|
|
 |
|
 |
A KGST export-tevékenysége
|
Washington, 1989. augusztus 3. (Amerika Hangja) - A KGST az
utóbbi időkben nem sok eredménnyel büszkélkedhet. Európai
szerkesztőségünk éppen ezért figyelt fel a most kimutatatott
export-rekordra. - Kapcsoljuk Bécset, a mikrofonnál Simányi Tibor:
- Ez év júniusáig 1,8 millió szovjet polgár látogatott el a
határmenti magyar falvakba és városokba, hogy bevásároljon. A
nemrégiben Bécsben lezajlott World-Tech Wienna című tudományos
kiállításon a Budapesti Műszaki Egyetem Szerveskémiai Intézete
bemutatott egy Asteocin nevű új gyógyszert a csontsorvadás ellen, s
a magyar kutatás más eredményeit is szemügyre vehette a nyugati
tudományos világ. Így például a gyógyászat céljaira folytatott
lézerkutatás eddigi eredményét.
Mindez csupán annak az erőfeszítésnek a felsőfoka, amellyel a
KGST-országok - s közöttük bécsi felfogás szerint Magyarország
előkelő helyet foglal el - biztosítani kívánják részvételüket a
világkereskedelemben, mert a legtöbb KGST-állam, így elsősorban a
Szovjetunió nyugati exportjának fő tétele változatlanul a
tüzelőanyag, tehát az ásványolaj és a földgáz és termékei.
1987-ben a Nyugat 64 százalékban vett át ilyen tüzelőanyagot a
Szovjetuniótól és 17 százalékban a kis KGST-országoktól - ezt
jelenti a bécsi gazdaságkutató intézet. A legfontosabb tételek az
ásványolaj 12 százalékban és az ásványolaj-termékek 19 százalékban.
Az 1988-as mérleg még nem készült el, de a szakértők véleménye
szerint ebben az évben is a Szovjetunió volt a világ legnagyobb
ásványolaj-exportőre, miután 1986-ban és 1987-ben kis mennyiséggel
ugyan, de lemaradt Szaúd-Arábia mögött. Az utóbbi két év szovjet
eredménye azonban meglepő, mert a piac igen gyenge volt. A
nyugat-európai szükséglet mindössze 1,5 százalékkal növekedett.
(folyt.)
1989. augusztus 3., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- A KGST export-tevékenysége - 1. folyt.
|
1988-ban a Szovjetunió főleg Franciaországba, Olaszországba,
Spanyolországba és Görögországba szállított több ásványolajat, igaz
ellenüzletek alapján.
Az OECD 24 államának keleti ásványolaj- és olajtermék importja
1988-ban 92 millió tonnát tett ki, azaz 5,1 százalékkal többet, mint
1987-ben. Ausztria, Finnország, Olaszország és Svédország 15
százalékban függenek a keleti importtól, az NSZK, Franciaország és
Hollandia 12-13 százalékban.
A szovjet energiagazdálkodás másik nagy tétele a földgáz.
1969-ben megépült az első Ausztriába vezető csővezeték, s azóta a
szovjet energiagazdálkodás főként nyugati államokba szállít
földgázt, ami valutabevételének 13 százalékát teszi ki.
A Nyugat földgáz-szükségletének majdnem egyharmadát, pontosan
30,5 százalékát szerezte be 1988-ban a Szovjetunióban, s ha
tekintetbe vesszük, hogy 1988-ban egy barrel, tehát 159 liter
ásványolaj ára átalagban 14,8 dollárra rúgott, akkor némi képet
kaphatunk arról, mennyi nemesvalutát vesz be a szovjet gazdaság az
energiaszállításokból. Ugyanakkor kénytelenek a kis KGST-országok
tudomásul venni, hogy a folyékony arany már nem folyik olyan
mértékben a Szovjetunióból, mint még az 50-es meg a 60-as években. A
szovjet gazdasági szervek nem hajlandók silány minőségű árukért jó
nyersanyagot szállítani, amit nyugaton nemesvalutáért adhatnak el.
Azt a kérdést is felteszik a bécsi szakértők: hogyan alakul majd a
szovjet energia- és nyersanyag export, ha talán néhány év múlva
végrahajtanak eredménnyel bizonyos reformokat, s a szovjet iparnak
magának lesz szüksége az ásványolajra, földgázra és termékeire? +++
1989. augusztus 3., csütörtök
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|