Rendszerváltás és az MTI

	A HNF gazdaságpolitikai bizottságának ülése (1. rész)
1989. június 23., péntek - A jövő héten az Országgyűlés elé kerülő, az államháztartás reformjára vontakozó koncepció nem konzisztens előterjesztés nincs kellően alátámasztva számításokkal. A mellékletekkel együtt 500 oldalnyi anyaggal a pénzügyi tárca mintha tudatosan sokkolni vagy félrevezetni akarná a képviselőket - hangzott el a Hazafias Népfront gazdaságpolitikai bizottságának pénteki ülésén. A kemény bírálattal illetett előterjesztésről éppen ezért úgy vélekedtek a bizottság tagjai, hogy az csupán első olvasat lehet, egyfajta referátum, így a honatyák semmiképpen ne szavazzanak róla, még - a tervezett parlamenti forgatókönyv szerint - megerősítő határozatot se hozzanak a koncepcióval kapcsolatban. Ugyancsak heves kritika érte a bizottság ülésén a közelmúltban elfogadott, s a tulajdoni reform gyorsítására hivatott átalakulási törvényt. Volt aki úgy vélekedett: a törvény egyáltalán nem a továbblépést, a kibontakozást, a gazdaság új növekedési pályára állítását segíti. Éppen ellenkezőleg: megmerevíti, sőt valósággal bebetonozza a gazdaság szerkezetét. A törvény elfogadásával ismételten rosszul vizsgázott mind az államigazgatás, mind a Parlament - hangzott egy másik érvelés, megkockáztatva azt is, hogy az átalakulási törvénnyel voltaképpen becsapták a Parlamentet. A bizottsági ülés vitaanyagában ezzel kapcsolatosan egyebek között az olvasható: már a törvény kidolgozása és elfogadtatása során több szabálytalanság történt. Például az előkészítésbe nem vonták be a szakmai köröket, s nem készült a tervezethez világos gazdasági és jogi indokolás. Ennek következtében a képviselők nem értették az egyébként is számos tisztázatlan pontot tartalmazó törvényt, a parlamenti ülésen vitaképtelenek voltak, míg az igazságügyminiszter azzal nyugtatta meg őket, hogy csupán jogtechnikai ügyről van szó. A vitaanyag ugyanakkor rámutat arra is, hogy az átalakulási törvény vagyonuk leértékelésére kényszeríti az egyes vállalatokat, s ezáltal ösztönözheti a külföldet a magyar érdekeltségek felvásárlására. A vitaanyagban olvasható érvelés szerint ennek során viszont jelentős tőkeveszteségeink keletkezhetnek. Ugyanakkor e folyamatok jelentős differenciálódást idéznének elő a gazdasági életben, elsősorban a vagyonát befektetni képes magánszektor, azaz egy meglehetősen szűk gazdasági elit javára. (folyt.köv.) 1989. június 23., péntek 15:44
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »