Rendszerváltás és az MTI

	Az átalakulási törvény nem segít a kisiparosokon (1. rész)
1989. június 2., péntek - A jelenlegi gazdasági és jogi szabályok - és ez az újonnan születőkre is vonatkozik - nem segítik kellőképpen a magánvállalkozás kibontakozását, nem érvényesül a szektorsemlegesség és ez ellen a KIOSZ tiltakozik - összegezte a Kisiparosok Országos Érdekvédelmi Szervezetének véleményét Károlyi Miklós, a KIOSZ újonnan megválasztott főtitkárhelyettese az MTI munkatársának adott nyilatkozatában. Mint mondotta, a parlament által a napokban elfogadott átalakulási törvény figyelmen kívül hagyja a magánvállalkozói szférát, mert hatálya nem terjed ki a 160 ezer tagot számláló kisiparosságra és a 35 ezer kiskereskedőre sem. Pedig a gazdasági forma átalakítása a magánvállalkozói szférában éppen olyan természetes velejárója kell legyen a gazdálkodásnak, mint az állami vállalatok és szövetkezetek, valamint más gazdasági társaságok esetében. Hiánya megakasztja az üzleti életet, mert az átalakulás csak a ,,megszűnés,, közbeiktatásával oldható meg. Ez pedig azt is jelenti, hogy a kisiparosnak üzleti vagyona után adót kell fizetnie. Mégpedig progresszív személyi adót, gyakorlatilag tehát a kisiparos képtelen az átalakulásra, és tőkéjét nem tudja változatlan formában tovább működtetni. Ugyanígy nem teszik lehetővé a mostani szabályok és az új átalakulási törvény sem, az üzlet jelentős bővítését, illetőleg a visszafejlesztésre sincs lehetőség egyszemélyes vállalkozás esetében, mert az ilyen tipusú átalakulást is súlyos adó terheli. Ugyanakkor például az egyszemélyes kft átalakulását a törvény lehetővé teszi, az minden akadály nélkül nőhet többszemélyes vállalkozássá. A kisiparos ugyanezt nem teheti meg, csak ha megszűnteti iparát, ami azt is jelenti, hogy üzleti vagyona után adóznia kell. Az átalakulási törvény nem veszi figyelembe, hogy a vállalkozások megnőhetnek, illetve visszafejlődhetnek. A kisiparosságot érintő másik súlyosan méltánytalan jogszabály a főtitkár véleménye szerint az illetéktörvény. A kisiparosok túlnyomó részt családi vállalkozásban dolgoznak, ám az iparjogosítvány egy ember nevéhez fűződik. Halála esetén annak a családnak, amely egyébként maximálisan részese az üzleti sikernek, olyan magas örökösödési illetéket, valamint adót kell fizetnie, ami akadálya a nagyobb családi vállalkozások kialakulásának, hiszen ezeket az összegeket csak az üzleti vagyon rovására tudják kifizetni. (folyt.köv.) 1989. június 1., csütörtök 22:45
Vissza » A hírhez kapcsolódik »