|
|
 |
|
 |
Zenóbia városa - Palmyra (1. rész)
|
1989. augusztus 6. vasárnap (AP/MTI-Panoráma) - A régészeti ásatások fél évszázada folynak Palmyrában, de még további harminc esztendőre van szükség ahhoz, hogy teljes pompájukban kibontakozzanak a híres ókori város szentélyei, oszlopcsarnokai és síremlékei. A szíriai oázisváros fénykora 1800 évvel ezelőttre tehető. A karavánutak találkozási pontjánál fekvő Palmyra akkoriban erős királyság székhelye volt.
Ma már ott fehérlenek a napfényben a kiásott időmarta oszlopok a
datolyapálmák között. Ám még sokszáz társuk rejtőzik a homokban, a
csaknem kétezer éves kőtömbök szomszédságában. ,,Bulldozerekkel hat
hónap alatt végeznénk, de akkor elpusztítanánk mindazokat az apró
jeleket, amelyek segítenek meghatározni a város történelmi szerepét
- magyarázza Haled Asszad, az ásatás vezetője. - Így a szíriai és
külföldi régészek ujabb nemzedékének munkájára lesz szükség. De
közben a lehető legtöbbet helyre is állítjuk az ókori városból. ,,
Palmyra különböző részeinek feltárásábana szírek mellett
vállvetve dolgoznak lengyel, francia, nyugatnémet, NDK-beli és japán
régészcsoportok.
Szíriában bizonyítottan már 150 ezer éve éltek emberek. Ez az
ország valóságos kincsesháza mindazoknak a civilizációknak, amelyek
az idők folyamán itt virágoztak, majd elpusztultak. Az ókori Palmyra
- amelynek területe 12 négyzetkilométerre tehető, s ennek felét már
feltárták - ma Szíria legfontosabb idegenforgalmi látványossága.
Évente 70 ezer túristát vonz.
Palmyra jelentősége abból adódik, hogy erre szállították a
távoli Indiából a selymeket és a fűszereket a karavánok, Arábia
római provinccián át a Földközi-tengerig. Minden jól ment addig,
amíg a legendásan szép Zenóbia királynő fel nem lázadt a római
fennhatóság ellen. A légiók 272-ben kifosztották és elpusztították a
várost, Zenóbiát és fiát pedig Rómába hurcolták.
Amikor az ásatások a harmincas években megkezdődtek, ki kellett
költöztetni a falusiakat, akik Baal isten hatalmas templomának
területén telepedtek meg. A számukra létesített város ma már
harmincezer lakost számlál. Az antik romok között az egyetlen modern
épület a 12 szobás Zenóbia Hotel. 1918-ban épült, egy ősi templom
udvarában. Valószinűleg nem bontják le, részben azért, mert sok
hírneves utazó szíriai beszámolójában szerepel, főleg azonban mert
nem rejtőzik alatta számottevő emlék. (folyt.)
1989. augusztus 6., vasárnap 13:20
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (06.16-08.15) - A hatalmi kötélhúzás
"Augusztus első vasárnapján az országban néhány helyen képviselői pótválasztásokat tartottak. A választásokon rendre az MDF jelötjei futottak be, néhol más ellenzéki pártok támogatásával. Ez több, mint figyelemre máéltó fejlemény volt. Az EKA-n belül erősítette a Demokrata Fóriumot. Az MSZMP reformereit még inkább a Pozsgay-féle hatalomátjátszási-pozíciómegőrzési modell felé terelte."
SZER-hallgató telefonja:
"Közvéleménykutatást végeztem Kádár halála alkalmából. íme néhány érdekesebb vélemény. Egy harmadéves lakatostanuló véleménye: nem volt rossz fej az öreg csak baj, hogy nem játszott kölyökkorában kézigránáttal. Mire a barátja rávágja, lehet, hogy játszott, csak arra is hülye volt, hogy egy kézigránátot kibiztosítson. Erre a harmadik haver megjegyzi: na azért nem volt olyan ostoba, csak azért nem, mert nem kapott rá Moszkvából utasítást. Egy tiszántúli volt gazdálkodó jelenleg nyugdíjas rakodómunkás. Egy rühes patkányt kellene mellétemetni, különben kidobja magából a föld. Egy 50 éves szaftos megjegyzése: kár ,hogy az anyja .. nem volt szecskavágó, mikor kibújt belőle."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|