|
|
|
|
Iskola, tanár nélkül (1.rész)
|
London, 1989. augusztus 4. péntek (MTI-Panoráma) - Az osztályteremben jólnevelten üldögélnek a diákok, pedig a katedrán nincsen senki. Az óra végén a diákok kitódulnak, majd a szünet után ismét vissza. Tanár még mindig nincs... Ez George McGregor újonnan kinevezett angol közoktatási miniszter lidércálma is lehetne, de ahogy a helyzet kinéz, ősztől a való élet is lehet, legalábbis Londonban és jó néhány környékbeli település iskoláiban.
Tömegesen hagyják el a pályát az angol tanárok, és az újonnan meghirdetett állásokra hihetetlenül kevesen jelentkeznek. Egy London-közeli grófságban, ahol tavasszal 77 középiskola 447 állást hirdetett meg, 53 helyre egyáltalán nem érkezett pályázat, több mint 100-ra alig egy-egy. Némelyiket háromszor, négyszer is meghirdették. A válság nem csak az olyan szaktárgyak sújtja, amelyeknek a művelői a nem tanári pályán jobb állást kaphatnak - vállalatoknál a matematikusok például könnyedén megkeresik a tanári fizetés sokszorosát, kisebb felelősséggel, és nem kell otthon dolgozatokat javítaniuk -, hanem a humán tárgyak oktatóiból is hiány van. Nincs angol tanár, második idegen nyelv tanításáról pedig a legtöbb helyen szó sem lehet. A helyzet sürgős intézkedést kíván, különben egyes iskolákban valóban haza kell küldeni szeptemberben a diákokat. A kormány most külföldön - Új Zélandon, Ausztráliában, Barbadoson és a kontinensen, például az NSZK-ban és Skandináviában toboroz tanárokat. A pályán maradók ezt éppoly kétkedéssel fogadják, mint a szülők. Az igazán jó pedagógus otthon is megtalálja számítását, így kérdéses, hogy milyen szinvonalat képvisel majd az, aki enged a brit kormány csábításának. A lázas kapkodás közben - s nem csak az iskolák zavartalan működéséért felelős felsőbb szervek kapkodnak, hanem a lelkiismeretes pedagógusok is - a képtelen helyzet okát találgatják. A pedagógusok sokkal kevesebbet keresnek, mint azonos végzettségű társaik, akik más területen helyezkedtek el. Nem véletlen, hogy főként ott kevés a tanár, ahol drága a megélhetés, magas a lakbér. Ebben látják az okot a legtöbben. Van azonban más magyarázat is: hiányzik a hivatástudat, főként az új nemzedékből. A kör itt bezárul. Ha egyszer nincs jó pedagógusgárda, amelyik kellő szinvonalon oktat, hivatástudattal, és ezt továbbadja, akkor nemzedékek múlva sem lesz megoldás. (folyt.)
1989. augusztus 4., péntek 08:39
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|