|
|
 |
|
 |
Mennyit ér a kelet-európai pénz?
|
Washington, 1989. augusztus 6. (Amerika Hangja, Reggeli híradó)
- Bécsből Simányi Tibor elmondja, mennyit ér manapság Nyugaton a
keleti valuta:
- Milyen is a keleti valuták reális viszonya a nyugatiakhoz?
Mindenekelőtt arra mutatnak rá a bécsi pénzügyi körök, hogy a
peresztrojka programjában többek között a következő olvasható. Az
első lépés: a hazai pénznem szabad átválthatóságának bevezetése a
KGST-államok pénznemeire. A második lépés: a rubel konvertibilitása
a világpiacon és a szabad börzéken.
Azonban a helyzet a valóságban a következő:
Ha egy osztrák látogató Moszkvában pénzt akar átváltani, egy
rubelért a bankban majdnem 26 schillinget kell fizetnie. Ugyanakkor
Bécsben a szabadpiacon mindössze 1 schilling 65 groschent fizet 1
rubelért. Három évvel ezelőtt még 3 schilling 50 groschenba került a
szovjet pénznem.
Ez sajnos nem jó jel a szovjet gazdaság jelenlegi helyzetére
nézve. Határozatokkal nem lehet megállapítani egy valuta nemzetközi
értékét. Bécsi szakértők szerint a rubel szabadpiaci értéke nem
utolsósorban azért is csökkent, mert magában a Szovjetunióban sem
lehet rubelért jófajta árukat vásárolni. Ha ez így van, kinek jut
eszébe szovjet valutát venni?
Hasonló sors érte a csehszlovák pénznemet, a koronát. Két évvel
ezelőtt még 100 korona Bécsben 49 schillingbe került. Ma már 33
schillingért lehet kapni.
Még rosszabb a sorsa a lengyel zlotyinak. 100 zloty 2 schilling
30 groschenba került, ma már 55 groschenért lehet kapni.
A jugoszláv dinár pedig teljesen a mélybe zuhant. Két évvel
ezelőtt még 2 schilling 5 groschent kellett fizetni 100 dinárért, ma
már csupán 10 groschent. (folyt.)
1989. augusztus 6., vasárnap
|
Vissza »
|
|
- Mennyit ér a kelet-európai pénz? - 1. folyt.
|
Mind a lengyel, mind a jugoszláv pénz értékcsökkenésének oka a
hatalmas infláció.
Most egy kisebbfajta meglepetés: a magyar forint is vesztett
ugyan értékéből a szabad bécsi piacon, de távolról sem olyan
mértékben, mint KGST-testvérei. Két évvel ezelőtt 100 forint még 25
schillingbe került. S ma még mindig 19 schillinget kell 100
forintért fizetni. Mi ennek az oka?
Bankszakértők úgy vélik, hogy egy KGST-ország valutájának
értékét az is nagyban befolyásolja, milyen az idegenforgalma az
illető országnak. Bécsi devizakörökben a forint eddigi
értékcsökkenését arra vezetik vissza, hogy az Ausztriába látogató
magyarok itt kiadott forintját az osztrák látogatók visszaviszik
magukkal Magyarországba, s vásárolnak érte árucikkeket és különböző
szolgáltatásokat.
A román lei értéke szintén veszít napról-napra. Amióta ugyanis a
román kondukátor közzétette faluírtó terveit, egyre többen távoznak
el Romániából, s hoznak magukkal leit - mert más egyebet ugysem
hozhatnak el.
Ugyanakkor a dunai hajósok is nagyon sok keleti valutát hoznak
Bécsbe, ami Nyugat felé haladtukban az első állomás. Általában
túlajánlat tapasztalható KGST pénznemekben, s ez természetesen
nyomja az egyes valuták értékét.
Mindent összevetve a bécsi pénzügyi szakértők a keleti pénznemek
értékcsökkenését szimptómának látják. Annak jeleként, hogy a
KGST-ben válságban van a lakosság ellátása és az egész gazdaság. +++
1989. augusztus 6., vasárnap
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (06.16-08.15) - A hatalmi kötélhúzás
"Augusztus első vasárnapján az országban néhány helyen képviselői pótválasztásokat tartottak. A választásokon rendre az MDF jelötjei futottak be, néhol más ellenzéki pártok támogatásával. Ez több, mint figyelemre máéltó fejlemény volt. Az EKA-n belül erősítette a Demokrata Fóriumot. Az MSZMP reformereit még inkább a Pozsgay-féle hatalomátjátszási-pozíciómegőrzési modell felé terelte."
SZER-hallgató telefonja:
"Közvéleménykutatást végeztem Kádár halála alkalmából. íme néhány érdekesebb vélemény. Egy harmadéves lakatostanuló véleménye: nem volt rossz fej az öreg csak baj, hogy nem játszott kölyökkorában kézigránáttal. Mire a barátja rávágja, lehet, hogy játszott, csak arra is hülye volt, hogy egy kézigránátot kibiztosítson. Erre a harmadik haver megjegyzi: na azért nem volt olyan ostoba, csak azért nem, mert nem kapott rá Moszkvából utasítást. Egy tiszántúli volt gazdálkodó jelenleg nyugdíjas rakodómunkás. Egy rühes patkányt kellene mellétemetni, különben kidobja magából a föld. Egy 50 éves szaftos megjegyzése: kár ,hogy az anyja .. nem volt szecskavágó, mikor kibújt belőle."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|