|
|
|
|
Békés átmenet
|
München, 1989. augusztus 3. (SZER, Magyar híradó) - Voltak, akik eleve szkepszissel fogadták a hírt, hogy az ellenzék tárgyalóasztalhoz ül az MSZMP képviselőivel. Az Ellenzéki Kerekasztal valószínűleg egyik legnagyobb vívmánya kezdetben az volt, hogy felül tudott emelkedni a pártok, mozgalmak közötti viszályokon és egységes álláspontot kévpviselt. Ez azonban nem volt elegendő ahhoz, hogy az MSZMP-t is egyértelmű, világos megnyilatkozásokra kényszerítsék. A lehetséges következményeket Szőcs Géza veszi szemügyre: - A kormány lapjának, a Magyar Hírlapnak a kérdése így szól: Romlottak a békés átmenet esélyei? Ugyanez a Magyar Nemzetben kéthasábos cikk címeként kijelentő mondat: Romlanak a békés átmenet feltételei. Tegnap Budapesten két sajtótájékoztató volt, a budai Vígadóban az Ellenzéki Kerekasztal, utána az MSZMP KB székházában a kommunista párt képviselői tájékoztatták az újságírókat a politikai egyeztető tárgyalások jelenlegi állásáról. Az Ellenzéki Kerekasztal konkrétumokról beszélt. Arról számolt be, mit sikerült, illetve mit nem sikerült elérni az eddigi tárgyalások során. Az MSZMP képviselői ezzel szemben általánosságokat mondtak, azt ecsetelték, hogy mit akar, illetve mit nem akar a kommunista párt. A tárgyalásokon részt vevő úgynevezett harmadik oldal működésképtelen. Ez abból is kitűnik, hogy a sajtótájékoztatón nem hallatta hangját. Nos hát az mindenképpen kiderült a tegnapi sajtótájékoztatóból, hogy miben nem sikerült a konszenzus létrehozása. Az első ilyen kérdés a köztársasági elnöki intézmény. Az ellenzék a köztársasági elnöki funkciót és emellett az alkotmánybíróság létrehozását sem hajlandó egyelőre elfogadni, mivel - mondta Tölgyessy Péter - ez az MSZMP hatalmának alkotmányos keretek között történő átmentését szolgálná, illetve legitimálná. (folyt.)
1989. augusztus 3., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Békés átmenet - 1. folyt.
|
E kérdésben az MSZMP álláspontja merev, amint azt Kilényi Géza igazságügyminiszter-helyettes kijelentette: ettől az állásponttól az MSZMP tárgyalóküldöttsége nem tud eltérni, sőt - tette hozzá - idézem: Ha az álláspontok nem közelednek, a kormány vállalja annak ódiumát, hogy egyetértés hiányában is a parlament elé terjeszti az illető törvénytervezeteket. Ez azonban egyértelműen a háromoldalú politikai tárgyalások előzetesen rögzített szabályainak a nyílt felrúgását jelentené. Az MSZMP újabban komolyan fontolóra vette ezt a lehetőséget. Képviselőinek nyilatkozatai is ezt látszanak alátámasztani. Bizonyíték erre az a merev álláspont, amelyet a vagyonról való számadás, valamint e vagyon egy részének a többi párt közötti esetleges felosztása kérdésében foglal el. Ellenzéki körökben úgy látják, hogy az MSZMP stratégiája változóban van. Egyre világosabb, hogy az ellenzék szakmailag jól felkészült képviselőivel szemben szándékait nem képes megvalósítani az általa elgondolt formában. Inkább olyan helyzetet kíván teremteni, melyben a választások előrehozása válik szükségessé, mivel úgy értékeli a politikai helyzetet, hogy csak egy idő előtt megtartott, nem minden párt által megfelelően előkészített választás biztosítaná hatalmának legitim átmentését. Itt látszanak alátámasztani azok az újból lábrakapó híresztelések is, melyek szerint az MSZMP bizonyos körei a pártjukhoz tartozó budapesti képviselőket arról kívánják meggyőzni, jelen helyzetben legcélszerűbb lenne, ha szeptemberben visszaadnák országgyűlési mandátumukat. Ez pedig végzetes lépés lenne a parlament idő előtti feloszlatásához vezető úton. +++
1989. augusztus 3., csütörtök
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|