 |
|
|
|
|
|
|
|
BBC, Késő esti panoráma:
Képviselő-választás - interjúk
" - Milyen érzés a választásból győztesen kikerülni, Raffay Ernő
úr, most már mint képviselő, Szeged város képviselője?
- Az első érzés, amit érzek, a köszönet annak a 6720 szegedi
választó polgárnak, akik eljöttek ma, ezen a szép szegedi meleg
napon, és a Magyar Demokrata Fórum jelöltjére szavaztak. Én úgy
vélem, hogy ma, Szegeden, Magyarországon egy viszonylag jelentős
lépést tettünk a magyar demokrácia kiépítése felé. Ugyanakkor éppen
arról beszélgettünk most a Demokrata Fórum-beli barátaimmal, hogy el
vagyunk arra szánva, hogy azon az úton, amire a MDF rálépett, végig
is fog menni. Ez azt jelenti, hogy a következő országgyűlési
választásokon is országgyűlési jelölteket fogunk állítani, sőt, a
helyhatósági választásokon is."
|
|
|
|
|
|
 |
Kádár halála - francia visszhang (1. rész)
|
Párizs, 1989. július 7. péntek (MTI-tud) - A francia rádió- és televízió állomások csütörtök déltől vezető helyen számoltak be híradásaikban Kádár János haláláról.
Georges Marchais, az FKP főtitkára részvéttáviratot intézett az
MSZMP Központi Bizottságához, aminek szövegét az FKP KB küldöttsége
Maxime Gremetz vezetésével személyesen át is nyújtotta Palotás Rezső
párizsi nagykövetnek. A táviratban a főtitkár kifejezte a francia
kommunisták és saját megrendülését annak az embernek halála felett,
akihez a barátság szálai fűzték, és aki élete ötven évén át
,,szolgálta pártját, a dolgozókat és a magyar népet,,. Méltatta
pályafutásában, hogy ,,1956 tragikus eseményei után fáradhatatlanul
dolgozott a nemzeti megbékélésért, a demokrácia fejlesztéséért.
Mélyreható demokratikus reformok útján indította el Magyarországot,
hogy a szocializmus megfeleljen a magyar nép új törekvéseinek és
szükségleteinek. Nyilvánvaló, hogy ennek az irányzatnak a
megvalósítása sokféle nehézségbe ütközött,,. Georges Marchais
távirata külön kiemelve méltatta Kádár Jánosnak a kelet-nyugati
párbeszéd, a béke és a leszerelés előmozdításában játszott szerepét.
A francia lapok terjedelmes elemzésekben és méltatásokban
foglalkoztak Kádár János pályafutásával. A kommunista L,Humanité ,,a
peresztrojka előfutárát,, ismerte el benne, aki az 1956-os tragédia
után helyre tudta állítani a szocializmust Magyarországon. A Le
Monde talányosnak nevezte személyiségét, amelynek legfőbb rejtélye -
az, hogy november 1-jén a rádióban még dicsőségesnek méltatta a
Rákosi-rendszert megdöntő felkelést, majd órák múlva eltűnt és
ellenkormányt alakított - máig sem oldódott meg. Értékelése szerint
Kádár János a hatvanas években apránként magáévá tette ,,a
forradalmárok programjából azt, amit egy kommunista rendszer akkor
meg tudott emészteni,,. Helyet szorított a piacgazdaság elemeinek,
óvatosan nyitott a nyugati világra és megtűrte a másként
gondolkodókat. ,,Kádár Dubceket is támogatta, ameddig tudta, de azt
tanácsolta neki, hogy legyen óvatosabb. Aztán csatlakozott a
fegyveres beavatkozához, de kimutatta, hogy csak félszívvel,,.
Pályafutása végefelé az óvatoskodó reform kifulladt, az
elkerülhetetlen politikai reformmal nem is próbálkoztak, így a
rendszer védtelenül állt, amikor a válság bekövetkezett. A tavalyi
pártkonferencia idejére az események teljesen túllépték Kádár
Jánoson - fejezte be nekrológját a Le Monde. (folyt.)
1989. július 7., péntek 13:51
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|