|
|
|
|
A Wallenberg emléktábla
|
München, 1989. augusztus 7, (SZER, Magyar híradó) - Szobrok, emlékművek felirata, emléktáblák szövege nem lehet bőbeszédű. Tömören kell közölni a lényeget arról, amit az utókor emlékezetébe kívánunk vésni. Raul Wallenberg augusztus 4-ikén felavatott budapesti emléktáblájáról a lényeg egy része tűnik csak ki. Az, hogy a hitlerista gonosztevőktől megmentette magyar állampolgárok, magyar zsidók ezreinek életét, ám arról nem szól a felirat, hogy az ő élete viszont sztálinista gonosztevőknek esett áldozatul - az igazság pedig csak ezzel teljes. Nemcsak attól fogyatékos az emléktábla szövege, ami hiányzik belőle, de attól is, ami rajta van. Közelebbről attól, hogy Wallenberg halála évének 1947-et jelöli meg. Ez a sztálinista szovjet rezsimtől kapott adat, és hiteles volta erősen kétséges. Amint köztudott, Moszkva máig nem szolgáltatott meggyőző bizonyítékot arról, hogy a nemeslelkű svéd diplomata mikor és milyen körülmények között halt meg, illetve hogy meghalt-e már egyáltalán. Wallenberg ügyét ezért sem a nemzetközi közvélemény, sem a család nem tekinti lezártnak. Milyen jogon zárja hát le a budapesti emléktábla? Amennyire örvendetes és szép az emléktábla elkészítését anyagilag támogatók áldozatkészsége és kegyelete, annyira sajnálatos és furcsa a főváros illetékesének vonakodása a teljes igazság kimondásától. Ugyanez a magatartása volt tapasztalható Wallenberg szobrának a felállításakor. Arról is hiányzik minden szöveges utalás a diplomata sorsára. Igaz, a szobor talapzatáról Wallenberg érdemei sem olvashatók le, a nézőhöz kizárólag a jelképek és nem a szavak nyelvén szól az alkotó. Érthetetlen, miféle szovjet érzékenységet igyekeznek alázatosan kímélni Budapesten akkor, amikor már Moszkva is nyilvánosan elismerte, hogy Wallenberg a szovjet belügyi szervek önkényének áldozata volt. - Gadó György budapesti jegyzetét hallották. +++
1989. augusztus 7., hétfő
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|