|
|
|
|
felcím. "A takarékosságot el kell fogadni, az értetlenséget nem" főcím. A magyar repülés újabb elismerése
|
A repülés szerelmeseinek figyelme péntektől ismét Magyarországra irányul. Augusztus 4 és 14 között Békéscsabán rendezik meg a VII. Motoros Műrepülő Európa-bajnokságot. Mi is a műrepülés? Ember és gép különleges repülőhelyzete, az ember és gépe tűrőképességének próbatétele. A kötelező és szabadon választott gyakorlatokat a pilóták egy ponyvákkal megjelölt ezerszer ezer méteres terület felett hajtják végre, a teljesítményüket nemzetközi zsűri értékeli. A magyar csapatot hat férfi és egy női versenyző alkotja. A repülés nem tömegsport, nálunk nincs repülőgépgyártás, ám Magyarországot mégis "jegyzi" az aviatika. Ennek egyik bizonyítéka, hogy a Nemzetközi Repülő Szövetségnek (FAI) magyar alelnöke van, Szepesi József személyében, aki a Magyar Repülő Szövetség főtitkára. Vele beszélgettünk. - Néhány hónap telt el azóta, hogy a repülő világversenyek történetében politikai szempontból is egyedülálló esemény részesei voltunk: az osztrákokkal közösen rendezett vitorlázórepülő világbajnokságé. Most már elmondható, hogy a légtér nyitott volta miatt korábban az aggályok egész sora merült fel. Kiket igazolt az a verseny? - Azokat, akik hittek abban, hogy ilyen versenyeket lehet és kell is rendezni. Ez esetben az történt, hogy két eltérő társadalmi rendszerű ország vállalta ezt a nagy versenyt. Közel száz gép berepülhetett hozzánk, leszállhatott, visszarepülhetett; szabaddá vált a határ. Ilyenre nem volt példa 1945 óta. A nemzeközi Repülő Szövetség elnöke a júniusi tanácsülésen példaértékűnek minősítette. Valóban az is volt. Hiszen a kis országok egyedül képtelenek olyan versenyt rendezni, amely nagy légteret igényel. A másik fontos tanulság: a VB bebizonyította, hogy sem a repülésbiztonságot, sem az államérdeket nem sérti az ilyen rendezvény. Tehát fölösleges volt az aggályoskodás, melyet leginkább azzal szemléltethetnénk, hogy 1983, az előkészítés kezdete után három évvel a legfelsőbb politikai vezetésnek kellett kimondani az igent. Korábban és más szervek ezt nem merték vállalni. - A Műrepülő EB nagy technikai felkészültséget kívánó verseny. Abban, hogy Magyarországra bízták, a hazai repülés, vagy - képletesen szólva - a nyitottabb légkör is szerepet jászott? (folyt.)
1989. augusztus 3., csütörtök 13:23
|
Vissza »
|
|
A magyar repülés 2.
|
- A kettőt kétségkívül nem nehéz összekapcsolni, de a döntő a magyar repülés elismerése volt. Itt említem meg, hogy Magyarország már 1910 óta tagja az öt évvel korábban alakult FAI-nak. A történelem viharos szakaszai után, 1960-tól ismét számoltak velünk, amit olyan események bizonyítanak, mint a II. Motoros Műrepülő VB, az I. Női Vitorlázórepülő VB, a Sárkányrepülő EB megrendezése. És szívesen utalok a napokban zárult Oldt Timer találkozóra - az elsőt is mi rendeztük 1983-ban - a régi gépek bemutatójára, amelyen Brazíliától Új-Zélandig közel száz gép vett részt Farkashegyen. A kisérők, érthetően az ország változásai iránt is megkülönböztetett figyelemmel érdeklődtek. Ez a fokozott érdeklődés tapasztalható a Műrepülő EB iránt is, hiszen a világbajnokságon, az USÁ-ban 12 ország vett részt, Békéscsabára pedig 15 országból jönnek. Tehát a kérdésre azt válaszolnám, hogy a magyarországi változások elismerése is benne van abban a képben, melyet sajátos módon segíti formálni a magyar repülés. Szívesen említem meg ezzel kapcsolatban, az elismerés bizonyítékaként, hogy egy év múlva mi rendezzük a Nemzetközi Repülő Szövetség III. kongresszusát és az érdeklődés máris minden eddigi, hasonló eseményt felülmúlt. - Ugyanakkor tény, hogy két szocialista ország tüntetően távol marad az EB-től, az NDK és Románia. - Nézze, nemzetközi kapcsolatainkat nem kis erőfeszítések és gyanakvások közepette építettük. Azt mondhatom, hogy igen jó viszonyban vagyunk a nyugat-németekkel, az osztrákokkal, a jugoszlávokkal. Keressük az együttműködést a szocialista partnerekkel is, kapcsolatainkban azonban sok a formális elem és olykor úgy tűnik, némely országban a politika gördít akadályt az együttműködés elé. - Ön, mint a FAI alelnöke, a világszervezet egyik vezetőjeként mit emelne ki a Nemzetközi Repülő Szövetségben végzett tevékenységéből? - A tervezőmunka mellett azt hangsúlyoznám, hogy a dinamikusabb szervezet, az élethez közelebb kerülő FAI érdekében tevékenykedem a magam módján. Például azon, hogy a közel 90 éves FAI és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság között alakuljon ki kapcsolat. Hogy a repülés kerüljön be az olimpiai sportágak közé. Most ott tartunk, hogy a szöuli olimpia megnyitóján aratott sikere nyomán az ejtőernyőzés Barcelonában már bemutató sportágként jelen lesz. - Térjünk vissza a magyar repüléshez. Ez a sport nem olcsó, nem elég hozzá a puszta szeretet. Sok pénzt igényel. Az ország viszont mundenütt takarékoskodik. A nadrágszíjhúzó időben hogyan látja Ön a magyar repülés jövőjét? (folyt.)
1989. augusztus 3., csütörtök 13:24
|
Vissza »
|
|
A magyar repülés 3.
|
- Arra törekszünk és ezt többször, hivatalosan is elmondtuk, hogy nekünk repülőknek el kell tartanunk a repülést, benne a sportrepülést is. A pénz megkereséséhez javaslatokat is adtunk. Például kezdeményezői voltunk a repülőturizmusnak, amely az idegenforgalomhoz kapcsolódik. Megjegyzem, eleinte ezt a javaslatot is különböző ürügyekkel eltanácsolták, fenntartásokkal fogadták. De most már elmozdult a holtpontról. Aztán repülési lehetőséget biztosítunk, akik ezt megfizetik. Kiképzést vállalunk. Szolgáltatásokat végzünk, reklámtevékenységet és minden olyan munkát, ami a tevékenységünkkel összefügg. A költségvetés csakugyan csökken. A takarékosságot a józan határig el kell fogadni, az értetlenséget azonban nem. Tudnivaló, hogy mi végezzük a pilóták kiválasztását és előképzését valamennyi magyar repülőszerv számára, kezdve a MALÉV-tól a hadseregig. Tény azonban, hogy a nehezedő idővel mi is számolunk és előfordulhat, hogy lesz olyan klubunk, amely nem képes átvészelni a kritikus időt. Ez azonban csak azt jelentheti, hogy megfogyva, de nem megtörve jutunk túl a nehézségeken. (MTI-Press) ág/pé K. E.
1989. augusztus 3., csütörtök 13:24
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|