|
|
 |
|
 |
Hároméves program a gazdaság átalakítására - Átdolgozás után társadalmi vita (4. rész)
|
- Ehhez tartozik a struktúrapolitika is, vagyis hogy a piac
miként hat majd a termelési szerkezet változására. Marketing
szemléletű, a hiánygazdasággal szemben álló termelési struktúrára
van szükség, mindenekelőtt a feldolgozóiparban. Az úgynevezett
válságágazatokban - mint amilyen a kohászat, a szénbányászat, és
egyes vegyipari ágak - növekednek az állami feladatok, különösen a
felszámolási eljárások következetes végrehajtásában.
- Kulcskérdésként kezeli a tervezet a tulajdonreform megkezdését
is. Három év alatt valószínűleg nem lehet nagy áttörést elérni
etekintetben, de a folyamatos változást érzékelhetővé kell tenni.
Fontos lépés a folyamatban az átalakulási törvény megalkotása, a
vagyonkezelő központok működési feltételeinek kimunkálása, és a
privatizálás, amelyre nemcsak a kereskedelemben van szükség, hanem
az iparban, az építőiparban, a szolgáltató és humánszférában is. A
reformbizottság szerint a privatizációra is kormányprogramot kell
kidolgozni, annál is inkább, mert sem a dereguálációnak, sem a
privatizációnak nincsenek meg a szükséges állami intézményei. Amúgy
is csak átfogó tulajdonreformmal képzelhető el a működőtőke
bevonása.
- Végül, de nem utolsó sorban ez az egész programcsomag nem
fogadtatható el a társadalommal, ha nem kerül sor alapvető
változtatásokra az elosztási politikában; mindenekelőtt a
lakásgazdálkodás finanszírozásában, továbbá az egészségügyi és a
nyugdíjrendszerben. Ugyanakkor számolni kell azzal, hogy mindez a
lakosság széles rétegeit érintő jövedelmi átrendeződéssel is jár,
vagyis lesznek, akik kedvezőtlenebb helyzetbe kerülnek, mások, így
például a fiatalok viszont jobb feltételekhez juthatnak.
Megalapozott társadalmi igénynek tartjuk olyan szociális háló
kiépítését is, amely a legszegényebb rétegekre koncentrál.
- A programban számolnak a tartós inflációval és az állami
támogatások drasztikus leépítésével. Milyen ütemű lesz - a várakozás
szerint - a következő években az infláció, lehet-e azt mesterségesen
fékezni, és mekkora támogatásleépítést képzelnek el?
- Mindkét kérdéssel a reformbizottság részletesen és külön is
foglalkozott a munkacsoport anyaga alapján. Egységes véleményünk
szerint az infláció adminisztratív eszközökkel való fékezése a
reform szétzilálását jelenti. Tartósan - legalább is a három év
alatt - 15 százalék körüli átlagos évi inflációval kell számolni, s
ez a mérték is csak erőteljes antiinflációs politikával tartható.
(folyt. köv.)
1989. május 3., szerda 00:00
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|