Rendszerváltás és az MTI

	Anyanyelvi konferencia Kecskemétent (1.rész)
1989. augusztus 6., vasárnap - Vasárnap Kecskeméten megnyílt a VI. magyar anyanyelvi konferencia. Hazánkban, a Magyarok Világszövetségének rendezésében, s általában négy évenként, 1970 óta tartanak anyanyelvi konferenciát. Egy külön e célra alakult, 50 tagu - fele-fele arányban hazai, illetve külföldi képviselőkből álló - testület rendezi, azzal a fő céllal, hogy erősödjenek a külföldön élő magyarok és az anyaország nyelvi, kulturális kapcsolatai. A csütörtökön záruló konferenciára ezuttal csaknem kétszázan érkeztek. Közülük mintegy százan - körülbelül 20 országban - jelentős szerepet töltenek be a külföldi magyarok nemzeti hagyományainak, nyelvi, kulturális örökségeinek ápolásában. A konferencián jelen vannak a külföldi kapcsolatok fejlesztésében érdekelt hazai kulturális intézmények képviselői is, köztük Lőrincze Lajos, egyetemi tanár, az anyanyelvi konferencia védnökségének elnöke. Az idei anyanyelvi konferencia programja némileg eltér a korábbiaktól. Részben azért, mert jó ideje nem zajlott le nagyobb mértékü kivándorlási hullám, következésképpen nagyobb hangsúlyt kell kapniuk a már hosszabb ideje külföldön élő és a már ott is született, második, harmadik generációs magyarok kapcsolat-problémáinak. A konferencia egyik központi témaköre ezért ez alkalommal a külföldi fiatalság helyzetével, problémájával foglalkozik. Teljesen új témakör viszont a környező országokban, kisebbségben élő magyar nemzetiség helyzetének és a velük való nyelvi, kulturális kapcsolat ápolásának kérdése, a lehetőségek, tennivalók számbavétele. Valószínüleg éppen ezzel összefüggésben a lényegében politikamentes összejövetlere Románia nem fogadta el a meghívást, Romániának nincs hivatalos képviselete a konferencián. A többi szomszédos országnak viszont igen.(folyt.köv.) 1989. augusztus 6., vasárnap 18:05
Vissza »

	Anyanyelvi konferencia Kecskeméten (2.rész)
A tanácskozáson csaknem hetven előadás, hozzászólás hangzik el egyebek között a magyarságtudat megtartásáról, a fiatal nemzedék magyarságtudatának felkeltéséről, a nyelvoktatás módszereiről, a magyar irodalom terjesztéséről, illetve a külföldi magyar irodalom hazai megismertetésének eredményeiről, lehetőségeiről. A plenáris üléseken kívül több szekcióülést, kerekasztalbeszélgetést is tartanak. A konferencia csaknem kétszáz résztvevője már vasárnap a kora délutáni órákban Kecskemétre érkezett. Elsőként a város építészeti nevezetességeivel, kultúrális centrumaival ismerkedtek, majd résztvettek az este nyolc órakor, az Erdei Ferenc Müvelődési Központban lezajlott ünnepélyes megnyitón. A szónok Pozsgay Imre, az MSZMP Elnökségének tagja, államminiszter volt. (folyt.köv.) 1989. augusztus 6., vasárnap 18:08
Vissza »

	Anyanyelvi konferencia Kecskeméten (3. rész)
Hangsúlyozta, hogy az anyanyelvi konferenciák történetében új korszakot jelentő változások feltételeit, a hazai körülmények változásai, megújhodásai teremtették meg. Mivel, mint mondotta, a külföldön élő magyarok az itthoni eseményekről sokszor csak másodlagos, harmadlagos forrásokból értesűlhettek, őszinte és részletes tájékoztatást adott a magyarországi változásokról. - 1985 óta végbement sorsdöntő fordult - mondta -, hogy a hatalmat gyakorlók legjobbjai elhatározták: véget kell vetni annak a gondolkodásmódnak, miszerint az uralkodó politika joga és hivatása az érdekek kinyilvánítása. Ugyanezen szellemben vetünk véget annak az elképzelésnek is, miszerint egy illuzórikus, elérhetetlen célért feláldozható az ember egyéni szabadsága. A hatalom legjobb képviselői megfontoltan, saját elhatározásukból kezdeményezték, hogy az idealisztikus, diktatórikus szocializmuskép helyett jogállamot kell teremteni. Fontos változás volt ez, de mint hangsúlyozta, nem minden kényszer, nem minden előzmény nélkül ment és megy végbe. A kezdeményezés egyik fundamentuma az a felismerés, hogy a kialakult válságban nem katasztrófát kell látni, nem fenyegetést, hanem a változás kényszerét, igényét, az előrelépés, a civil társadalom rekonstrukciójának szükségességét. - Sokak szerint e téren még nem történt semmi. Véleményem szerint - mondotta - az önmagában se kevés szemléletváltozáson túl is már sok minden történt, például a szabaddá válás, a szabad állampolgári társulás törvényhozási feltételeinek megteremtése terén és az ugyanilyen célokat szolgáló újabb törvények előkészítése terén. - A mai Magyarország és a mai Magyarország kormánya fontos előrehaladást ért el két dologban. Az egyik: az ősi földön, de határainkon túl élő magyarokkal való törődés, a sorsukért érzett felelősség. Be kell vallani e téren még nehéz kézzelfogható eredményeket felmutatni, ám nagy haladás az is, hogy a korábban legjobb hazafiaink által, nem is mindig kockázat nélkül kimondott szándékot ma a kormányzat nyíltan vállalja. Másik lényeges változás, hogy megváltozott az emigráció tartalma, értelme. A mai Magyarország kormánya - folytatta - az 1975-ös helsinki megállapodás minden pontját vállalja, beleértve az emberek, az eszmék szabad áramlását, mozgását is. Készül az emigrációs törvény, ami reméljük nem az itthon élő magyarságnak lesz biztatás arra, hogy földönfutóvá váljék, hanem a kint élőknek lesz bátorítás arra, hogy bármikor hazatérhetnek, akár végleg, akár csak vendégként. (folyt.köv.) 1989. augusztus 6., vasárnap 22:39
Vissza »

	Anyanyelvi konferencia Kecskeméten (4. rész)
A mai Magyarországnak mindenesetre az a szándéka, hogy megteremtse saját állampolgárai szabadságát, s hozzájáruljon ahhoz, hogy a világban élő magyarok is megteremthessék, a maguk módján alakíthassák ki közösségi intézményeiket, amelyeket a mai Magyarország nyíltan, ellenségeskedés nélkül fogad - mondta befejezésül Pozsgay Imre. (MTI) 1989. augusztus 6., vasárnap 22:40
Vissza »