|
|
|
|
|
|
|
|
BBC, Késő esti panoráma:
Képviselő-választás - interjúk
" - Milyen érzés a választásból győztesen kikerülni, Raffay Ernő
úr, most már mint képviselő, Szeged város képviselője?
- Az első érzés, amit érzek, a köszönet annak a 6720 szegedi
választó polgárnak, akik eljöttek ma, ezen a szép szegedi meleg
napon, és a Magyar Demokrata Fórum jelöltjére szavaztak. Én úgy
vélem, hogy ma, Szegeden, Magyarországon egy viszonylag jelentős
lépést tettünk a magyar demokrácia kiépítése felé. Ugyanakkor éppen
arról beszélgettünk most a Demokrata Fórum-beli barátaimmal, hogy el
vagyunk arra szánva, hogy azon az úton, amire a MDF rálépett, végig
is fog menni. Ez azt jelenti, hogy a következő országgyűlési
választásokon is országgyűlési jelölteket fogunk állítani, sőt, a
helyhatósági választásokon is."
|
|
|
|
|
|
|
- Holland sajtóvélemények - 1. folyt.
|
Míg az osztrák közvélemény a nyugati határok teljes eltünését kívánja, Keletre visszasírja a vasfüggönyt. De nem zavar ez minket. Minden ötödik magyar a szegénységi küszöb alatt él, az infláció 17 százalékos, az életszínvonal visszaesett az 1973-as szintre, az egy főre jutott dolláradósság a legnagyobb Kelet-Európában - tudósít a Telegraaf. - De mindez képtelen elvenni az örömöt - véli a lap. Magyarországon már maguk a pártvezetők is nyíltan parlamenti demokráciáról, többpártrendszerről beszélnek, s Magyarországot hamarosan nem hívják népköztársaságának, a címerből eltűnik a vörös csillag. Berecz János a sűllyesztöben. A hajdani pártüdülőkben nyugati túristák szaunáznak, a független pártok nőnek mint a gomba. Nagy Imrét és társait rehabilitálják, Európa legfiatalabb miniszerelnöke, a Harwardot is megjárt Németh Karl - kereszteli újra Németh Miklóst a cikkíró. Aztán: 1956 - ellenforradalom, vagy népfelkelés? - teszi fel a kérdést a cikkíró. És nemcsak ő: június eleje óta általában minden Magyarországról megjelent cikk megemlíti a forradalmat, amelynek leverése akkoriban Hollandiában is tömegmegmozdulást váltott ki. A kommunista székház akkori ostromáról is beszámol a Vrij Nederland "Nagy Imre az észt osztó" című cikkében. Akkor hangzottak az egyik székházat védő kommunista vezető szájából a történelmi szavak: "Évekig hívtuk a tömeget, hogy jöjjön hozzánk, és tessék, most itt van, és vasrudakkal kell őket távol tartanunk." Azokban a napokban a magyarországi események hatására veszítette el Sztálin útját Amsterdam is. - A most 77 éves Job Zwart így emlékszik: - Két exkommunista társammal ballagtunk, és lecsavaroztuk az utcatáblát, kiraktuk, hogy Szabadság út. Jött a rendőrség, szóltak, hogy ezt nem lehet, mi meg mondtuk, hogy már miért nem lehetne. Aztán bementünk a polgármesterhez, aki rögtön fogadott minket. Ő is azt mondta, hogy ezt nem lehet. Mi mondtuk: de lehet (folyt.)
1989. augusztus 5., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|