különleges emberek. Évszázadok óta megőrizték legjellemzőbb tulajdonságukat i s: igencsak hajlamosak arra, hogy szakadatlan vitába bocsátkozzanak, mindenkiről és mindenről, de főként mások dolgairól. Egyetértésre azonban soha nem jutnak. A XVIII. században Goldoni híven megörökítette városlakó-társainak közerkölcseit, erényeit és hibáit, a szenvedélyesen vitatkozó, pörlekedő, pletykálkodó velenceieket. Darabjába illő a mostani a vita, amelynek témája maga a város és a betolakodó idegenek. S tudni illik: idegennek számít mindenki, aki nem büszkélkedhet azzal, hogy családja tőzsgyökeres velencei, legkevesebb három nemzedék óta él itt.
Velencében túl sok a turista, mondják a velenceiek. Az idegenek
összeszemetelik az utcákat, elkoptatják a kockaköveket, zaklatják a
városlakókat. ,,Nem szabadna ennyi látogatót beengedni, vélik
némelyek, amikor a vaporettón a közügyeket vitatják. - Éppen ideje
megszabni az ide látogatók számának felső határát.,, Másutt
mindenütt furcsálnák ezt az ötletet, Velencében azonban a városi
tanács ülésén is felvetették, és vitára bocsátották. Eközben az is
elhangzott, hogy a két-három napra érkező túristák számát kellene
korlátozni, de ezt persze sokan ellenezték, s egyelőre nem jutottak
dűlöre. Vitatkoznak a velenceiek a Palazzo Grassi restaurálásáról
is, amelyet a Fiat elnöke, Gianni Agnelli finanszírozott. Az
újjávarázsolt palota most kiállításoknak ad otthont. Velence,
mondják a velenceiek, ,,kutúrakonténer,, lett, és a túl sok kutúra
miatt özönlik ide a sok idegen.
A Rialto közelében, Mario patinás tavernájában nap mint nap
,,gyűléseznek,, a velenceiek, már akik ,,számítanak,,: gazdag
kereskedők, diplomás értelmiségiek, politikusok, a szellem emberei.
Egy-két aperitív és pizza mellett meghányják-vetik a legfrissebb
pletykákat. Délelőtt 10 órától néha délig is. Ilyenkor nem nyit ki
egy régiségbolt meg egy ékszerészüzlet, a fogorvost hiába várják
betegei. Velencében különben is sokkal lassúbb az életritmus, mint
másutt. Lakóit nem sürgeti az idő. Tudják, hogy Velence mindíg
Velence marad, szépsége, dicső múltja mindíg téma lesz az egész
világon, és életében legalább egyszer, mindenki el akar jönni ide.
S az igazi velenceiek, már akik ,,számítanak,,, nyugodtan
élhetik idillikus életüket, fényűző otthonaikba rejtőzve, s bízvást
remélhetik, hogy törzshelyükön és a vaporettón mindíg találkozhatnak
más igazi velenceiekkel, akik szivesen elvitatkoznak velük. +++
1989. augusztus 7., hétfő 13:37
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|