|
|
 |
|
 |
A kamara várja az átalakulási törvényt - Sajtótájékoztató (1. rész)
|
1989. május 24., szerda - A költségvetés hiányáért a gazdálkodó szervezetek csak részben okolhatók - mondta Kelényi Gábor, a kamara főtitkár-helyettese, a munkáltatók érdekvédelmi szervezetének új szóvivője, aki szerdán sajtótájékoztatón ismertette a kamara álláspontját az átalakulási törvényről, valamint a bérreformmal és a költségvetés reformjával kapcsolatos elképzelésekről.
A költségvetés gondjaival összefüggésben rámutatott: a
támogatások leépítése körüli vitában senki sem hajlandó kiteregetni
a kártyáit, s emiatt elég sok a félreértés, a félremagyarázás. Végre
világosan be kellene mutatni, hogy mire is megy el az az évi 200
milliárd forint, amit támogatások címén kifizetnek. Ebből az
összegből a gazdálkodók szűken vett támogatására körülbelül 20
milliárd forintot fordít az állam. Az bizonyos, hogy a támogatások
között jelentős tételt képvisel a kedvezményes lakáshitelek
kamatkülönbözetének átvállalása. Ezért a kamara megoldásként
javasolja a lakásforgalom szabadabbá tételét, úgy, hogy a
vállalatoknak nagyobb lehetőségük legyen dolgozóik lakáshoz
jutásának segítésére. Ebben az esetben elképzelhető lenne, hogy
gazdálkodó szervezetek átvállalnák dolgozóik lakáshitelének
kamatkülönbözetét.
A költségvetés reformjának elveivel a kamara túlnyomórészt
egyetért. A szóvivő azonban azt is fontosnak tartotta megjegyezni,
hogy a gazdaságban még mindig túlzott a központi
jövedelemcentralizácó. A gazdálkodókra különféle címen kirótt adók
és befizetési kötelezettségek az idén összességében elérik a tavaly
előtti csúcsot. A kamara szükségesnek látja az adórendszer
változtatását is; a személyi jövedelemadó progesszivitásának
csökkentését, a nulla kulcsos forgalmi adó körének mérséklését,
általában az ÁFA 5-20 százalék körüli alakítását. Az adórendszerbe
beépített kedvezményekkel kapcsolatban rámutatott: azok inkább
preferáló és támogató jellegüek, s nem a vállalkozások élénkítését
szolgálják, mint az kívánatos lenne. A szóvivő itt utalt arra is,
hogy restrikciós intézkedésekkel nem lehet a gazdaságot élénkíteni,
s a magyar pénzügypolitika sajátos következménye, hogy a pénzszűkítő
intézkedések eredményeként nálunk még olyan nyereséges cég is
fizetésképtelenné válhat, amely egyébként tisztán 4 milliárd
forintot fizet be évente a költségvetésbe. (folyt. köv.)
1989. május 24., szerda 14:59
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|