|
|
|
|
A meglepetések világbajnoksága (1. rész)
|
1989. augusztus 7. hétfő (MTI) - Talán soha nem hozott olyan izgalmakat az öttusázónők vetélkedése, mint a vasárnap befejeződött világbajnokságon. S ennek nemcsak az volt az oka, hogy az idén először szerepelt a műsor végén a legbizonytalanabb szám, a lovaglás. Mert mi is történt Bécsújhelyen? Napról napra felborult a papírforma, számonként változott a sorrend. Az átrendeződés oka egyrészt a mezőny kiegyenlítődése, másrészt a kissé irreális körülmények voltak. A meglepetésekből néhány: ki gondolta volna, hogy Kína nyeri a vívást? Vagy hogy a biztoskezű célzók, a cimvédő lengyelek rendre ellövik magukat, mert mire rájuk került a sor, sötét lett a lőtéren, és idegállapotuk is alaposan próbára lett téve. A legkeményebb erőpróba a futás volt. Az emelkedős, sziklás talajon lépni, megállni is nehéz volt, nemhogy futni. Ilyen viszonyok között nem volt meglepetés a sok-sok hiba. Végül az nyert, aki kevesebbet hibázott, nem kiugró, hanem egyenletes teljesítményt produkált. Megérdemelten lett tehát világbajnok a hosszabb ,, kényszerpihenő,, után (az 1986-os montecatini vb-n történt doppingolás miatt tiltották el) visszatért Lori Norwood, s szerezte az amerikai női öttusázás első vb aranyérmét. A csapatversenyben a lengyel együttes megvédte címét, de győzelmük nem volt olyan fölényes, mint tavaly (1988-ban több mint 800 ponttal voltak jobbak a második helyezett olaszoknál, míg az idén csak 132 pont volt az előnyük). A Kovács Irén, Tulok Andrea, Temesi Krisztina összeállításu magyar triónál is becsúsztak hibák, ennek ellenére végig az első négy között volt a csapat. A tavalyihoz képest két helyet előrelépett a válogatott, s ezzel teljesítette Magyar Vilmos szövetségi kapitány célkitüzését: az első ötben végzett. Egyéniben a fejlődés ezt mutatja: 1988 1989 Kovács Irén 10. 2. Tulok Andrea 23. 10. Temesi Krisztina (tartalék volt) 43. (folyt.köv.)
1989. augusztus 7., hétfő 11:21
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|