|
|
|
|
Küldöttválasztások a kongresszus jegyében (1. rész)
|
1989. augusztus 3., csütörtök - Az MSZMP közelgő kongresszusának előkészületei jegyében országszerte küldöttválasztó gyűléseket rendeznek a pártszervezetek. A fővárosban szeptember 23-án találkoznak először a budapesti pártértekezlet küldöttei, hogy megvitassák a kongresszus elé kerülő dokumentumokkal kapcsolatos állásfoglalást, döntsenek az MSZMP Budapesti Bizottságának szervezeti felépítéséről, s megválasszák a jelölő bizottság javaslata alapján azt a húsz küldöttet, aki Budapestet képviseli a párt legmagasabb fórumán. A főváros kommunistái közül a pártszervezetek 294, a budapesti pártértekezleten pedig további húsz küldöttet delegálhatnak az októberben sorra kerülő nagy jelentőségű tanácskozásra. Közülük 152-en már megszerezték mandátumukat.
A kongresszust követően, november 18-án ismét összehívják a budapesti pártértekezletet, azzal a céllal, hogy a résztvevők véleményt cseréljenek a főváros politikai helyzetértékeléséből és a kongresszusi döntésekből adódó feladatokról, megvitassák, majd elfogadják a budapesti pártbizottság politikai programját. E tanácskozáson választják meg - az új szervezeti felépítésnek megfelelően - a fővárosi pártmozgalom vezető tisztségviselőit, illetve testületeit. A szervezeti felépítéssel kapcsolatos elképzelések kidolgozására - bár közeli a pártértekezlet első fordulójának időpontja - a ezekben napokban alakulnak meg a küldöttekből összeállitott munkabizottságok, s várhatóan augusztus végére körvonalazzák elgondolásaikat. A budapesti pártbizottság a kongresszusi felkészüléshez segítséget nyújtó vitaanyagot bocsátott a kommunisták rendelkezésére. Ebben összegzik az MSZMP-n belüli nézetek, a különböző áramlatok és platformok ismeretében azokat a legfontosabb kérdéseket, amelyek alapját képezhetik a párton belüli akcióegység kialakitásának. A Mit képviseljünk? című dokumentum megvitatása azt is szolgálja, hogy az eltérő vélemények összegzése nyomán alakuljon ki azoknak a párttagoknak a programja, akik felelősséget éreznek a nép, a nemzet, a szocializmus jövőjéért, akik hamis illúziók nélkül, szélsőségektől mentesen akarnak részt venni az elengedhetetlenül szükséges modellváltás végrehajtásában. (folyt.köv.)
1989. augusztus 3., csütörtök 14:28
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Küldöttválasztások a kongresszus jegyében (2. rész)
|
A Budapesten eddig megtartott küldöttválasztó gyűlések tapasztalatai azt mutatják, hogy többségében titkosan választották meg a küldötteket, többes jelöléssel. Megfelelő arányban kaptak mandátumot a kongresszusra a különböző platformokhoz, a reformkörökhöz tartozók is. A tanácskozásokon ugyanakkor többen kifogásolták, hogy a Budapesti Pártbizottság tagjai automatikusan, a helyi küldöttválasztó gyűlés megmérettetése nélkül, teljes jogú küldöttként vesznek részt a budapesti pártértekezleten. Az MTI vidéki tudósítóinak jelentéseiből kitűnik, hogy a megyékben, városokban is hozzáláttak a kongresszusi előkészületekhez a pártszervezetek. Az MSZMP Csongrád Megyei Bizottsága teljes autonómiát biztosít a városi, községi bizottságoknak abban, hogyan válasszák meg a megye 55 kongresszusi küldöttét. Demokratikus forma, közvetlen jelölés és választás: maga a jelölés is személyes támogatottságot feltételez. Tehát a párttagoknak aláírással kell támogatniuk a jelöltet, akinek viszont kötelesége bemutatkozni, politikai nézeteit ismertetni. A kisebb településeken valamennyi MSZMP-tag közösen választja meg azt a személyt, akit a kongresszusra küld. Vastagh Pál, az MSZMP Politikai Intéző bizottságának tagja, Csongrád megyei első titkár, akit a Központi Bizottság a mandátumvizsgáló bizottság elnöki teendőinek ellátásával bízott meg, az MTI munkatársának elmondta azt is, hogy néhány budapesti kerületben máris merült fel kifogás a többszörös áttétellel történő jelöléssel, választással szemben, mert nem biztosított, hogy az MSZMP-csoportoknak mindenk tagja meg tud ismerkedni a jelölttel. Országosan hallható bírálat az időpont: a nyár. A politikai életben azonban most nem lehet nyári szünetet tartani. Így azonban félő, hogy sok helyen nem biztosítható a szükséges létszám, a kétharmad; erre tehát mindenütt figyelemmel kell lenni. Az MSZMP Komárom Megyei Bizottságának legutóbbi ülésén elfogadták azt a javaslatot, amelynek megvalósításával gyökeresen átalakítják, korszerűsítik a testület munkamódszerét, munkastílusát. Alapkérdésnek tekintik a közvetlen irányítási elemek lényeges szűkítését, s az elemzés, a következtetések levonása, hasznosítása, a tanácsadás, a szervezés és a szolgáltatás kerül a PB munkájának középpontjába. A testület csak a párt politikájával, belső életével összefüggő kérdésekben hoz határozatot. Szakít a PB a beszámoltatás, feldatmeghatározás eddig alkalmazott formáival is. Figyelmét a folyamatok politikai összefüggéseire koncentrálja. Ülésein írásos és indokolt esetben szóbeli előterjesztéseket tárgyal. A kifejezetten tájékoztató jellegű - döntést nem igénylő - napirendek számát csökkenti. (folyt.köv.)
1989. augusztus 3., csütörtök 14:32
|
Vissza »
|
|
Küldöttválasztások a kongresszus jegyében (3. rész)
|
Lehetőséget teremtenek arra, hogy a pártszervezetek, a párttagok a megyei pártbizottság üléseit megelőzően tájékozódhassanak és véleményt nyilváníthassanak a tervezetekről. Döntöttek abban is, hogy az ülések a párttagok számára nyilvánosak. Nagyszámú érdeklődés esetén a tanácskozások a székházban zártláncú tv-közvetítésen is figyelemmel kísérhetők. Azt is elhatározták, hogy a megyei pártbizottság apparátusának osztályokra tagolt struktúráját megszüntetik. Az apparátus a jövőben belső szervezeti egységek és vezetői szintek közbeiktatása nélkül dolgozik. Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottsága ,,kétfordulós,, megyei pártértekezlet összehívását határozta el. A kongresszust megelőző megyei pártértekezletre szeptember 23-án kerül sor. Ezekben a napokban a pártalapszervezetek taggyűléseken a megyei pártértekezlet előzetes vitaanyagát tárgyalják, véleményezik a szervezeti szabályzat-tervezetét. E pártrendezvényeken közvetelenül, illetve megbízottaik útján küldötteket választanak a megyei pártértekezletre és a kongresszusra. A küldöttek megválasztása az országgyűlési képviselői választói körzetekhez igazodóan 26 körzetben történik. A megyei pártbizottság úgy dötött, hogy a pártértekezlet munkáját a küldötteken és a meghívottakon kívül az érdeklődő párttagok is figyelemmel kísréhetik. Ennek feltételeit a pártértekezlet idején - az előzetes érdeklődés figyelembevételével - a megyei pártbizottság székházában teremtik meg. Kecskeméten, a városi pártbizottság legutóbbi határozata értelmében újszerű módon kívánják érvényre juttatni a demokratikus választás alapelvét. Túl azon, hogy minden egyes alapszervezet javaslatot tehet a küldött személyére, ugyanez a jog megillet minden párton belüli csoportosulást, platformot is. A jelölő listára az a párttag kerülhet fel, akit legalább húsz kommunista támogat aláírásával. Egy párttag egyébként több küldöttjelöltet is ajánlhat. A jelölteknek július 21-éig kellett elkészíteniük programbeszédjüket, amelyet jelölőgyűléseken ismertetnek a párttagokkal. Találkozhatnak, véleményt cserélhetnek a város, illetve a városkörnyék kommunistáival, s augusztus 25-én kerül sor a válaszatásra, ahol Bács-Kiskun megye székhelyének, valamint vonzáskörzetének hatezernyi MSZMP tagja választja meg tíz kongresszusi küldöttét. (MTI)
1989. augusztus 3., csütörtök 14:35
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|