|
|
|
|
Országgyűlés - első nap (9. rész)
|
Az önigazgatás elvetése az állami szektorban elméletileg sem helyes. Kulcsár Kálmán véleménye szerint a nyugat-európai tapasztalatokat is figyelembe véve célszerű lenne szűkíteni a vállalati tanácsi formát; nagyobb vállalatoknál a társasággá való átalakulás, kisvállalatoknál pedig a közgyűléses forma ösztönzésével, de semmiképpen sem erőszakos központi beavatkozással. Mélyen ellentétes lenne a jogállamisággal egy olyan állami vagyonkezelő központ felállítása is, amely Magyarország valamennyi állami vállalatával szemben gyakorolná a tulajdonosi jogokat. Egyébként az állami vagyonkezelés rendjével kapcsolatban sok, egymásnak is ellentmondó elképzelést fogalmaznak meg a közgazdászok. A miniszter egyetértett azzal a javaslattal, hogy gyorsítsák meg az állami vagyonkezelést meghatározó jogszabályokat, e munkálatok koordinálására nevezzenek ki kormánybiztost, s a törvényjavaslatot még az idén október 31-ig nyújtsák be a Parlamentnek. A törvényjavaslatban kiegyensúlyozott és kompromisszumos szabályok találhatók, amelyek az állami és a vállalati érdekeket egyaránt kielégítik. Így például az ál-részvénytársaságok létrejöttének megakadályozása érdekében a jogszabály kötelezővé teszi 20 százalékos, vagy 100 millió forint értékű külső tőke bevonását, ami a társaság alaptőkéjét növeli, nem pedig a költségvetést gazdagítja. Ha azonban a társaság létrejön, az eladott részvények ellenértéke nem növelheti az alaptőkét, a befolyt bevétel 80 százaléka a vagyonkezelőt illeti meg, míg 20 százalék marad a létrejött társaságnál. A társaságnál maradó részből az alaptőke 10 százalékáig kötelező ingyenes vagy kedvezményes dolgozói részvényt kiadni. Ilyen részvényt a dolgozók kis közösségei, csoportjai is kaphatnak. Az önkormányzó állami vállalatok átalakulásának a törvénytervezetben megfogalmazott szabályai zárt jogi konstrukciót képeznek. Ha azonban adott esetben túl merevnek bizonyulnak, úgy mód van arra, hogy eltérjenek ezektől az előírásoktól. A vállalat és a vagyonkezelő szervezet eltérő átalakulási rendben is megállapodhat, a törvény garanciális szabályai akkor fejtik ki hatásukat, ha nem jön létre ilyen megállapodás. A vállalat a megállapodásra nem kényszeríthető; ez a szabályozás tovább növeli az átalakulási törvény rugalmasságát. A vitában sokszor megfogalmazott kérdés: a hiányzó megfelelő vagyonértékelési módszer következtében nem kerül-e sor a nemzeti vagyon leértékelésére, elkótyavetyélésére. (folyt. köv.)
1989. május 30., kedd 14:56
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|