Rendszerváltás és az MTI

	Új elképzelések az intézményes érdekegyeztetésre - Kik legyenek a résztvevők? (1. rész)
1989. augusztus 5., vasárnap - A gazdasági érdekegyeztetés jelenlegi módszerei igencsak kezdetlegesek; megfelelő formák hiányában keverednek a szerepek, feladatok, jelentős társadalmi szervezetek, állampolgári csoportok érzik úgy, hogy nincs lehetőségük érdekeik kifejezésére a döntések előtt. Ugyanakkor a formálódó piacgazdaság miatt is szükséges lenne egy olyan egyeztetési mechanizmus kialakítása, amelyben intézményesített formában minden fontosabb gazdasági döntést megelőzne a különféle érdekek egybevetése. Erre vonatkozóan az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatalban új elképzelések formálódnak, amelyekről Hercog László főosztályvezető tájékoztatta az MTI munkatársát. Elmondta: a különféle érdekvédelmi szervezetek a kormánnyal folytatott kétoldalú tárgyalásokon kivül felső szinten ma mindössze az Országos Érdekegyeztető Tanácsban léphetnek fel intézményesített keretek között tagjaik képviseletében, de ott is csak a szüken vett bér- és munkaügyi kérdésekben. Ezért célszerű lenne létrehozni egy olyan fórumot, ahol konzultatív jelleggel általános gazdasági kérdésekben is - mint például a követendő gazdaságpolitika, a tervezés, a költségvetés és a szabályozás iránya, elvei - egyeztetnék elképzeléseiket a résztvevők. Az érdekütköztetések másik fontos színtere az árkérdésekkel foglalkozó tanács vagy bizottság lehetne, amelynek feladata kiterjedhetne a követendő árpolitika véleményezésére, a központi áremelések, illetve hatósági árak egyeztetésére és az árvitákban való közvetítésre. Változatlan tartalommal, de a bérügyek mellett más munkaügyi témákkal kiegészítve folytathatná tevékenységét - ha esetleg más néven is - az Országos Érdekegyeztető Tanács. Emellett szükség lenne az érdekek egyeztetésére a társadalombiztosítás kérdésköreiben is. E fórumok a munkáltatók és a munkavállalók érdeképviseleti szervei, valamint a kormány közötti egyeztetéseket szolgálnák. A résztvevők konkrétabb körülhatárolása azonban már korántsem ilyen egyszerű, mert új, társadalmilag igényelt és elfogadott szervezetek jöttek és jönnek létre, a tulajdonosi reform pedig a jelenlegi munkaadói kört alakítja majd át. Mivel a tárgyalásokból senkit sem szabad kizárni, de a tárgyalófelek körét sem lehet a végtelenségig szaporítani, az látszana a legcélszerűbbnek, ha a résztvevő érdekképviseleti szervezetek szövetségbe tömörülnének. (folyt. köv.) 1989. augusztus 6., vasárnap 17:38
Vissza »

	Válságban az élelmiszeripar (2. rész)
A MÉTE szakértőinek véleménye szerint az exportösztönzés helyett a jövedelemtermelést, a költségekkel való megfelelő gazdálkodást kell a gazdálkodás középpontjába állítani. Az élelmiszeriparban nem lehet eltekinteni a tulajdoni viszonyok gyors átalakításától, ami a mostani szervezeti formák gyökeres megváltoztatásával járna. A közeljövőben várhatóan nagyobb számban jelennek meg e területen is a részvénytársaságok - a közös vállalatok mellett - a helyi tanácsok és más gazdálkodó szervezetek tulajdonában lévő kis- és középüzemek, valamint a dolgozói részvény- illetve részjegy társulások. Az élelmiszeriparban - mutat rá az elemzés - olyan fejlesztési irányokat kell meghatározni, amelyek a korábbinál jobban segítik az ágazat különben alapvetően nem változó feladatainak teljesítését. Az árrendszerben - néhány kivétellel - a piaci mechanizmust figyelembe vevő szabad áraknak kellene leginkább érvényesülniök, feltéve, hogy ezek a mezőgazdasági és az élelmiszeripari vállatok közötti valós áralku alapján alakulnak ki. Az adórendszer szempontjából szükséges külön kezelni az agrárkötődésű élelmiszeripari vállalatokat és az egyéb élelmiszeripart; az utóbbi szférában az általános rendszer szerinti adózás indokolt, míg az előbbinél a mezőgazdasági adózás. A tanulmány kiemeli, hogy az ágazat finanszírozásánál figyelembe kell venni: az alacsonyabb jövedelem miatt a tőkemegtérülés lassú, emiatt rugalmas bankpreferencia rendszerre, és esetenként kamatkedvezményekre van szükség. Fel kell oldani azt az ellentmondást, amely a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kínálati piaca és az ipari termékek hiányon alapuló keresleti piaca között ma még fennáll. (MTI) 1989. augusztus 6., vasárnap 22:50
Vissza »