|
|
|
|
Hirosima - a japánok nem felejtenek - 1.
|
Tokió, 1990. augusztus 5. vasárnap (MTI-Panoráma) -
Gyászolók, özvegyek ezrei harangzúgás mellett emlékeznek meg hétfőn
Hirosima borzalmas évfordulójáról: negyvenöt évvel ezelőtt,
augusztus 6-ikán az amerikai légierő atombombával támadta meg, s
tette csaknem teljesen a földdel egyenlővé a 344 ezer lakosú várost.
Azon az egyetlen napon kétszázezer ember vesztette életét a
gombafelhő pusztításában.
A hirosimaiak az évek alatt kialakult szokás szerint e szomorú évfordulón új nevekkel egészítik ki a halottak névsorát, mert az atomtámadás még közel fél évszázad után is szedi áldozatait.
Az atomfegyver romboló hatásának jelképévé vált Hirosima nem akar megfeledkezni a rettenet napjáról: tavaly közadakozásból két és fél millió dollárnak megfelelő összeget költöttek egy, a bomba becsapódási helyének közvetlen közelében lévő, csak vázában megmaradt épület karbantartására. ,,Ezt a romot meg kell őrizni, mert arra a veszélyre figyelmeztet, hogy az emberiség az atomfegyverrel saját magát pusztíthatja el,, - mondta a város polgármestere.
Japán Hirosima és az ugyancsak atombombával elpusztított Nagaszaki emlékével több mint négy évtizeden keresztül éppen a nukleáris fegyver iszonyatos hatására hívta fel a világ figyelmét. Tokió ma is hivatalosan ellenzi az atomfegyvert, s az sem véletlen, hogy az ázsiai szigetországban sok békeszervezet működik.
Kevés szó esik azonban arról, milyen mértékben felelős Japán a világháborúért. Tavaly, amikor Hirosimában az áldozatok emlékére kialakított parkban múzeumot avattak, a ma még élő áldozatok, az elhúnytak rokonai és a szakszervezetek követelték: rendezzenek be a múzeumban egy ,,sarkot az agresszornak,, vagyis a háborúban játszott japán szereppel foglalkozó dokumentumok számára. A város vezetői ezt akkor elutasították, mondván: még ma sem bizonyított, hogy Japán agresszorként vett részt a háborúban.(folyt).
1990. augusztus 5., vasárnap 12:06
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (06.16-08.15) - A hatalmi kötélhúzás
"Augusztus első vasárnapján az országban néhány helyen képviselői pótválasztásokat tartottak. A választásokon rendre az MDF jelötjei futottak be, néhol más ellenzéki pártok támogatásával. Ez több, mint figyelemre máéltó fejlemény volt. Az EKA-n belül erősítette a Demokrata Fóriumot. Az MSZMP reformereit még inkább a Pozsgay-féle hatalomátjátszási-pozíciómegőrzési modell felé terelte."
SZER-hallgató telefonja:
"Közvéleménykutatást végeztem Kádár halála alkalmából. íme néhány érdekesebb vélemény. Egy harmadéves lakatostanuló véleménye: nem volt rossz fej az öreg csak baj, hogy nem játszott kölyökkorában kézigránáttal. Mire a barátja rávágja, lehet, hogy játszott, csak arra is hülye volt, hogy egy kézigránátot kibiztosítson. Erre a harmadik haver megjegyzi: na azért nem volt olyan ostoba, csak azért nem, mert nem kapott rá Moszkvából utasítást. Egy tiszántúli volt gazdálkodó jelenleg nyugdíjas rakodómunkás. Egy rühes patkányt kellene mellétemetni, különben kidobja magából a föld. Egy 50 éves szaftos megjegyzése: kár ,hogy az anyja .. nem volt szecskavágó, mikor kibújt belőle."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|