|
 |
 |
 |

TOT-javaslat a határvidékek fejlesztésére (1. rész)
|

1989. augusztus 4., péntek - Az országhatár menti vidékeken sok helyen szinte ellehetetlenül a mezőgazdasági termelés és a településfejlesztés. Az így kialakult helyzetről készült TOT-felmérés kapcsán Bálint Csaba főosztályvezető-helyettes az MTI munkatársának elmondotta: a KSH és a tervhivatal felmérésére is támaszkodva hét megyére terjedt ki a vizsgálat, s összesen 13 térséggel foglalkozott. Ezek zöme határ menti terület, 573 településsel; az ország területének 10 százaléka esik ezekre a vidékekre. A felmérés szerint itt mintegy 430 ezer ember él, s azért is különös súllyal kell róluk beszélni, mivel helyzetükben a visszaesés jelei mind szembeötlőbbek.
Abban, hogy ez a helyzet kialakult, sokak szerint az is közrejátszott, hogy e térségek a két világháború után elvesztették természetes gazdasági központjaikat, mivel azok más országok területére kerültek. Ezeket a vonzásközpontokat az elmúlt évtizedekben nem sikerült másokkal helyettesíteni, ami különösen szembeötlő például Bodrogköz esetében. Főleg a déli és a nyugati határszéleken pedig még ma is lemérhető annak hatása, hogy egy-egy területet határzónává, határövezetté nyilvánítottak, s itt hosszú ideig szinte semmi fejlesztés sem történt. A határövezetben és a csatlakozó területeken jelenleg nagyarányú az elvándorlás, mivel a helyi lakosság úgy érzékeli, mintha ezek a vidékek kevesebbet érnének, mint az ország más területei. A TOT-nak az a véleménye, hogy az elmaradott térségek elhanyagolása, a vidékek kiürülése az egész ország számára káros, s tulajdonképpen a nemzeti vagyon leértékelődésével jár. A mezőgazdaság a határövezetek gondjait természetesen egymaga képtelen felvállalni. A TOT már három évvel ezelőtt felhívta az Országos Tervhivatal figyelmét arra, hogy az elmaradott térségekkel kapcsolatos tétova látszantintézkedés-sorozat nem lehet megoldás. A testület kifogásolta, hogy jelenleg az elmaradott térségeket az állam 6-8 alapforrásból támogatja, s az összegek szétforgácsolva és nem célirányosan jelennek meg a területek fejlesztésénél. (folyt.köv.)
1989. augusztus 3., csütörtök 22:06
|

Vissza »
|
 |

TOT-javaslat a határvidékek fejlesztésére (2. rész)
|

Ugyanakkor emlékeztetett rá, hogy a világon ma mindenütt, ahol komolyabban foglalkoznak az ilyen térségekkel, nem az íróasztalok mögött elbírált pályázatok és pénzosztogatások révén rendezik a helyzetet. Inkább olyan rendszereket alkotnak - s ezt javasolja a TOT is -, amelyek elősegítik: ha valaki ott akar vállalkozni, beruházni, az embereknek munkát adni, akkor - találja is meg a számítását. A TOT fenntartja korábbi javaslatát: összevont rendszert kellene alkotni, amely kedvezményeket helyez kilátásba - magánszemélyek számára is - egyebek között például több éves adómentességet. Meg kell szüntetni azt a helytelen gyakorlatot is, hogy a budapesti ipari vállalatok eladhatatlan termékeik gyártókapacitását helyezik ki oda, valamiféle szerkezetátalakítás címén. Meg kell akadályozni továbbá, hogy a költségvetés számos kiskapuját meg lehessen nyitni a különböző hatalmi csoportok pénzosztogatásának a legalizálására. A kormánynak - a TOT véleménye szerint - nagyobb figyelmet kell fordítania a határövezetekre, a csatlakozó részekre, nagyobb hatékonyságot biztosítva a fejlesztési pénzeknek. Nem az a lényeg, hogy ki kezeli a pénzalapot, hanem hogy a pénzfedezet biztosítson egy normatív feltételrendszer számára kellő hátteret és alapot - mondotta a főosztályvezető-helyettes. (MTI)
1989. augusztus 3., csütörtök 22:06
|

Vissza »
|
|
|
 |
|
|