|
|
|
|
|
|
|
|
BBC, Késő esti panoráma:
Képviselő-választás - interjúk
" - Milyen érzés a választásból győztesen kikerülni, Raffay Ernő
úr, most már mint képviselő, Szeged város képviselője?
- Az első érzés, amit érzek, a köszönet annak a 6720 szegedi
választó polgárnak, akik eljöttek ma, ezen a szép szegedi meleg
napon, és a Magyar Demokrata Fórum jelöltjére szavaztak. Én úgy
vélem, hogy ma, Szegeden, Magyarországon egy viszonylag jelentős
lépést tettünk a magyar demokrácia kiépítése felé. Ugyanakkor éppen
arról beszélgettünk most a Demokrata Fórum-beli barátaimmal, hogy el
vagyunk arra szánva, hogy azon az úton, amire a MDF rálépett, végig
is fog menni. Ez azt jelenti, hogy a következő országgyűlési
választásokon is országgyűlési jelölteket fogunk állítani, sőt, a
helyhatósági választásokon is."
|
|
|
|
|
|
|
Új elképzelések az intézményes érdekegyeztetésre - Kik legyenek a résztvevők? (1. rész)
|
1989. augusztus 5., vasárnap - A gazdasági érdekegyeztetés jelenlegi módszerei igencsak kezdetlegesek; megfelelő formák hiányában keverednek a szerepek, feladatok, jelentős társadalmi szervezetek, állampolgári csoportok érzik úgy, hogy nincs lehetőségük érdekeik kifejezésére a döntések előtt. Ugyanakkor a formálódó piacgazdaság miatt is szükséges lenne egy olyan egyeztetési mechanizmus kialakítása, amelyben intézményesített formában minden fontosabb gazdasági döntést megelőzne a különféle érdekek egybevetése. Erre vonatkozóan az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatalban új elképzelések formálódnak, amelyekről Hercog László főosztályvezető tájékoztatta az MTI munkatársát.
Elmondta: a különféle érdekvédelmi szervezetek a kormánnyal folytatott kétoldalú tárgyalásokon kivül felső szinten ma mindössze az Országos Érdekegyeztető Tanácsban léphetnek fel intézményesített keretek között tagjaik képviseletében, de ott is csak a szüken vett bér- és munkaügyi kérdésekben. Ezért célszerű lenne létrehozni egy olyan fórumot, ahol konzultatív jelleggel általános gazdasági kérdésekben is - mint például a követendő gazdaságpolitika, a tervezés, a költségvetés és a szabályozás iránya, elvei - egyeztetnék elképzeléseiket a résztvevők. Az érdekütköztetések másik fontos színtere az árkérdésekkel foglalkozó tanács vagy bizottság lehetne, amelynek feladata kiterjedhetne a követendő árpolitika véleményezésére, a központi áremelések, illetve hatósági árak egyeztetésére és az árvitákban való közvetítésre. Változatlan tartalommal, de a bérügyek mellett más munkaügyi témákkal kiegészítve folytathatná tevékenységét - ha esetleg más néven is - az Országos Érdekegyeztető Tanács. Emellett szükség lenne az érdekek egyeztetésére a társadalombiztosítás kérdésköreiben is. E fórumok a munkáltatók és a munkavállalók érdeképviseleti szervei, valamint a kormány közötti egyeztetéseket szolgálnák. A résztvevők konkrétabb körülhatárolása azonban már korántsem ilyen egyszerű, mert új, társadalmilag igényelt és elfogadott szervezetek jöttek és jönnek létre, a tulajdonosi reform pedig a jelenlegi munkaadói kört alakítja majd át. Mivel a tárgyalásokból senkit sem szabad kizárni, de a tárgyalófelek körét sem lehet a végtelenségig szaporítani, az látszana a legcélszerűbbnek, ha a résztvevő érdekképviseleti szervezetek szövetségbe tömörülnének. (folyt. köv.)
1989. augusztus 5., szombat 18:28
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|