|
|
 |
|
 |
1939-es szovjet-német megállapodás 1.
|
Kaszab Zsuzsa, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1989. augusztus 6. vasárnap (MTI) - Az 1939-es szovjet-német meg nem támadási szerződés törvénytelenné nyilvánítása megkérdőjelezné a Szovjetunió jelenlegi határvonalát, a szovjet csapatoknak az 1939. augusztus 23-i határokon túli tartózkodását, az oda betelepült orosz lakosság törvényes ottlakását, a jelenlegi intézményrendszert, és a Szovjetuniónak a Nagy Honvédő Háborúban játszott szerepét. Jurij Jemeljanov történész a vasárnapi Szovjetszkaja Rosszijában veszélyesnek, kalandor jellegűnek és törvénytelennek minősíti a szerződés átértékelését.
Bírálja a balti államokban egyre gyakrabban hallható e témájú
követeléseket, a helyi népfrontok megnyilatkozásait. Ismerteti a
balti államok 1939 előtti történelmét, a szovjet-német szerződés
létrejöttének körülményeit és megkérdőjelezi, valóban létezett-e a
szerződéshez csatoltan a Molotov-Ribbentrop paktum néven ismert
titkos záradék. Kiemeli: ha létezett is ilyen, mivel titkos volt,
nem szabhatták harmadik fél kapitulációja feltételeként. Az
egyezményekhez csatolt titkos záradékok miatt a történelem során
soha sem nyilvánítottak törvénytelennek egy nyilvános szerződést -
irja.
A Szovjetunió második világháborús szerepének átértékeléséből
Jemeljanov szerint egyenesen következne, hogy egy oldalra kerülne a
fasiszta államokkal és megkérdőjeleződne az ország szerepe a határai
mentén fekvő államoknak a fasizmus alóli felszabadításában. Sőt, egy
ilyen döntés kétségbe vonná a szovjet kormány minden olyan lépését,
amely a nyugati határvidékén fekvő országok biztonságának
szavatolására és velük a baráti kapcsolatok fenntartására irányult.
Törvénytelennek minősítené a Szovjetunió külpolitikai érdekeit és
alárendelt helyzetbe hozná a többi nagyhatalommal szemben. Az
1975-ös Helsinki megállapodás rögzítette az Egyesült Államok és
Kanada érdekeltségét az európai ügyekben és az európai kontinenst
ezen amerikai államok érdekövezetének tekinti.
Az említett esetben lehetőség nyílna az 1939. augusztus 23-i
határokon túli területek politikai intézményrendszerének
megváltoztatására és a korábbi jogi és állami intézmények
visszaállítására. Helyreállíthatnák a korábbi nemzetiségi
struktúrát, visszatelepülhetne a balti területekre több százezer
német állampolgár, valamint azok utódai és követelhetnék korábbi
tulajdonaik visszajuttatását vagy azokért az anyagi kártérítést.
(folyt.)
1989. augusztus 6., vasárnap 16:21
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (06.16-08.15) - A hatalmi kötélhúzás
"Augusztus első vasárnapján az országban néhány helyen képviselői pótválasztásokat tartottak. A választásokon rendre az MDF jelötjei futottak be, néhol más ellenzéki pártok támogatásával. Ez több, mint figyelemre máéltó fejlemény volt. Az EKA-n belül erősítette a Demokrata Fóriumot. Az MSZMP reformereit még inkább a Pozsgay-féle hatalomátjátszási-pozíciómegőrzési modell felé terelte."
SZER-hallgató telefonja:
"Közvéleménykutatást végeztem Kádár halála alkalmából. íme néhány érdekesebb vélemény. Egy harmadéves lakatostanuló véleménye: nem volt rossz fej az öreg csak baj, hogy nem játszott kölyökkorában kézigránáttal. Mire a barátja rávágja, lehet, hogy játszott, csak arra is hülye volt, hogy egy kézigránátot kibiztosítson. Erre a harmadik haver megjegyzi: na azért nem volt olyan ostoba, csak azért nem, mert nem kapott rá Moszkvából utasítást. Egy tiszántúli volt gazdálkodó jelenleg nyugdíjas rakodómunkás. Egy rühes patkányt kellene mellétemetni, különben kidobja magából a föld. Egy 50 éves szaftos megjegyzése: kár ,hogy az anyja .. nem volt szecskavágó, mikor kibújt belőle."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|