Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › augusztus 06.
1989  1990
1989. június
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
1989. július
HKSzeCsPSzoV
262728293012
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31123456
1989. augusztus
HKSzeCsPSzoV
31123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Az Erdélyi Szövetség állásfoglalása

"Megengedhetetlen, hogy Bukarestből kívánják megszabni azokat a normákat, amelyekhez a budapesti tájékoztatáspolitikának igazodnia kell. Külösen felháborító ez egy olyan kormány részéről, amely következetesen semmibe veszi a hírközlés iránt megnyilvánuló elemi követelményeket."
Amerika Hangja, Reggeli híradó:

Mennyit ér a kelet-európai pénz?

"Két évvel ezelőtt még 100 korona Bécsben 49 schillingbe került. Ma már 33 schillingért lehet kapni. Még rosszabb a sorsa a lengyel zlotyinak. 100 zloty 2 schilling 30 groschenba került, ma már 55 groschenért lehet kapni. A jugoszláv dinár pedig teljesen a mélybe zuhant. Két évvel ezelőtt még 2 schilling 5 groschent kellett fizetni 100 dinárért, ma már csupán 10 groschent."

Mlynár-interjú (1. rész)

1989. augusztus 6., vasárnap - Az 1968-as ,,prágai tavasz,, egyik vezető politikusa, Zdenek Mlynár szerint a Csehszlovákiában tervezett gazdasági reformlépések megvalósítására a társadalmi légkör megváltoztatását, és olyan demokratizálási folyamatot feltételez, amilyen a Szovjetunióban, Lengyelországban és Magyarországon tapasztalható. Mlynár a napokban Budapesten járt abból az alkalomból, hogy a Vita kiadónál megjelent ,,A prágai tavasz... és ősz,, című könyve. Rövid magyarországi tartózkodása alatt interjút adott a TV2 Napzárta című műsorának és a Magyar Rádiónak, s beszélgetést folytatott az MTI munkatársával.

Zdenek Mlynár, aki 1946-ban, alig 16 évesen lépett be a
Csehszlovák Kommunista Pártba, majd az ötvenes évek elején
Moszkvában végzett jogi tanulmányokat, 1968-ban a Dubcek-féle
vezetés egyik kulcsembere, a CSKP Központi Bizottságának titkára
volt. 1970-ben kizárták a pártból, 1977-ben emigrált. Azóta
Ausztriában él: a laxenburgi Külpolitikai Intézet tudományos
munkatársa, az innsbrucki egyetem politológia-professzora.
Visszaemlékezéseinek eredeti címe: ,,A Kreml felől jő a fagy,,. A
könyv, Bába Iván fordításában, új címmel, a napokban került a magyar
könyvesboltokba.

    Mlynár rendkívül kedvezőtlenül vélekedett a csehszlovák vezetés
- szerinte ,,félszívvel,, - meghirdetett gazdasági reformterveiről.
Utalt arra, hogy az elmúlt húsz évben a csehszlovák gazdaság
lemaradása növekedett a Nyugathoz képest. A reformok nem lehetnek
sikeresek, ha nem kapcsolódnak össze a társadalom demokratizálásával
- jelentette ki.

    Mlynár - Kelet-Közép-Európa szempontjából - továbbra is nagyon
fontos tényezőnek tartja a ,,Moszkvából fújó szelet,, , amely -
ismerte el - ma már nem fagyos, hiszen Gorbacsov nem akar az
úgynevezett Brezsnyev-doktrína szellemében cselekedni. Hangsúlyozta
azonban, hogy csak a gyakorlatban, például egy esetleges
lengyelországi hatalmi válsághelyzet esetén lehet majd megítélni,
mit hajlandóak elfogadni Moszkvában. (folyt. köv.)


1989. augusztus 6., vasárnap 11:40


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Mlynár-interjú (2. rész)

Mlynár - a csehszlovákiai helyzetről szólva - úgy vélekedett,
hogy a társadalom többsége akarja a politikai rendszer
megváltoztatását, a pluralizmus és a parlamenti demokrácia
bevezetését - ez utóbbira a két világháború közötti Csehszlovákia
szerinte működő példát mutatott -, ám jelenleg inkább az óvatos
kivárás a jellemző a lakosság részéről. Ennek indokát abban látja,
hogy az átlagpolgár alapvetően nem él rosszul, ugyanakkor még mindig
munkál benne az 1968-as kudarc emléke. Ez a polgár azt is látja,
hogy a Szovjetunióban sztrájkok vannak, s hogy Lengyelországban
kibontakozott ugyan a politikai reform, de nincs mit enni - tette
hozzá. Mlynár megfogalmazása szerint a húsz éve hatalmon levő
csehszlovák vezetést és a lakosságot jelenleg egyetlen közös
jellemző, a pesszimizmus köti össze.

    Hangsúlyozta: a ,,Néhány mondat,, című ellenzéki felhívás -
amely elérkezettnek nevezi a rendszerváltás idejét, és demokratikus
vitát szorgalmaz - alapvető követeléseknek ad hangot. Mlynár szerint
Csehszlovákiában is a parlamenti demokrácia lehet a jövő útja. A
megvalósítás nehézségeit úgy fogalmazta meg, hogy alulról ugyan
megvan erre az igény, felülről azonban nincs meg a lehetőség: a
CSKP-n belül ma nincs jelen a szükséges demokratikus potenciál.

    Zdenek Mlynár szerint helyes volna, ha a szovjet, a lengyel és a
magyar reformerők kimondanák: 1968-ban Csehszlovákiában nem volt
ellenforradalmi veszély, s a katonai beavatkozás egy reformkísérlet
elnyomását jelentette. Huszonegy év elteltével, saját felelősségére
is visszatekintve, Mlynár úgy vélekedett: ,,A sikeres átalakítás
belpolitikai feltételei adottak voltak, a külpolitikában viszont
alábecsültük Hruscsov leváltásának a jelentőségét,,. Mlynár ma már
politikai naivitásnak tekinti azt, hogy eltitkolták a
Dubcek-vezetésen belüli szakadást, és a reformfolyamatot fenyegető
veszélyeket. Az akkori gárda kudarcot vallott, s a helyzet azóta
lényegesen megváltozott. Így a ,,68-asok,, már valószínűleg nem
játszhatnak érdemleges politikai szerepet - állapította meg.
Hozzátette azonban: Dubcekék jogosan várják el a politikai
rehabilitációt, ő személy szerint pedig azt szeretné, ha hazájában -
mint elméleti politológus - szabadon kifejthetné nézeteit. (MTI)


1989. augusztus 6., vasárnap 11:45


Vissza »


Hamarosan az Országgyűlés elé kerül az értékpapír-törvény tervezete (2. rész)

A tájékoztatási kötelezettség nemcsak a kibocsátás idejére szól,
hanem attól kezdve folyamatosan a kibocsátónak éves jelentésében
rendszeresen informálnia kell a kötvények, részvények tulajdonosait.
Az esetleges lényeges változásokról pedig azonnali tájékoztatási
kötelezettséget ír elő a jogszabály.

    A törvénytervezet szabályozza az értékpapírok jelentős részének
forgalmazását lebonyolító tőzsdét is. Az értékpapírkereskedőknek,
illetve a bizományosoknak átadott értékpapírok kisebb, de a forgalom
szempontjából meghatározó részét a kialakuló tőzsdén fogják jegyezni
Magyarországon, s ezeket a kötvényeket, részvényeket minden
esetben a tőzsdén kell forgalmazni.

    Mivel a tőzsde teljesen önálló, önkormányzattal rendelkező
szervezet lesz, saját testülettel, bizottságokkal fog rendelkezni,
amelyek meghatározzák belső működését, ezért a törvénytervezet
csupán néhány alapvető ponton szabályozza a tőzsdét. Előírja
például, hogy alapításához legalább 15 tag kell, s az induló vagyon
el kell hogy érje a 150 millió forintot. Irányító szervezetei közül
a két legfontosabb: a tőzsdetagok közgyűlése és a képviselőikből
választott tőzsdetanács. Ez utóbbi irányítja a tőzsde tevékenységét
a közgyűlések között. A jogszabály tervezet szerint Magyarországon a
tőzsdének csak a hivatásos, értékpapírkereskedő vagy broker cégek
lehetnek tagjai. (MTI)


1989. augusztus 6., vasárnap 22:54


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
Lovas Zoltán:

Jöttem láttam győztek (06.16-08.15) - A hatalmi kötélhúzás

"Augusztus első vasárnapján az országban néhány helyen képviselői pótválasztásokat tartottak. A választásokon rendre az MDF jelötjei futottak be, néhol más ellenzéki pártok támogatásával. Ez több, mint figyelemre máéltó fejlemény volt. Az EKA-n belül erősítette a Demokrata Fóriumot. Az MSZMP reformereit még inkább a Pozsgay-féle hatalomátjátszási-pozíciómegőrzési modell felé terelte."
SZER-hallgató telefonja:

"Közvéleménykutatást végeztem Kádár halála alkalmából. íme néhány érdekesebb vélemény. Egy harmadéves lakatostanuló véleménye: nem volt rossz fej az öreg csak baj, hogy nem játszott kölyökkorában kézigránáttal. Mire a barátja rávágja, lehet, hogy játszott, csak arra is hülye volt, hogy egy kézigránátot kibiztosítson. Erre a harmadik haver megjegyzi: na azért nem volt olyan ostoba, csak azért nem, mert nem kapott rá Moszkvából utasítást. Egy tiszántúli volt gazdálkodó jelenleg nyugdíjas rakodómunkás. Egy rühes patkányt kellene mellétemetni, különben kidobja magából a föld. Egy 50 éves szaftos megjegyzése: kár ,hogy az anyja .. nem volt szecskavágó, mikor kibújt belőle."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD