|
 |
 |
 |

A KGST export-tevékenysége
|

Washington, 1989. augusztus 3. (Amerika Hangja) - A KGST az utóbbi időkben nem sok eredménnyel büszkélkedhet. Európai szerkesztőségünk éppen ezért figyelt fel a most kimutatatott export-rekordra. - Kapcsoljuk Bécset, a mikrofonnál Simányi Tibor: - Ez év júniusáig 1,8 millió szovjet polgár látogatott el a határmenti magyar falvakba és városokba, hogy bevásároljon. A nemrégiben Bécsben lezajlott World-Tech Wienna című tudományos kiállításon a Budapesti Műszaki Egyetem Szerveskémiai Intézete bemutatott egy Asteocin nevű új gyógyszert a csontsorvadás ellen, s a magyar kutatás más eredményeit is szemügyre vehette a nyugati tudományos világ. Így például a gyógyászat céljaira folytatott lézerkutatás eddigi eredményét. Mindez csupán annak az erőfeszítésnek a felsőfoka, amellyel a KGST-országok - s közöttük bécsi felfogás szerint Magyarország előkelő helyet foglal el - biztosítani kívánják részvételüket a világkereskedelemben, mert a legtöbb KGST-állam, így elsősorban a Szovjetunió nyugati exportjának fő tétele változatlanul a tüzelőanyag, tehát az ásványolaj és a földgáz és termékei. 1987-ben a Nyugat 64 százalékban vett át ilyen tüzelőanyagot a Szovjetuniótól és 17 százalékban a kis KGST-országoktól - ezt jelenti a bécsi gazdaságkutató intézet. A legfontosabb tételek az ásványolaj 12 százalékban és az ásványolaj-termékek 19 százalékban. Az 1988-as mérleg még nem készült el, de a szakértők véleménye szerint ebben az évben is a Szovjetunió volt a világ legnagyobb ásványolaj-exportőre, miután 1986-ban és 1987-ben kis mennyiséggel ugyan, de lemaradt Szaúd-Arábia mögött. Az utóbbi két év szovjet eredménye azonban meglepő, mert a piac igen gyenge volt. A nyugat-európai szükséglet mindössze 1,5 százalékkal növekedett. (folyt.)
1989. augusztus 3., csütörtök
|

Vissza »
|
 |

- A KGST export-tevékenysége - 1. folyt.
|

1988-ban a Szovjetunió főleg Franciaországba, Olaszországba, Spanyolországba és Görögországba szállított több ásványolajat, igaz ellenüzletek alapján. Az OECD 24 államának keleti ásványolaj- és olajtermék importja 1988-ban 92 millió tonnát tett ki, azaz 5,1 százalékkal többet, mint 1987-ben. Ausztria, Finnország, Olaszország és Svédország 15 százalékban függenek a keleti importtól, az NSZK, Franciaország és Hollandia 12-13 százalékban. A szovjet energiagazdálkodás másik nagy tétele a földgáz. 1969-ben megépült az első Ausztriába vezető csővezeték, s azóta a szovjet energiagazdálkodás főként nyugati államokba szállít földgázt, ami valutabevételének 13 százalékát teszi ki. A Nyugat földgáz-szükségletének majdnem egyharmadát, pontosan 30,5 százalékát szerezte be 1988-ban a Szovjetunióban, s ha tekintetbe vesszük, hogy 1988-ban egy barrel, tehát 159 liter ásványolaj ára átalagban 14,8 dollárra rúgott, akkor némi képet kaphatunk arról, mennyi nemesvalutát vesz be a szovjet gazdaság az energiaszállításokból. Ugyanakkor kénytelenek a kis KGST-országok tudomásul venni, hogy a folyékony arany már nem folyik olyan mértékben a Szovjetunióból, mint még az 50-es meg a 60-as években. A szovjet gazdasági szervek nem hajlandók silány minőségű árukért jó nyersanyagot szállítani, amit nyugaton nemesvalutáért adhatnak el. Azt a kérdést is felteszik a bécsi szakértők: hogyan alakul majd a szovjet energia- és nyersanyag export, ha talán néhány év múlva végrahajtanak eredménnyel bizonyos reformokat, s a szovjet iparnak magának lesz szüksége az ásványolajra, földgázra és termékeire? +++
1989. augusztus 3., csütörtök
|

Vissza »
|
|
|
 |
|
|