Rendszerváltás és az MTI

	Zenóbia városa - Palmyra (1. rész)
1989. augusztus 6. vasárnap (AP/MTI-Panoráma) - A régészeti ásatások fél évszázada folynak Palmyrában, de még további harminc esztendőre van szükség ahhoz, hogy teljes pompájukban kibontakozzanak a híres ókori város szentélyei, oszlopcsarnokai és síremlékei. A szíriai oázisváros fénykora 1800 évvel ezelőttre tehető. A karavánutak találkozási pontjánál fekvő Palmyra akkoriban erős királyság székhelye volt. Ma már ott fehérlenek a napfényben a kiásott időmarta oszlopok a datolyapálmák között. Ám még sokszáz társuk rejtőzik a homokban, a csaknem kétezer éves kőtömbök szomszédságában. ,,Bulldozerekkel hat hónap alatt végeznénk, de akkor elpusztítanánk mindazokat az apró jeleket, amelyek segítenek meghatározni a város történelmi szerepét - magyarázza Haled Asszad, az ásatás vezetője. - Így a szíriai és külföldi régészek ujabb nemzedékének munkájára lesz szükség. De közben a lehető legtöbbet helyre is állítjuk az ókori városból. ,, Palmyra különböző részeinek feltárásábana szírek mellett vállvetve dolgoznak lengyel, francia, nyugatnémet, NDK-beli és japán régészcsoportok. Szíriában bizonyítottan már 150 ezer éve éltek emberek. Ez az ország valóságos kincsesháza mindazoknak a civilizációknak, amelyek az idők folyamán itt virágoztak, majd elpusztultak. Az ókori Palmyra - amelynek területe 12 négyzetkilométerre tehető, s ennek felét már feltárták - ma Szíria legfontosabb idegenforgalmi látványossága. Évente 70 ezer túristát vonz. Palmyra jelentősége abból adódik, hogy erre szállították a távoli Indiából a selymeket és a fűszereket a karavánok, Arábia római provinccián át a Földközi-tengerig. Minden jól ment addig, amíg a legendásan szép Zenóbia királynő fel nem lázadt a római fennhatóság ellen. A légiók 272-ben kifosztották és elpusztították a várost, Zenóbiát és fiát pedig Rómába hurcolták. Amikor az ásatások a harmincas években megkezdődtek, ki kellett költöztetni a falusiakat, akik Baal isten hatalmas templomának területén telepedtek meg. A számukra létesített város ma már harmincezer lakost számlál. Az antik romok között az egyetlen modern épület a 12 szobás Zenóbia Hotel. 1918-ban épült, egy ősi templom udvarában. Valószinűleg nem bontják le, részben azért, mert sok hírneves utazó szíriai beszámolójában szerepel, főleg azonban mert nem rejtőzik alatta számottevő emlék. (folyt.) 1989. augusztus 6., vasárnap 13:20
Vissza »

	Zenóbia városa - Palmyra (2. rész)
Az idén fejezték be az oszlopsorral ékes főutca fölött emelkedő háromezer személyes amfiteátrum helyreállítását. Szinházi előadásokat, koncerteket és ifjusági fesztiválokat tartanak majd az elegáns rómaikori épületben. Nemcsak az amfiteátrum és az eddig felállított másfélszáz oszlop, hanem valamennyi középület is a rómaiak fölényes épitészeti tudását illusztrálja. Tavaly a fénykort megelőző időből - i.u. 98-ból - származó remek szobrokat tártak fel egy sírban. Az akkori családi sírboltokban a gazdag palmyraiak festett falképeken vagy szobrokon ábrázolták az elhunytakat. Zenóbia királynő képmását azonban még nem sikerült megtalálni. ,,Adatunk - mondja Asszad - rengeteg van róla, pályafutását a római történetírók részletesen leírták,,. A legendás királynő palotájának helyét már fellelték, de csak a helyét, mert 30 évvel a város behódolása után Diocletianus császár földig romboltatta az épületeket, és katonai tábort létesített a helyükön. Zenóbia férjének uralkodása idején, a harmadik században Palmyra adókedvezményeket kapott a nagyhatalmu Rómától, s ez a tény jelentősen fellendítette kereskedelmét. A helybeli piacon tömegével árusították a luxuscikkeket, ráadásul a karavánút mentén egy-egy napi járásra, azaz 15 kilométerenként fogadókat működtettek, a palmyrai kereskedők hajói pedig még a Perzsa-öbölbe is eljutottak. Odenatusz 267-ben bekövetkezett halála után azonban Zenóbia kinyilvánította országa függetlenségét, és ezzel magára haragította Rómát. ,,Fiának, Ballabathusznak akarta megszerezni a hatalmat, de ő maga is igen becsvágyó, bátor és okos asszony volt,, - meséli Asszad a ,,Kelet legszebb asszonyának,, nevezett királynőről. Zenóbia - tanácsadóként Longinus Kassziosz görög filozófust alkalmazva - figyelmesen nyomon követte a római politika alakulását. Mikor fellázadt Róma ellen, hadjáratra induló császárként, uralkodói bíborban lóhátról buzdította katonáit, ám Aurelianus császár eltiporta a zendülést, a világszép királynőt pedig láncraverve, diadalmenetben vitte végig Rómán. Egyes források szerint Zenóbia később egy római szenátor felesége lett, és haláláig Tivoliban élt, egy villában. +++ Mezei Marianne, MTI-Panoráma 1989. augusztus 6., vasárnap 13:22
Vissza »