 |
|
|
|
|
|
|
|
BBC, Késő esti panoráma:
Képviselő-választás - interjúk
" - Milyen érzés a választásból győztesen kikerülni, Raffay Ernő
úr, most már mint képviselő, Szeged város képviselője?
- Az első érzés, amit érzek, a köszönet annak a 6720 szegedi
választó polgárnak, akik eljöttek ma, ezen a szép szegedi meleg
napon, és a Magyar Demokrata Fórum jelöltjére szavaztak. Én úgy
vélem, hogy ma, Szegeden, Magyarországon egy viszonylag jelentős
lépést tettünk a magyar demokrácia kiépítése felé. Ugyanakkor éppen
arról beszélgettünk most a Demokrata Fórum-beli barátaimmal, hogy el
vagyunk arra szánva, hogy azon az úton, amire a MDF rálépett, végig
is fog menni. Ez azt jelenti, hogy a következő országgyűlési
választásokon is országgyűlési jelölteket fogunk állítani, sőt, a
helyhatósági választásokon is."
|
|
|
|
|
|
 |
A Kocsis-ügy
|
München, 1989. augusztus 5. (SZER, A munka világa) - Miért
kellett meghalnia Kocsis Lászlónak? - Felolvassuk Szép Zoltán
írását:
- Önkezével vetett véget életének egy kamionsofőr. Budapest XX.
kerületében, Pesterzsében, a Helsinki út 2-ben élt feleségével és
két kiskorú gyermekével. A tipikusan munkáskerületnek tartott
városrész lakója maga is munkás volt, vállalatának hivatalos
véleménye szerint kiváló munkás. Sem munkavégzésben, sem
munkatársaihoz és a vállalathoz való viszonyában kifogást nem
emeltek ellene. Felelősséggteljes, példás életű embernek ismerték
lakótásai is, akik közül 13-an - és ez egyáltalán nem lebecsülendő
létszám - aláírásukkal is kiálltak mellette.
Az ilyen államapolgárra szokás azt mondani, hogy társadalmunk
hasznos tagja. Ilyen ember az, akinek becsületes életvitelét
követendőül fogadhatná el akárki.
A Kossuth Rádió többször is foglalkozott terjedelmes riportban
az üggyel. A tényfeltárónak szánt beszélgetések számos kérdést
inkább csak megkerültek, mint tisztáztak, és nem volt csekély az
esettanulmány elemeinek imitt-amott észlelhető elnagyolása sem.
Például az egyik műsorban a bevezető mondatokban így hangzott el az
összegzés: "Kocsist tavaly egy októberi éjszakán máig tisztázatlan
körülmények között összeverték a rendőrök, akik ellen még ma is
folyik az eljárás." - Az előzmények ilyen összefoglalása sajnos
átlagos tragédiává mérsékeli a történteket. Ezért kigészítésre
szorul az emlékeztető.
Nem akármilyen októberi éjszakán verték össze a rendőrök a
Magyar Népköztársaság egy lelkiismeretesen dolgozó tagját, amiképpen
ezt a magyar rendőrök egyelőre bárkivel és bármikor megtehetik,
hanem 1988. október 23-ikára virradó éjjel. (folyt.)
1989. augusztus 5., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|