Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › augusztus 03.
1989  1990
1989. június
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
1989. július
HKSzeCsPSzoV
262728293012
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31123456
1989. augusztus
HKSzeCsPSzoV
31123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Phralipe Független Cigány Szervezet Ügyvivő Testületének nyilatkozata

"Megrendülten értesültünk arról, hogy 1989. július 24-én a ,,szigorított őrizet,, elleni tiltakozásképpen a váci börtönben öngyilkosságot követett el Kalányos Sándor 36 éves őrizetes."
Amerika Hangja, Esti híradó:

Szovjet katonai költségvetés

"Amerikai becslések rávilágítanak, hogy a szovjet katonai kiadások évente 3 százalékkal emelkedtek Mihail Gorbacsov 1985-ben történt hatalomra jutása óta."

A magyar ellenzékről - Tamás Gáspár-interjú (II.)

London, 1989. augusztus 3. (BBC) - Munkatársunk, Siklós István
meginterjuvolta a neves magyar ellenzékit, Tamás Gáspár Miklóst.
Hallgassák meg a tegnapi Késő esti adásunkban elhangzott interjú
második részét:

    - Mi az a személyes törekvése Tamás Gáspár Miklósnak, amivel
most így, ezzel a rendelkezésünkre álló nyelvvel meg lehet bírkózni,
mi az a változás, amit szeretne akár az ellenzék magatartásában,
akár pedig az általános helyzetet illetően?

    - Az ellenzék magatartására azonnal visszatérek. Az a változás,
amelyet én kívánok, az elsősorban a szabadság garanciáinak a
kialakítása. Nem egy olyan Magyarországot szeretnék, ahol a
szabadság csak úgy tartható fenn, ha az egyik nép szüntelen ébersége
őrködik az intézmények felett, és mindenkit ez az éberség szüntelen
politikai aktivitásra kényszerít, mert ez a fajta mozgósítottság a
jakobinus erényterrorhoz fog vezetni. Nem azt kívánom, hogy egy
olyan demokráciánk legyen - hogy most kvalifikáltan, minősítve
használjam ezt a szót -, ahol a többségi akarat úgy érvényesül, hogy
a többségnek szüntelenül magának kell létrehoznia a politikai
változásokat, mert nem bízhat meg azokban az intézményekben, amelyek
képviselik.

    Két dologra van szükség ahhoz, hogy tisztességes és elviselhető
viszonyok jöjjenek létre Magyarországon. Az egyik az, hogy
radikálisan csökkenteni kell az állam hatalmát és befolyását, sokkal
több tere kell, hogy legyen az állampolgárok öntevékenységének,
magánéletének, alkotóképességének, szellemességének, üzleti
érzékének, fantáziájának, s mindez egy olyan területen, amibe az
állam nem szólhat bele. (folyt.)


1989. augusztus 3., csütörtök


Vissza »


- Tamás Gáspár-interjú (II.) - 1. folyt.

Most ennek az államnak, amelyet komoly törvényi kötöttségek
béklyóznak, és ez így helyes, ennek az államnak viszont meg kell
szabadulnia nemcsak a diktatórikus beidegződésektől, hiszen ez
magától érthetődik, meg kell szabadulnia attól a képtől, amely a
szocialista ideológia értelmében az államról él, amely azt gondolja,
hogy az állam az egyik, sőt a legfőbb szereplője a társadalomban
végbemenő folyamatoknak.

    Nem, az államnak csak szabályozónak, felügyelőnek, a
törvényesség biztosítékának kell lennie. Az állam nem lehet az egyik
szereplője ezeknek a folyamatoknak, így például az állam maga nem
gazdálkodhat, az állam ne legyen résztvevője a gazdaságnak, hanem
csak ellenőrzője annak, hogy a játék tisztességesen follyék a
piacon.

    Nos, ha ezt a két feltétel teljesül, és ennek a két feltételnek
a teljesítése rendkívül nehéz, de ha megkezdjük ennek a
teljesítését, akkor azt hiszem, hogy lehetségessé válik az, hogy ne
csak szakítsunk a múlttal, ne csak egy radikálisan új helyzetet
hozzunk létre, hanem az is létre jöhet, az is végbe mehet, hogy
visszataláljunk a saját szabadelvű hagyományainkhoz, hogy
visszataláljunk Széchenyihez és Deákhoz. Ez az igazi nagy szabadelvű
hagyománya Magyarországnak, amelyre joggal lehetünk büszkék, és
amelynek van egy kidolgozott tájszólása, egy kidolgozott politikai
dialektusa, amelyet újra meg lehet és meg kell tanulni.

    Én nagyon félnék egy olyan állapottól, amely - akárcsak a
kommunista forradalom - megint a tabula rasa-val kezdi, megint a
semmiből akar építkezni. A semmiből való építkezés és a doktriner
racionalista radikalizmus semmi jóhoz nem vezet - én ettől félek.
Azt gondolom, hogy a változásnak olyannak kell lenni, hogy lehetővé
tegye a nemzet számára azt a politikai tanulási folyamatot, a
szabadság megtanulását, amelyre óhatatlanul szükség van, de úgy,
hogy erre ne kényszerítse az állami túlhatalom, mert a szabadságra
való kényszerítés már megint, ugye a francia forradalomnak egy
gyászos öröksége, és ezt pedig nem szeretném látni.

- És ami az ellenzéket illeti? (folyt.)


1989. augusztus 3., csütörtök


Vissza »


- Tamás Gáspár-interjú - 2. folyt.

- Ami az ellenzéket illeti, én azt gondolom, hogy az ellenzéknek
meg kellene szabadulnia szintén egy-két dologtól. Hadd soroljam azt,
ami itt eszembe jut. Azt gondolom, hogy meg kell szabadulni attól a
látszattól - amely egyébként hamis látszat -, hogy az ellenzéki
pártok a főbb értelmiségi csoportok. Nem ... az áramlatok köré
szerveződő értelmiségi irányzatokról van itt szó, hanem politikai
szervezetekről, amelyeknek a lényeges funkciója a közvélemény
kifejezése és befolyásolása egyszerre, és a véleges funkciója az,
hogy ha a közvéleményt saját igazukról meg tudják győzni, akkor
kormányt alakítsanak és gyakorolják a törvényben korlátozott
hatalmat az országban.

    Nem az a baj, hogy az értelmiség irányít bizonyos politikai
csoportokat, hanem az, hogy ez időnként olyan stílusban történik,
mintha itt még mindig csak értelmiségi áramlatokról volna szó. A
másik dolog pedig, szintén egy érthető következménye az elmúlt
éveknek: megszoktuk azt, hogy kevesen vagyunk és kevesen értenek
bennünket. Van egyfajta csoport-meghitség - amelynek a lelki
előnyeit nem tagadom -, amelyen túllépni időnként tulajdonképpen nem
is akaródzik számos csoportnak, amelynek a tagjai és vezetői jól
érzik magukat azoknak az embereknek a körében, akikkel könnyű
egyetérteni, akiket megszoktak, legalábbis azt mondják, a szociális
stílusát megszokták, és nem határozzák el magukat arra, hogy igazán
kilépjenek a síkra. És ezzel függ össze szorosan az is, hogy
végtelenül félénk az ellenzék propagandája és politizálása. (folyt.)


1989. augusztus 3., csütörtök


Vissza »


- Tamás Gáspár-interjú - 3. folyt.

A közvélemény szerintem az indokoltnál rosszabb véleménnyel van
az ellenzékről, amelynek igenis van véleménye a politikai jövőről,
amelynek vannak elképzelései beleértve a gazdasági elképzeléseket
is, és amelyeket agresszívabban, sikerre törekvőbben, nyerésre
törekvőbben kellene képviselni.

    Annak ellenére, hogy a hatalom, a siker, a dícsőség, a nagyság
szótárát kisajátította a bolsevizmus - ezek után nekünk nem kell -,
de van egy olyanfajta siker, egy olyanfajta győzelem és egy
olyanfajta dícsőség, amelyet mindenféle szégyen nélkül válalhat egy
politikai csoport, mert ez a nép támogatásából, megértéséből és
egyetértéséből táplálkozik, és nem az az eredménye, hogy a
megbízóinkat elnyomjuk és eláruljuk, hanem az, hogy törekvéseiket
érvényre juttatjuk. Hogyha ezek a lelki és politikai tényezők meg
tudnak változni, akkor az ellenzék végre kiléphet abból a
deffenzívából, amelybe egyébként nem főleg a saját hibái juttatták,
hanem a helyzet természete.

    - Elképzelhető-e egyáltalán győzelemről és dícsőségről beszélni
bármelyik politikai pártnak, csoportosulásnak, akkor, amikor
vészesen zuhan az életszínvonal? Tehát az a néptömeg, amelyet
irányítani szeretne, megnyerni szeretne, az egyre elégedetlenebb és
egyre boldogtalanabb a sorsával.

    - Én azt hiszem, hogy éppen ez az, ami igazából esélyt kellene
jelentsen az ellenzék számára, elvégre nem mi juttattuk ide ezt az
országot, hanem nagyrabecsült parlamenti ellenfelünk, a Magyar
Szocialista Munkáspárt.

    Nyugodtan állhatunk a választók elébe azt mondván, hogy a
jelenlegi kormánypárt az okozója a gazdasági válságnak. Miért ugyan
ezt a pártot bíznák meg a választók azzal, hogy megpróbálja
kivezetni az országot a válságból? Talán új erőkkel kellene
kísérletezni. És nyugodtan mondhatjuk, hogy az elkerülhetetlen rövid
távú életszívonal-csökkentés, amely mindenképpen bekövetkezik, mást
jelent kommunista győzelem esetén és mást jelent a demokratikus
ellenzéki erők győzelme esetén, mert ez utóbbiak rendelkeznek olyan
elképzelésekkel, amelyek kijuttathatják ebből a mély pontból
Magyarországot akkor is, hogyha nem rövid idő alatt. (folyt.)


1989. augusztus 3., csütörtök


Vissza »


- Tamás Gáspár-interjú - 4. folyt.

Ezen kívül pedig még valami van, amiről nagyon kevesen
beszélnek, akik pusztán az eladósodás mértékével mérik a magyar
helyzet súlyosságát. Magyarországon nagyon komoly gazdasági
erőforrások vannak, amelyeknek a kiaknázását a jelenlegi állami
szektor túlsúlya és az abszurd adórendszer korlátozza. Ezek az
erőforrások felszabadíthatók, hogyha megtörténik az igazi gazdasági
reform, amelynek a bevezetésével immáron 15 éve hiteget bennünket a
kormányzat, és amelynek komoly bevezetésére soha nem tettek
kísérletet. Ez a 15 év is azt bizonyítja, hogy a szükséges
reformokat ez a hatalmi szervezet - a kommunista párt és
szövetségesei - nem lesz képes megvalósítani. A mai ellenzéknek
kormánypárttá válása szükséges ahhoz, hogy a reformokat életbe
lehessen léptetni.

    Én úgy tudom - azoktól, akik nálam jobban értenek gazdasági
kérdésekhez -, hogy a jelenlegi nagyon súlyos helyzetben is rengeteg
a felszabadítható tartalék, amely elsősorban a magyar vállalkozók, a
magyar munkások, a magyar technikusok, feltalálók, kisgazdák,
intelligenciáján és fantáziáján múlik, hiszen hogyha a magyar nép
képes volt a kommunista rendszer ellenállása dacára a 60-as években
virágzó mezőgazdaságot teremteni, nem tudom miért tünt volna el az
elmúlt 20 évben ez az inteligencia. Ez kedvező politikai légkörben
ismét virágzásnak indulhat, ha a nép valóban elhiszi, hogy gazdasági
tevékenységének az eredményét nem vonják el az értelmetlen adók, és
nem lesz az egésznek az eredménye egy újabb mammutberuházás, ami
minden erőt elvon a magyar gazdaságtól, vagy egyéb, a kommunista
rendszerben megszokott katasztrófa.

    - Tamás Gáspár Miklós, köszönöm szépen
+++


1989. augusztus 3., csütörtök


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

"Délvidéki hallgató jeligére kérdem a SZER tisztelt szerkesztőségét van-e Magyarországon jelenleg Pan-turan eszmét ápoló mozgalom. Létezik-e egyáltalánban egy az Ural-Altáji népek együttműködése mellett valamilyen formában ténykedő szervezet. Előre is köszönöm válaszukat várva."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD