|
|
|
|
Gazdasági támogatás - Magyarországnak is?
|
München, 1989. augusztus 4. (SZER, Világgazdasági magazin) - Már hosszabb ideje elfogadott a nézet, hogy a kelet-európai politikai és gazdasági reformok sikeréhez szükség van a Nyugat gazdasági és morális támogatására. Mivel a kommunista országok Európához történő újracsatlakozásáról és a világgazdasághoz való felzárkózásáról van szó, a Nyugat részvétele ebben az átvezető folyamatban nemcsak logikus, de elkerülhetetlen is. Noha már évek óta folynak a tudományos viták a segítés módjáról, gyakorlati lépésekre egész mostanáig nem került sor, mert maguk a kelet-európai reformok is nagyrészt csak szólamok maradtak. Most azonban Magyarországon és Lengyelországban megnőtt a valódi átalakulás lehetősége, és így a Nyugat is gyorsan alkalmazkodva a változás üteméhez, egy sor konkrét lépésre szánta el magát. - A legtöbb nyugati ország már eddig is hajlandó volt gazdasági könnyítésekkel támogatni mind a kétoldalú kapcsolatokban, mind a nemzetközi gazdasági intézményekben Budapestet és Varsót. Az elmúlt hetekben azonban minőségi fordulat állott be: a reformok útjára lépett kelet-európai államok megsegítése kiemelt témaként szerepelt a párizsi gazdasági csúcstalálkozón. Ez a tekintélyes fórum bízta meg az Európai Közösség brüsszeli központját, hogy hívjon össze egy nemzetközi konferenciát Magyar- és Lengyelország megsegítésére. Így a kétoldalú és nem koordinált erőfeszítések sokoldalúan egyeztetett, összpontosított politikává fejlődtek. - Ez a folyamat nem választható el a moszkvai fejleményektől, nevezetesen attól, hogy a Szovjetunió most már nagyobb valószínűséggel hajlandó megtűrni a demokratikus politikai rendszer és piacgazdálkodás kialakulását egyes kelet-európai államokban. Gorbacsov - legalábbis közvetve - ezt a feltételezést erősítette meg, amikor levélben kérte a párizsi csúcsértekezlet résztvevőit, hogy segítsék elő a Szovjetunió integrálódását a világgazdaság globális rendszerébe. (folyt.)
1989. augusztus 4., péntek
|
Vissza »
|
|
- Gazdasági támogatás - 1. folyt.
|
Egyelőre nehéz felmérni e fejlemények horderejét, mert egybeestek a gorbacsovi vezetés eddigi legnagyobb próbatételével, az országos méretű sztrájkokkal. De feltételezve, hogy ha a gorbacsovi bel- és külpolitika folytatódik, akkor lényegében arról van szó, hogy a Szovjetunió megkezdte birodalma külső övezetének lassú dekolonizációját. Kibontakozóban van az Egyesült Államok és Európa együttműködése több más nyugati ország részvételével, a kommunizmus utáni Kelet-Európához fűződő partneri viszony kialakítására. E történelmi folyamat kezdeti szakaszában a reformok gazdasági támogatásán, és a Nyugathoz történő felzárkózás elősegítésén van a hangsúly. Ezt a Szovjetunió is óhajtja, ezért Moszkva sem ellenzi a nyugati kezdeményezéseket. - A szeptemberi miniszteri szintű tanácskozást előkészítő szakértői konferenciát már meg is tartották Brüsszelben. Az Európai Közösség 12 országán kívül jelen volt az EFTA hat tagállama, valamint az Egyesült Államok, Kanada, Japán, Új-Zéland és Ausztrália. Noha Magyarországot és Lengyelországot nem hívták meg, az Európai Közösség máris szakembereket küldött a két érintett országba a helyzet felmérésére. Varsó is, Budapest is előterjesztette, hogy elsősorban milyen segítségre tart igényt. +++
1989. augusztus 4., péntek
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|