|
|
|
|
Ribánszky Róbert előadása
|
München, 1989. augusztus 6. (SZER, Földközelben) - Hogyan került a csizma az asztalra? Miért tartott fejtágítót a tsz-elnököknek a marxista egységfront szónoka? - Felolvassuk Szép Zoltán jegyzetét: - Hogy megnyugtatni, vagy megrémíteni akarta-e hallgatóságát Ribánszky Róbert, a fundamentalistának nevezett baloldali tömörülés vezéregyénisége, nem derült ki. A TOT vendégeként fellépő előadó mindenesetre sokak emlékezetét frissíthette fel azzal, amit a szocialista agrárpolitikáról elmondott, hiszen a jelenlévők legtöbbje nemcsak maga is ezeken a szólamokon nőtte ki magát, de azokat maga is hangoztatta. A különbség annyi, hogy a baloldali vélekedések ezúttal nem kívánnak visszajelentést olyan intézkedési tervekről, amelyeket a hallottak alapján volt kötelező elkészíteni. Ez csak beszélgetés volt, ha éppen nem fecsegés, mivel a jólértesültség ugyanúgy hangot kapott, mint a közéleti susmusok egyike-másika - természetesen ismét némi különbséggel. A jólértesültség beavatottjai nem biztos, hogy a hatalomhoz vezető létrafokok egyre feljebb törekvő várományosai, mint volt ez közismert nem is annyira a múltban. A susmusok szellőztetői sem bizonyos, hogy túl nagy horderejű titkokról lebbenthették fel a fátylat. Minden mögül hiányzik ugyanis a hatalom és az apparátus. Hiányzik az a szívet szorító, mégis számosoknak kellemes borzongás, ami a hatalom udvaroncait eltölthette. Sokat tudunk - többet, mint gondoltok. Sokat tehetünk, ha kell - ellened is elvtárs. És most hullajtunk valamicskét eléd a bizalmas döntések, fontolgatások morzsáiból. (folyt.)
1989. augusztus 6., vasárnap
|
Vissza »
|
|
- Ribánszky előadása - 1. folyt.
|
Hullajtott efféle morzsát Ribánszky Róbert is, amikor megengedte magának, hogy Andics Jenő közléseiből átengedjen a kissé talán irányukat vesztett tsz-elnököknek, s elmondja: a többpártrendszertől nincs mit tartani - neki elhihetik. Azt az MSZMP egy pillanatig sem gondolja komolyan, de hozzáteheti: az újonnan színre lépő pártok sem. Andics Jenő a párt Központi Bizottságának agitprop osztályvezetője legalábbis így látja, ha erről hivatalos alkalmakkor nem is nyilatkozik egyelőre. Vagyis az MSZMP változatlanul erős, csak végre ismét kellene, hogy összekapja magát és merjen határozottan intézkedni. Ez is vélemény - mondhatták a kétkedőbbek. Andics Jenő is csak hangos töprengés arról, hogy miben reménykedik, vagy mit szorgalmaz egy vezető beosztású káder. A dolgok igazi súlyukat ugyanis mindinkább a cselekvések színterén nyerik el. Miként sor került erre napokkal ezelőtt Zala megyében, ahol egy rutintalálkozóból pártpuccs lett, és hajnalra már az egész megyei pártvezetést megújították. Negyven védhetetlennek tűnő, közismert nevek - Karvalits, Lendvay - kerültek le a hivatali szobák ajtajáról, és apparatcsikok kerültek szemtől-szembe nagy hirtelen a munkanélküliség általuk oly következetesen tagadott rémével. A Zala megyei átszervezés civil fogalmakkal egyébként nem a párt elerőtlenedését bizonyítja, de nem is azt, hogy andics jenők értelmezése szerint megerősödőben van, csak kellene végre, hogy összekapja magát. A Zala megyeiek a többpárt közötti továbbélésre igyekeznek berendezkedni. Miután érzkelték, mennyire kicsúszik lábuk alól a talaj, elálltak a hagyományos értelemben vett kommunista stratégiától és társadalmasítva önmagukat - amit 40 évvel ezelőtt kellett volna már cselekedniük - visszaléptek az irrealitásból az eszmék és tények valóságába. Olyan magatartást szándékoznak a jövőben kifejteni, amit a nép vár el tőlük. Legalábbis ma erre vállalkoznak. (folyt.)
1989. augusztus 6., vasárnap
|
Vissza »
|
|
- Ribánszky előadása - 2. folyt.
|
A TOT éberfülű illetékesei nyilván odafigyeltek a Zala megyei eseményekre. A megye Magyarország egyik jellegzetesen mezőgazdaságból élő tájegysége, ahol az erdészkedés, a fafeldolgozás, az állattenyésztés, a halászat, a húsipar, a malomipar számítanak meghatározónak. A zalai csendet megtörő hangok íme most a Zala megyei MSZMP tanácskozásával megerősödtek. Nem ők voltak a sorban elsők, feltehetően nem is az utolsók. A termelőszövetkezeti, állami gazdasági dolgozók közvéleménye az országnak ebben az évtizedekig eldugottnak hitt sarkában érett felelősségtudatról árulkodik. Bizonyos, hogy a folyamatok önmaguktól már nem fékeződnek le, sem erőszakkal nem lesznek megállíthatók. A téeszek viszont tovább erősíthetik a demokrációt. Kitűnő gyakorlóterepet nyújt ehhez számukra. Úgy tetszik, az ország leggyorsabban egységesülő népközössége válik mind példaadóbbá Zala megyében. És ebből a szempontból nem is érdemes hasonlítgatni, hogy melyik politikai irányzat programja ígér többet. A lényeg az, hogy melyik követelés tud hamarabb megvalósulni, melyik talpraállási terv a legbíztatóbb és a legkivitelezhetőbb. Ha tehát az MSZMP megújított vezetősége teszi magáévá azokat a programpontokat, amelyekről eddig hallani sem akart, s ezek érdekében teljes hatalmi súlyával fellép, nem tett egyebet, mint jóvátett valamit abból, amit jogelődje elhibázott. Nem azt kell tehát firtatni, melyik elképzelés kitől származik, és ki az, aki érvényesülését gátolja, hanem azt, melyik szervezet tud még többel hozzájárulni a bárki által is megindított előnyomuláshoz. (folyt.)
1989. augusztus 6., vasárnap
|
Vissza »
|
|
- Ribánszky előadása - 3. folyt.
|
Ha tehát a Zala megyei MSZMP-ben történteket pozitív fordulatnak tekintjük - s egyelőre nem ismeretesek a negatív visszarendeződés jelei - úgy a többpártrendszer egyesek által komolytalannak tartott létrejötte olyan önálló folyamatként kezd jelentkezni, ami egyre kevésbé függ, vagy igazodik a hivatalos ideológiacsinálók izléséhez. A mezőgazdasági lakosság - úgy tűnik - érzékenyebben kíséri figyelemmel tágabb és szűkebb hazájának sorsát. És ahol, vagy amikor erre módja, lehetősége nyílik, beleszól az események menetébe. Legyen bármennyire is magabiztos a baloldali tömörülés és a neki drukkoló felső vezetés egyik-másik tagja, magát, az alulról építkezést már nem képes sem erővel, sem manipulációval leállítani. Így aztán szónokolhat és szellőztetheti nyugodtan jólértesültségét akármelyik reformellenes kommunista. Nem ők azok a fecskék, akik jelezhetik a nyár közeledtét. +++
1989. augusztus 6., vasárnap
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (06.16-08.15) - A hatalmi kötélhúzás
"Augusztus első vasárnapján az országban néhány helyen képviselői pótválasztásokat tartottak. A választásokon rendre az MDF jelötjei futottak be, néhol más ellenzéki pártok támogatásával. Ez több, mint figyelemre máéltó fejlemény volt. Az EKA-n belül erősítette a Demokrata Fóriumot. Az MSZMP reformereit még inkább a Pozsgay-féle hatalomátjátszási-pozíciómegőrzési modell felé terelte."
SZER-hallgató telefonja:
"Közvéleménykutatást végeztem Kádár halála alkalmából. íme néhány érdekesebb vélemény. Egy harmadéves lakatostanuló véleménye: nem volt rossz fej az öreg csak baj, hogy nem játszott kölyökkorában kézigránáttal. Mire a barátja rávágja, lehet, hogy játszott, csak arra is hülye volt, hogy egy kézigránátot kibiztosítson. Erre a harmadik haver megjegyzi: na azért nem volt olyan ostoba, csak azért nem, mert nem kapott rá Moszkvából utasítást. Egy tiszántúli volt gazdálkodó jelenleg nyugdíjas rakodómunkás. Egy rühes patkányt kellene mellétemetni, különben kidobja magából a föld. Egy 50 éves szaftos megjegyzése: kár ,hogy az anyja .. nem volt szecskavágó, mikor kibújt belőle."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|